Ifjú Kommunista, 1974. (18. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

2 KÜZDELEM Mióta a Földön időszámítás van, az évváltás emberi számvetéssel és lendületújítással párosul. Ilyenkor ösz­­szegez és programoz az emberiség, a két világrendszer, valamennyi ország népe, társadalmi osztálya, rétege, politikai szervezete, munkahelyi kollektívája és nem­zől, életkortól függetlenül minden ember. A megtett utak, véghezvitt tettek, bevégezetlen munkák, új tenni­valók mérlegelése zajlik kicsiben és nagyban ezekben a napokban nálunk is. Ahhoz, hogy helyesen tudjunk összpontosítani a soron levő és jövendő, országos és helyi, közösségi és egyéni feladatok teljesítésére, ez a lélegzetvételnyi tájékozódás, körülnézés elengedhetet­len. Érdekes módon visszamenően sem, előretekintve sem csak egy esztendőt fog át emlékezetünk és fantá­ziánk, nem 365—365 napban gondolkodunk ilyenkor, hanem években, folyamatban, s ez így van jól. Közös és személyes dolgaink nem szilveszterkor végződnek és kezdődnek, legfeljebb áttekintődnek, újra­ rangsorolód­­nak, új dátum alá rendeződnek, s mindenképpen foly­tatódnak. Gyakran eltűnődöm azon, hogy mi az a közös neve­ző, amelyre mindannyiunk számvetése és tervezése épül, éljünk bárhol a világban, a hazában; mit vehe­tünk számba, s mit „tervezhetünk be” valamennyien. Úgy hiszem, hogy ez az örök nevező mindenkor és min­denhol a KÜZDELEM, AZ EMBERHEZ MÉLTÓ KÜZ­DELEM. Ez a valamiért és valami ellen való szakadat­lan tevékenység jellemzett bennünket, ez alapozta si­kereinket, erősítette hitünket, szövi át mindennapjain­kat, 1974-ben és azután. Hogyan vizsgázott a világ, a mi országunk népe, ifjú­sága küzdelemből 1973-ban? Nem panaszkodhatunk. Jó évet tudhatunk magunk mögött, minden szempontból. Nemzetközi és hazai küz­delmeink tisztes eredményeket érleltek. Világméretek­ben tovább erősödtek a szocializmus, a haladás, az ér­telem és a béke pozíciói, sokasodtak a gazdasági, ideo­lógiai, politikai, kulturális fejlődés tényei, gyarapodtak az egyetértés és együttműködés szálai, jótékonyan eny­hült a nemzetközi légkör. Itthoni erőfeszítéseink nyo­mán sikeresen teljesülnek a X. pártkongresszus célki­tűzései, növekedett népünk, ifjúságunk érettsége, alko­tóereje, öntudata, műveltsége, érettszínvonala , bizalma a párt- és államvezetés iránt, optimizmusa a holnapot illetően. Nem lennénk IFJÚKOMMUNISTA, ha nem hang­súlyoznánk nyomatékosan, hogy minden nemzetközi és hazai sikeres erőfeszítésnek megvolt a maga „ifjúsági aspektusa”. Tovább „fiatalodott” az emberiség, a nem­zetközi kommunista mozgalom, a békemozgalom, a ha­ladás és együttműködés híveinek világtábora, s ez az örvendetes tény jelentős hatást gyakorolt a fejlődés, a nemzetközi osztályharc, a békéért, békés egymás mellett élésért vívott küzdelem alakulására. Hogy a friss ener­giák mindinkább a haladás, a béke „vitorláit dagaszt­ják”, az a nemzetközi kommunista és munkáspártok, haladó szellemiségű ifjúsági szövetségek érdeme, a kommunistáké és harcostársaiké, akik a felnövekvő nemzedékekben mindenkori szövetségest látnak, s az ifjúságért nagyon sokat tesznek. Az elmúlt években, s 1973-ban különösen sok támogatásban volt részünk, gondoljunk csak a testvérpártok ifjúságpolitikai hatá­rozataira, az állami szervek ifjúságügyi intézkedéseire vagy a kommunista ifjúsági világmozgalom által kez­deményezett és világraszóló sikert aratott X X­­VI.-re. A bizalomra és segítségre az ifjú nemzedék felelős élet­vitellel, tettekkel, növekvő felelősségtudattal, elkötele­zettséggel, küzdelemvállalással válaszolt, s ez így lesz a jövőben is. Az elmúlt években és tavaly itthon is megkülönböz­tetett, folyamatos figyelem övezte ifjúságunk, ifjúsági szövetségünk fejlődését. Mindenekelőtt marxista-leni­nista politikát gyakorló pártunk tett és tesz sokat az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi neveléséért, életkörül­ményeinek javításáért, szövetségünk munkájának fej­lesztéséért. Egész politikája, s az egészen belül nevelés­politikája, ifjúságpolitikája különösen a szárnybonto­­gató nemzedék javát szolgálja, holnapját alapozza. Kö­vetkezetesen, teljes szélességben munkálkodik az ifjú­ságpolitikai, oktatáspolitikai, népességpolitikai határo­zat, a X. kongresszus határozata teljesítésének szerve­zésén, s ebben a nagy munkában mindenkor épít, szá­­lllít az ifjúságra, a KISZ-re, kommunista szeretettel ösztönzi és tiszta szigorúsággal értékeli munkáját. Ifjúságunk közérzete 1973-ban tovább javult, s hogy ez így alakult, abban nagy szerepet játszott a sokoldalú törődés, a tettekkel fémjelzett figyelem. Ebben az or­szágban még sohasem foglalkoztak annyian a fiatalok nevelésével, útjuk egyengetésével, problémáik rendezé­sével, mint napjainkban, sohasem épült annyi bölcsőde, óvoda, lakás, kulturálódást szolgáló közintézmény, speciális ifjúsági centrum, mint 1973-ban, s az ifjúsági törvény munkahelyi „adaptálása” sohasem tapasztalt kedvezményeket biztosított a dolgozó, tanuló ifjúság­nak. A fiatalok zöme nagyra értékeli mindezt, s a párt oldalán, a KISZ zászlaja alatt részt igényel a küzde­lemből, arra készül fel, dolgozik, tanul, harcol a jövőt jelentő fejlett szocializmusért. A helytállók, a többre-jobbra igyekvők élén az ifjú­kommunisták állnak. A KISZ-tevékenységet 1973-ban mértéktartó fejlődés jellemezte. Újabb tízezrekkel gya­rapodott szövetségünk létszáma, javult az alapszerve­zetek aktivitása, munkára, közéleti cselekvésre ösztön­ző igyekezete, frissült és felkészültebbé vált a vezetés, ám nagyon sok lehetőség, energia kihasználatlan vagy lehetetlen maradt. A tavalyi építőmunkára való moz­gósítás, a Forradalmi ifjúsági napok, a X­­VI. előké­szítése, a nyári építőtáborozás, az őszi számvetés és tisztújítás sikeres lebonyolítása erősítette politikai, szervezeti és cselekvési egységünket, de nem feledtet­heti azt, hogy sok kívánnivalót hagy maga után az alapszervezeti nevelő munka, a folyamatos tevékeny­ség; hogy nehézkes a munkastílusunk; hogy korszerű­sítésre szorul vezetőképzésünk, „társadalomban gon­dolkodásunk”; hogy stagnál szervezettségünk, még ma is sok formális elemet „cipelünk”, s olykor tompul az éberségünk stb., stb... Országos és szövetségi tennivalóban 1974-ben egyál­talán nem fogunk szűkölködni. Küzdelemre, erőfeszíté­seink folytatására kell összpontosítanunk minden mun­kahelyen, iskolában, KISZ-szervezetben, ha a tavalyi­nál is szebb eredményeket akarunk elérni. Cselekvő részt kell vállalnunk az MSZMP X. kongresszusa és a KISZ VIII. kongresszusa határozatának valóra váltásá­ból, a negyedik ötéves terv negyedik évi programjá­nak teljesítéséből, rajtunk múlik az idei Forradalmi ifjúsági napok, a tavasszal kezdődő munkahelyi ifjú­sági parlamentek, a nyári építőtáborozás, az eltervezett politikai, kulturális, sport- és nemzetközi rendezvények sikere, egész nevelő és szervező munkánk hatékony­ságának növekedése. Immár túljutottunk a VIII. és IX. kongresszus kö­zötti időszak félidején. Újuló, fiatalos, dinamikus len­dülettel munkálkodjunk ebben az esztendőben mind­annyian azért, hogy elhatározásaink maradéktalanul teljesüljenek. Küzdelmünk legyen méltó az ifjúkommunista névhez! PALLAG RÓBERT

Next