Ifjú Kommunista, 1965. (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
3. változat. Ugyanez a játék, kieséses alapon. Ugyanúgy, mint az előbb, kint vannak a dátumok. A játékvezető a hozzá legközelebb ülőnek mond egy városnevet. A szólítottnak fél percen belül válaszolnia kell, hogy véleménye szerint a kérdezett város melyik napon szabadult fel. Ha talál, bennmaradt, ha nem, kiesik. A játék addig folyik, amíg végül csak egy versenyző marad a versenyben. Ő lesz a győztes. A versenyt könnyíthetjük azzal hogy nem 27 várost kérdezünk, hanem csak a legnagyobbakat, s ennek megfelelően a kiírt dátumok száma is csökken. Ebben a változatban kisebb társaságban egyéni versenyként is játszhatjuk. Javasoljuk, hogy e játék helyileg legjobban bevált formáját illesszék be a kulturális szemle szellemi öttusa-versenyeinek kérdés-, illetve játékanyagába is. Több változatban játszható. Az áttekinthetőség kedvéért először ismertetjük a különféle változatokat, utána az összes változatokban egyaránt használható kérdéseket, illetve válaszokat 1. változat. Egyéni verseny, korlátlan létszámú versenyzővel. Szükséges kellékek: kis papírzászlócskák, pontosan kétszer annyi, mint ahány kérdést fel akarunk tenni. A játékosok a helyükön ülnek. A játékmester felteszi a kérdést, s az első jelentkező válaszolhat. Ha a válasz helyes, pontos, kap két zászlócskát, ha megközelítőleg helyes, de nem egészen pontos, egy zászlót. Aki a legtöbb zászlót összeszedi, az nyer. 2. változat. Az előbbitől csak abban tér el, hogy a válaszokat nem jelentkezés alapján adja a játék vezetője, hanem sorban haladva. Ha valaki valamire nem tud válaszolni, akkor szomszédjának jogában áll választ adni, a helyes válaszért megkapja a zászlókat, ezen kívül igényt tarthat saját kérdésére is, tehát dupla pontot szerezhet. 3. változat. Kérdezz—felelek kieséses alapon. Ugyanúgy, mint a 2. változatban, sorban kapják a kérdéseket, s aki nem tud válaszolni, kiesik. Nyer, aki utoljára marad. 4. Írásos kérdezz—felelek. A játék legegyszerűbb formája. Kisebb létszámmal játszhatjuk, csapatverseny formájában is. A versenyzők (csapatok) egy-egy asztal mellé ülnek, a játék vezetője sorbanfelteszi a kérdéseket. (Nem többet, mint 10—20 kérdést.) A versenyzők, ha tudnak, papíron válaszolnak. A legtöbb helyes választ adó (v. csapat) nyer. Ez a játék különösen alkalmas ott, ahol kezdők vannak, de miután eléggé iskolás forma, ne játsszuk nagyon sokáig, mert unalmassá válik. 5. Kérdezz—felelek bajnokság. A játékosokat 3—5 fős csapatokra osztjuk. A csapatokat megszámozzuk, vagy elnevezzük — akár sportcsapatokról is — azután összesorsoljuk. A mezőnyt úgy állítjuk össze, hogy a játékosokat, 4, 8 vagy 16 csapatba osztjuk. Kiszólítjuk az első két csapatot. Közöljük, hogy a mérkőzés hat „gólig”, azaz hat kérdésig tart. Az egyik kérdést feltesszük az egyik csapatnak. Ha tudnak válaszolni, gól, kapnak egy zászlót, vagy felírjuk a táblára. Utána a másik csapat „lő”, azaz kap kérdést. Ha az a csapat, amelyik a kérdést kapta, nem tud válaszolni, de az ellenfél jelzi, hogy ők tudják, akkor elvették a labdát, azaz a kérdést, s ők kapják érte a gólt. Ettől függetlenül a következő kérdés is őket illeti. Győz az a csapat, amelyik több gólt ért el, illetve több helyes választ adott. Döntetlen esetén egy-egy pótkérdést kapnak, ha ez sem dönt, akkor sorsolással állapítjuk meg a továbbjutót. Utána másik két csapat játszik, egyik kiesik, egyik továbbjut és így tovább. Ezután az állva maradt csapatokat össszesorsoljuk ismét, amíg megkapjuk a végső győztest. Ez a versenyforma különösen alkalmas alapszervezetek, üzemrészek, középiskolai osztályok, munkabrigádok közötti kérdezz—felelek versenyek lebonyolítására. Ezzel a módszerrel, akár bajnokságokat is írhatunk ki, amelyek több fordulóból állnak, ■ klubnapok, összejövetelek alkalmával, viszonylag rövid idő alatt lebonyolíthatunk egy-egy „fordulót”. A játéknak ez a legváltozatosabb, legizgalmasabb formája, érdemes kipróbálni. 6. Borítékos kérdezz—felelek. Kisebb létszámú alapszervezetekben, javasoljuk. Készítünk néhány borít,tékba négy-tíz kérdésből álló kérdéscsoportokat. A versenyzők maguk választják ki „szerencséjüket”, azaz maguk húznak borítékot. (Csapatok is játszhatják.) Ha a kérdéseket túl nehéznek tartják, felajánlhatják más versenyzőnek, illetve csapatnak, hogy cserélhetünk. Ha akad olyan csapat, amelyik a maga kérdéseit szintén nem megfelelőnek találja, úgy cserélhetnek is, de csakis látatlanba, azaz, hogy mit kapnak a maguk nehéz kérdéseiért, azt csak akkor tudhatják meg, ha cseréltek. Ezután az egyes versenyzőknek, illetve csapatoknak válaszolniuk kell a borítékban levő kérdésekre. Amelyik csapat, a legtöbb helyes választ adja, az nyer. Holtverseny esetén mindkét versenyben levő csapat újabb borítékot húz, s az abban levő kérdésre adott válaszok döntenek. Ha még ekkor is döntetlen, úgy holtversenyt hirdetünk ki. Kérdések a Kérdezz—felelek játékhoz Az előző játékokban (Szellemi Totó, Felszabadult városok) szereplő adatok alapján azokból mintegy hatvan kérdés állítható össze. Például „Melyik volt az első felszabadult magyar város? — Makó”, vagy: „Melyik napon szabadult fel Budapest? — 1945. február 13” stb. Ezekből az adatokból itt, a kérdésanyagnál nem található, hiszen nincs értelme az ismétlésnek, s ezeket a kér gBOSZI-raElXK BAJNOKSÁG