Ifjú Kommunista, 1970. (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-01 / 8. szám
Huszonöt esztendővel ezelőtt — 1945. július 16-án — az új-mexikói Alamogordo fennsíkján (Egyesült Államok) egy negyven méter magas acéltorony tetejére különleges kísérleti bombát helyeztek el. A szerkezetet Bainbridge professzor, a massachusettsi technológiai intézet igazgatója „élesítette” és oldotta ki. Miaga a robbanás hajnaltájban történt. A borzalmas erejű detonáció pillanatában a színhelyet körülvevő hegyek nappali fényárban úsztak, és néhány másodperc múlva izzó tűzgömb — mint valami új Nap — jelent meg a táj felett, amely 12 kilométer magasságba emelkedett, majd lassan szétoszlott. A kísérlet eredménye döntő volt. Néhány héttel azután, hogy az újmexikói sivatag egére emelkedett az emberiség történelmének első atombombája, egy másik, majd pedig egy harmadik bomba robbant, de már nem kísérleti célból: 1945. augusztus 6-án és 9-én ezek a bombák pusztították el a két japán várost: Hirosimát és Nagaszakit. A tragikus „tűzijáték” Az amerikai parancsnokság jelentésében a következőket olvashatjuk a Hirosima elleni nukleáris támadásról: „A támadás háromnegyed órával azután következett be, hogy egy előző riadót lefújtak. Semmiféle riasztó jel nem volt, a lakosság nem figyelt fel a gépre. A robbanás ily módon csaknem teljesen meglepetésszerűen következett be, és az emberek nem vonultak el az óvóhelyekre. Sokan a szabadban tartózkodtak, mások pedig a könynyű szerkezetű házakban vagy kereskedelmi intézményekben ... Hirosimai szemtanúk a bomba ledobásakor vakító fehér villanást láttak, majd légnyomást éreztek és robbanás zaját hallották, amelyet a megrázkódó és az összeomló épületek robaja követett. Valamennyi szemtanú beszámol arról, hogy röviddel ezután porfelhő vette körül őket, és a város jóformán teljes sötétségbe borult." Amikor az apokaliptikus atomfelhő elvonult, megdöbbentő kép tárult a támadást túlélők elé. A városnak az a része, amely felett mintegy 600 méter magasságban robbant a bomba, csaknem teljesen eltűnt. Az epicentrumban mindöszsze néhány betonépítmény maradt meg, azok is súlyosan sérülten. A váratlan légitámadásra nem számító lakók közül 80 ezer ember halt meg, körülbelül ugyanennyien megsebesültek, vagy későbbi halált okozó sugáradagot kaptak. Azóta sokan és sokszor feltették már a kérdést: mi indokolta e barbár, tömegpusztító új fegyver alkalmazását? A válasz csak egy lehet: a legcsekélyebb katonai ok sem volt rá! Akkoriban Olaszország már a porban hevert, a legfőbb ellenség, a náci Németország elleni háború győzelmesen ért véget. Japán egymagában állt szemben a hatalmas túlerőben levő szövetségesekkel, és kétségbeesetten kereste az utat a békekötésre. Az amerikai parancsnokság tudott a szovjet hadsereg távol-keleti — a Mandzsúria- AZ ATOMBOMBA ÁRNYÉKÁBAN A Nagaszakira A HIROSIMAI „KISFIÚTÓL” - A 100 MEGATONNÁS ledobott bomba... FEGYVERIG Nukleáris fegyverek szállítására is alkalmas amerikai repülőgép