Ifjú Kommunista, 1970. (14. évfolyam, 1-12. szám)

1970-08-01 / 8. szám

Huszonöt esztendővel ezelőtt — 1945. július 16-án — az új-mexikói Alamogordo fennsíkján (Egyesült Államok) egy negyven méter magas acéltorony tetejére különleges kí­sérleti bombát helyeztek el. A szer­kezetet Bainbridge professzor, a massachusettsi technológiai intézet igazgatója „élesítette” és oldotta ki. Miaga a robbanás hajnaltájban tör­tént. A borzalmas erejű detonáció pillanatában a színhelyet körülve­vő hegyek nappali fényárban úsz­tak, és néhány másodperc múlva izzó tűzgömb — mint valami új Nap — jelent meg a táj felett, amely 12 kilométer magasságba emelkedett, majd lassan szétoszlott. A kísérlet eredménye döntő volt. Néhány héttel azután, hogy az új­mexikói sivatag egére emelkedett az emberiség történelmének első atom­bombája, egy másik, majd pedig egy harmadik bomba robbant, de már nem kísérleti célból: 1945. au­gusztus 6-án és 9-én ezek a bom­bák pusztították el a két japán vá­rost: Hirosimát és Nagaszakit. A tragikus „tűzijáték” Az amerikai parancsnokság jelen­tésében a következőket olvashatjuk a Hirosima elleni nukleáris táma­dásról: „A támadás háromnegyed órával azután következett be, hogy egy előző riadót lefújtak. Semmi­féle riasztó jel nem volt, a lakos­ság nem figyelt fel a gépre. A rob­banás ily módon csaknem teljesen meglepetésszerűen következett be, és az emberek nem vonultak el az óvóhelyekre. Sokan a szabadban tartózkodtak, mások pedig a köny­­nyű szerkezetű házakban vagy ke­reskedelmi intézményekben ... Hi­rosimai szemtanúk a bomba ledo­­básakor vakító fehér villanást lát­tak, majd légnyomást éreztek és robbanás zaját hallották, amelyet a megrázkódó és az összeomló épüle­tek robaja követett. Valamennyi szemtanú beszámol arról, hogy rö­viddel ezután porfelhő vette körül őket, és a város jóformán teljes sö­tétségbe borult." Amikor az apokaliptikus atomfel­­hő elvonult, megdöbbentő kép tá­rult a támadást túlélők elé. A vá­rosnak az a része, amely felett mintegy 600 méter magasságban robbant a bomba, csaknem teljesen eltűnt. Az epicentrumban mindösz­­sze néhány betonépítmény maradt meg, azok is súlyosan sérülten. A váratlan légitámadásra nem számí­tó lakók közül 80 ezer ember halt meg, körülbelül ugyanennyien meg­sebesültek, vagy későbbi halált oko­zó sugáradagot kaptak. Azóta sokan és sokszor feltették már a kérdést: mi indokolta e bar­bár, tömegpusztító új fegyver al­kalmazását? A válasz csak egy le­het: a legcsekélyebb katonai ok sem volt rá! Akkoriban Olaszország már a porban hevert, a legfőbb ellen­ség, a náci Németország elleni há­ború győzelmesen ért véget. Japán egymagában állt szemben a hatal­mas túlerőben levő szövetségesek­kel, és kétségbeesetten kereste az utat a békekötésre. Az amerikai pa­rancsnokság tudott a szovjet hadse­reg távol-keleti — a Mandzsúria- AZ ATOMBOMBA ÁRNYÉKÁBAN A Nagaszakira A HIROSIMAI „KISFIÚTÓL” - A 100 MEGATONNÁS ledobott bomba... FEGYVERIG Nukleáris fegyverek szállítására is alkalmas amerikai repülőgép

Next