Ifjú Kommunista, 1974. (18. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

PÁRBESZÉD olvasóankétjainkról Köszöntünk, 1974! Köszöntjük régi és új barátainkat, olvasóinkat, s mindnyájuknak sok sikert, jó egészséget kívánunk a most kezdődő esztendőben. No, és kedvük­re való ifjúkommunista-olvasmányo­­kat... Számunkra ez az új esztendő —­ amint arról decemberi PÁRBE­SZÉD rovatunkban szóltunk — való­jában nem most startol, hanem a múlt év utolsó negyedéve elején kez­dődött el, amikor hozzáláttunk első félévi sorozataink, cikkeink tervezé­séhez, az olvasói javaslatok, ötletek, kérések tüzetes átgondolásához. Ez­úttal is köszönjük olvasóink segít­ségét, továbbra is várjuk leveleiket, vadonatúj előfizetőink kritikáját és témalistáját. Egy hónappal ezelőtt ezeken a ha­sábokon — rovataink „profilját” ér­zékeltetve — azt kértük, hogy 1974- ben TERVEZZÜNK ÉS SZERKESZ­­SZÜNK EGYÜTT egy még izgalma­sabb, még problémaérzékenyebb if­júkommunistát. Az eddigi levelekből az csendült ki, hogy nagyon sok ol­vasónk s nem kevés KISZ-alapszer­­vezeti közösség „szívügye” egy még vonzóbb szövetségi folyóirat készíté­se. Amellett, hogy feldolgozandó té­mákat ajánlottak — cikkeket, tudósí­tásokat, képes beszámolókat is küld­tek. Régen nyújthattunk át olyan if­júkommunistát, amelyben annyi ifjú­sági vezető írása található, mint ja­nuári számunkban. Szeretnénk, ha ebben az évben hónapról hónapra mind többen vállalkoznának írásra, hozzászólásra, vitára ingerlő gondo­latsorok közlésére, okos kezdeménye­zések népszerűsítésére, hívnák fel fi­gyelmünket máshol is hasznosítható nevelési módszerekre. Nem titkoljuk, hogy az új esztendőben — annyi em­berhez, kisebb-nagyobb közösséghez hasonlóan — bizonyos dolgokban mi is „új életet” akarunk kezdeni... Mindenekelőtt azt határoztuk el, hogy szerkesztőségünk életében az 1974-es esztendő tömegkapcsolataink szélesítésének éve lesz. Minden eddi­ginél jobban meg akarjuk ismerni olvasóinkat, igényeiket, gondolkodá­sukat, hétköznapi töprengéseiket, fo­lyóiratunk fogadtatását, munkánk hatékonyságát. Úgy érezzük, hogy közelebb kell kerülnünk mindenki­hez, akihez szólunk, akiért dolgo­zunk. A kapcsolatépítő munka törekvé­sünk volt tavaly is, de viszonylag kevés idő jutott rá. Mivel „profilunk” kissé átrendeződött: felerősítettük a szövetségi élettel, módszertannal kapcsolatos munkánkat, rengeteg időt áldoztunk a nem újságírói kéziratok szerkesztésére, új tollak felkutatá­sára, a szervező munkára, szerkesz­tőségünk belső életének korszerűsí­tésére, viszonylag kevés alkalom ju­tott az olvasóinkkal való személyes találkozásra. Erős igény él bennünk ezek iránt a találkozások iránt, ezért az új esz­tendőben életünk szerves részévé akarjuk tenni az ifjúkommunista ankétokat, ifjúkommunista-esteket, szerkesztői-olvasói találkozókat. Nemcsak arról van szó, hogy mi rendezünk ankétot mondjuk a szer­kesztőségben vagy valamelyik ifjúsá­gi klubban, KISZ-helyiségben. Ilyen beszélgetéseket is tervezünk, főként előre meghatározott mozgalmi, ifjú­sági kérdésekről, elsősorban alap­szervezeti vezetőkkel, ifjúságkuta­tókkal, régi ifjúsági vezetőkkel. Ám még szívesebben megyünk alapszervezetek meghívására. Tava­lyi tapasztalataink mondatják ve­lünk: ezek a találkozások kölcsönö­sen hasznosak, élményt adóak. Sok­szor kaptuk magunkat azon, hogy már régen nem folyóiratunk cikkei­ről beszélgettünk, hanem szövetsé­günk tevékenységének legfontosabb dolgairól vagy a világ ügyeiről. Egy­­egy ankét voltaképpen politikai, mozgalmi fórum, oldott hangvételű, minden protokolltól mentes találko­zó, ahol szót kap mindenki, akinek mondandója, ellenvéleménye, javas­lata van. Gyakran „felizzik” a leve­gő, amikor már nem mi vitatkozunk egy kérdésről, hanem az alapszerve­zet tagjai, a klubest résztvevői. Ezek­ből a párbeszédekből, „összecsapá­sokból” mindannyian győztesen ke­rülünk ki, valamennyien tanulunk, s főként mi, a meghívottak okulnak. Érzékelhetjük azt, hogy mi minden foglalkoztatja, uram bocsá’ „emészti” az ifjúsági vezetőket, ifjúkommunis­tákat, a többet, jobbat akarókat. Előfordul az is, hogy az ankéten olyan téma kerül szóba, amiről ed­dig végtelenül kevés szó esett KISZ- fórumokon vagy a KISZ-sajtóban. Ilyenkor mi kérjük azt, hogy a talál­kozó résztvevői legyenek „bőbeszé­dűbbek”, mert szövetségi érvényű problémáról van szó, amivel nem lehet nem foglalkoznunk. Legutóbb például Törökszentmiklóson valaki azzal hozakodott elő, hogy az egy­más szomszédságában dolgozó alap­szervezetek vezetői, tagjai úgyszól­ván semmit sem tudnak arról, hogy mit csinál a másik alapközösség. Be­­felé fordulás helyett értelmesebb do­log lenne az egy községben, város­ban tevékenykedő alapszervezetek, üzemi, iskolai, hivatali, szövetkezeti KISZ-szervezetek, csoportok „körkö­rös” ismerkedése, a jó módszerek gyors „adaptálása”, a külön erőlkö­dés helyett a közös erőösszpontosí­tás . .. Valóságos ötletroham kezdő­dött el, hogy mi minden hasznos dol­got lehetne csinálni a „szomszédvá­rak” összefogásával. Az idei évben mi többször is visszatérünk az alap­szervezetek közötti kapcsolatokra, s összeállítást készítünk a középiskolai KISZ-szervezetek (kitüntetett közös­ségek) kapcsolatainak új vonásairól. A körkérdésre adott válaszok már a szerkesztői asztalon vannak ... Ezeken az ankétokon azt is „ki­tapinthatjuk”, hogy olvasóinknak milyen a politikai, társadalmi köz­érzete, hogyan ismerik és ítélik meg a világ-, az országos, a területi és a helyi problémákat. Általános tapasz­talatunk, hogy a nagyvilág esemé­nyeit, fejlődési tendenciáit — a té­vé, a rádió, az újságok jóvoltából — jobban ismerik, ám a helyi történé­sek, folyamatok jobban érdeklik őket, ezekről a helyi vezetőkkel, KISZ-vezetőkkel szívesen beszélget­nének gyakrabban. A jelenség arra ösztönöz bennünket, hogy hónapról hónapra szorgalmazzuk a fiatalokkal való beszélgetések szaporítását, a ta­lálkozások feltételeinek megteremté­sét. Tanulni az olvasóktól és — szerény képességeinktől tellően — sokirányú segítséget nyújtani, ez a vágyunk és egyik legfontosabb kötelességünk az idei évben. Az IFJÚKOMMUNISTA szerkesztősége BORBÁS JÓZSEF elvtársat, a szövetkezet népszerű elnökét. Meghitt pillanatot örökített meg fotóriporterünk a makói Lenin Ezúttal nem a munkáról esett szó köztük, hanem a mindennapi Téesz ifjúkommunistáinak beszámoló és tisztújító taggyűlése élet derűs eseményeiről. Ebben a szövetkezetben jól érzik után. A fiatalok - köztük az alapszervezet új titkára, a kék magukat gazdasági vezetőjük társaságában a tizen- és huszon­pulóveres MÁRTON GYÖRGY — nagy szeretettel vették körül évesek.

Next