Ifjúmunkás, 1950 (3. évfolyam, 41-92. szám)

1950-04-07 / 54. szám

IFJÚMUNKÁS A A Diákok szabadidejének helyes megszervezése tanulás és a nevelés követelményei sza­bályozzák az iskolán kívüli szabadidőt. Az elő­menetelen rendszerint érez­h­ető, hogy a diák mivel töltötte el szabadidejét. Sajnos, a társadalmi munka megszervezése és az iskolán kívüli szabadi­­dő kihasználása elég sok kívánnivalót hagy hátra. Igen sok iskolába a diá­kokat a társadalmi és e­­gyébb felelős munka túl­terheli. Ez természetesen a tanulás rovására megy. A diákok teherbíróképessé­­geiket meghaladó társa­dalmi munka, nem jelent mást, mint a pedagógiai alaptörvények megszegését. Előfordul az a megenged­hetetlen eset is, hogy a diákokat valamilyen társa­dalmi feladat teljesítéséért elvonják a tanulástól. Pél­daképpen megemlítjük a nagyváradi iskolák diák­jait, akiket a szemeszteri vizsgák előtt a megyei székház díszítéséhez állítot­tak be. A díszítésen késő estig dolgoztak. Természe­tesen a másnapi feleletek nem lehettek a legjobbak, diákoknak hasonló munkába való be­vonása kizárja, hogy rendesen elkészüljenek lec­kéikkel és kipihenjék ma­gukat, vagyis az egészsé­gük ápolására gondot for­dítsanak. Az iskolán kívüli sza­badidőnket, tehát úgy szer­vezzük meg, hogy rende­sen készüljünk el a követ­kező napi leckénkkel, vi­szont pihenjünk is eleget. Mit csinálunk szabad­­időnkben? Ez a kérdés az utóbbi időben egyre több diákot foglalkoztat. Számo­san meg is találták rá a módszert. Példaképpen kell megemlítenünk a buka­resti IV. számú leánylí­­ceum diáklányait. Szabad­idejükben együtt mennek moziba, színházba. Együtt látogatják a kiállításokat. Végül a látottakat megvi­tatják. Ez a módszer azzal az eredménnyel jár, hogy egyúttal szórakoznak és ta­nulnak is. A szabadidő ki­használásának ez a módsze­re érezhető az iskola tanu­lóinak tanulási előmenete­lében is. A szabadidő ki­használására számos olyan lehetőséget találunk, a­­mely nem megy a tanulás rovására, hanem ellenke­zőleg ,a tanulás javát szol­gálja. P­éldául szabadidőnk egy részét sportolás­sal töltjük. Kollektí­ven megyünk a moziba. Tanulságos filmeket né­zünk meg. Vitákat rende­zünk. Szabad időnkben meglátogatjuk az üzeme­ket, gép- és traktorállomá­­sokat, állami és kollektív gazdaságokat. Váltsunk szót a termelés derék har­cosaival. Beszéljük meg közös kérdéseinket, ismer­kedjünk meg közelebbről a dolgozók életével és harcá­val. Szabadidőnkben ve­gyük ki részünket a népi ateneumok kulturéletéből. Ha az iskolán kívüli sza­badidőt tervszerűen szer­vezzük meg, annak minden napi tanulásunk látja hasz­nát. Ha tervszerűsítjük szabadidőnket, nem fordul­hat elő, hogy készületlenül menjünk az iskolába- Min­dig erősnek, frissnek fog­juk magunkat érezni. Ha a napnak azt a részét, a­­melyet nem tanulással töl­tünk el, észszerűen kihasz­náljuk, akkor kettős célt érünk el rendszerezni tud­juk tanulásunkat, fokozot­tabb mértékben emelni tudjuk a politikai és kul­turális színvonalunkat. Ha szabadidőnket nem a vé­letlenre bízzuk, hanem tervszerűsítjük, akkor meg­van a biztosítékunk, hogy a Pártunk által kapott fel­adatunknak becsülettel e­­leget tehetünk. A TUDOMÁNY ÉS TECHIKA ELSAJÁTÍTÓ! Képünkön a sztálingrádi egyetem mozdonyépítő karának hallgatói figyele­mmel kísérleteznek a fizikai út­on, az Aviszt egyetemi hallgatók példát mutatnak, az egész világ haladó szell­emű egyetemi hallgatóinak a tudomány és a technika elsajátításában. A Szovjet­unió nagy gondot ford­ít arra, hogy a felsőiskolá­sok a legjobb körülménye­k között korszerűen felszerelt laboratóriumokban sajátít­hassák el a haladó tudo­mányt és technikát. Mind­ez biztosíték arra, hogy ki­kerülve az életbe a kommunizmus lelkes és jól felké­szült építői lesznek. -Sz5 Mint a szövetkezeti mozgalom jó káderei, akarunk résztvenni a szocializmus építésében A RNK fogyasztási szövetkezeteinek kon­gresszusa Ultin­a nep íjiere­.Lgyörgyi szövet­kezeti könyvelési tan­folyam hallgatói a könyvelési módszere­ket szorgalommal igye­keznek elsajátítani. Az egyéves tanfo­lyam hallgatói mun­kás és dolgozó földmű­vesek gyermekei. A különféle foglalkozású ifjak a négy székely megyéből kerültek a tanfolyamra. A tanfolyam kezde­tén különböző nehézs­ségek merültek fel, amelyek akadályozták a kollektív szellem kialakulását. Az IMSZ alapszervezet megalakulása után, e­­zeket a nehézségeket fokozatosan felszámol­tuk. A kialakult s­ze­­r­­vezeti élet komoly be­hatással volt ten­fo­lyamunk életére. Gyű­léseinken megvitatjuk a reámeg álló problé­mákat és azokat kö­zösen­ oldjuk meg. Megértettük azt, hogy a szocializmus építé­sében fontos feladat hárul a szövetkezetek­re. Azt akarjuk, hogy munkánkkal és tanu­lásunkkal hazánk szö­­vetkezeti mozgalmá­nak é­s a szocializmus építésének jó káderei­vé váljunk. A szakmai anyagok elsaját strsára­ tanuló csoport­okat szervez­tünk. E csoportokban közösen vitatjuk meg az anyagokat. A cso­portban­ való tanulás eredményeként job­ban megértjük a ta­nultakat és egymást segítve a szakmai szín­vonalunkat állandóan emeljük- kétheten­ként munkaüléseket tartunk. Ezeknek cél­ja, munkánk állandó megjavítása. Gyűlé­seink a bírálat és ez el­jbu­rklat szellemében * folynak le. Ezekre a gyűlésekre valameny* nyiem alaposan fel­készülünk. Munkánk kiértékelése és észlelt hiányosságaink feltá­rása után, megbeszél­jük azokat a módsze­reket, melyek beve­zetésével fogyatékos­ságainkat felszámol­hatjuk és tanulásunk további jó menetelét biztosíthatjuk. Szabad időnket i­­gyekszünk hasznosan kihasználni. Különö­sen nagy gondot for­dítunk politikai és ideológiai színvona­lunk emelésére. A Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Párt­jának történetét va­lamennyien tanul­mányozzuk. Tanulmá­nyozzuk a Szovjetunió haladott szövetkezet­ mozgalmának tapasz­­talatait. Rendszeresen újságot olvasunk és időközönként közösen megvitatjuk a bék­és külpolitikai esemé­nyeket. Kulturs­zinvonalun­ik emelése érdekében foglalkozunk színdara­bok­, énekek, r­épitán­­cok tanulásával. Kul­turcspponunkkal meglátogattuk Nagy­­borosnyó és Torja községeket, ahol a szövetkezeti közgyű­lés után műsoros kul­turelőadást rendez­tünk. A kulturmunka meléit, sportolásra is marad időnk. Sakkcso­portokat alakítottunk, kézilabda csapatot ál­lítottunk össze és most készülünk a ,,Köszöntsük Május 1“ futóversenyre. Tanfolyamunk befe­jezése után szövetke­zeti mozgalmunk jó harcosai akarunk len­ni. Erre a harcra szak­mailag, szellemileg és fizikailag is fel aka­runk készülni. Erre Pártunk gondos­kodása révén minden lehetőségünk meg­van. A szövetkezeti kon­­gresszus határozata mi elénk is feladato­­kat tűzött. Megértet­tük, hogy csak m­un­­kánk állandó foko­zásával, tanulásunk komoly megszervezé­sével járulhatunk te­vékenyen hozzá ahhoz a harchoz, amelyet Népköztársaságunk dolgozói a BMP veze­­tésével, a szocializmus építéséért, a béke ki­vívásáért folytatnak.­ SÁRA JÚLIA levelező Sepsiszentgyörgy A felsőiskolások tudományos és technikai kísérletező társasága Leferrogo, Moszkva egyik legöre­gebb kerülete. Betonból és üvegből épült 9 emeletes tömbben helyezték el a Molotov nevét viselő Erőműtani In­tézet laboratóriumait. Leszállt az est. Az előadások már véget értek. Amikor a 6 ik emeletre felérkeztem az intézet 42 laboratóriu­ma közt ,megláttam a legújabbat, az elektron osztályt. A teremben so­kan voltak. Az egyetemi hallgatók és az elektrofizikai egyetem tanársegédei itt töltik el szabadidejüket, amelyet arra használnak fel, hogy a nagysze­rű laboratóriumban kísérleteket végez­zenek. A tanársegédek nagy része itt készíti el jövendő előadási tárgykö­rét. Szóbaelegyedtem Leonid Litvinov­­val. ösztöndíjas. Megkapta a Sztálin­­ösztöndíjat. Ez a legnagyobb kitünte­tés. Litvinov a fronton komolyan meg­sebesült. Visszatért az egyetemre és tanulmányait most fejezi be. Az elek­tronokkal kísérletezik és kutatásai so­rán új különleges készüléket szerkesz­tett. A laboratórium hátsó részében Erg­­lisz tanúsegéd, az egyetemi hallgatók körének tagjai közt ismerteti alkotó munkájának eredményeit. Erglisz, Kolicsiv és Rogozin egytemi hallga­tókkal együtt új készüléket állí­tott össze, amelyet „logoshop“-nak ne­veznek. Ez a készülék csengetéssel jel­zi az acél teljes megolvadásának pilla­natát. A készüléket az üzemben is ki­próbálták és megállapították, hogy rendkívül hasznos és használható. A többi laboratóriumokban is ifjú fizikusok dolgoznak. Kísérleteznek. Egy másik teremben hőtechnikusok jelentést készítenek. A többi főiskolás a gyengébb áramokat próbálja ki. Évenként kétszer összehívott konferenciákon az intézmény hallga­tói kiértékelik építő munkájukat, így a télen tartott konferencián 47 jelen­tést hallgattak meg. Köztük voltak nagyon érdekesek is. Ugyanis az egye­tem szakembereket és mérnököket készít elő A laboratóriumokban összegyűlt fő­iskolások arcáról leolvasható a tudo­mány iránt tanúsított szeretet. Az intézet hallgatói közül 300 ifjú egyé­nileg folytat tudományos kísérleteket. Legnagyobb részük tagja az egyetemi hallgatók technikai és tudományos társaságának. A Szovjetunió felsőiskoláiban hason­ló egyetemi, tudományos társaságok működnek. Ez hűen visszatükrözi a szovjet főiskolások tanulmányi felké­szültségének magas színvonalát. A­ B­­AZBUKIN cikke nyomán A kemerovó környéki kolhozokat rádió­központokkal látják el Kemerovo vidékének számos körzetében hamarosan befejezik a rádióközpontok felállítását. A tepkini körzetben tavaly 11, a Dromislevonomaiban pedig hat r­­­dióközpontot létesítettek. A vidék kolhozaiban számos ilyen központ és néhányezer detekto­ros vevőkészülék működik. Nagyrészüket tavaly szerelték fel. Ebben a munkában a Kuz­A négy IMSZ.tagból álló trak­toros brigád Uj­boroszló község­ben szántott. A község vala­mennyi dolgozó parasztja tár­sult a szántásra. A brigád már március 16-án teljesítette a ve­tési kampányban a községre há­­r­uló terv első részét. A nagyre­metei gép- és traktorállomás négy IMSZ brigádja közül, Bu­tuza Teodor brigádja a legjobb. A munkafolyamat alatt Butu­za Teodor IMSZ brigádja jó­­minőségű munkát végzett. A szántás mély és egyenes volt. A község dolgozó parasztjai nem­hiába elégedettek, az IMSZ traktoros brigád földművelési módszerével.­ ­ Elvtársak , harsogja túl Butuza Teodor a traktorok zugasát. Jöjjetek csak közelebb. Gyűlést tanunk a há­­lókocsiban. Addig is traktoris­­kolások vezetik a traktorokat. A szépen berendezett hálóko­csi hamarosan megtelt. Az ülesz­nyeck medence iparvállalatai nagy segítséget nyújtanak. A kuznyecki fémkombinát mun­kásai az iparvállalatok támoga­tását élvező kolhoz falvakban négy rádióközpontot szereltek fel. Ezenkívül megbízottakat küldtek ki a kemerovoi kör­zetben, hogy ott két rádióköz­pontot szerejenek fel. De a gépállomás pártszervezete részéről Boecereanu Simion elvtárs és Bobu Grigore elvtárs, a gépállomás igazgatója jött el. Az ülést Bobu elvtárs nyitotta meg és átadta a szót Boecerea­nu elvtársnak. Boecereanu elv­űre ismertette Butuza Teodor négytagú brigádjának eredmé­nyeit. Kiemelte, hogy a brigád munkájával érdelelte ki a leg­jobb brigád nevet. Ez arról ta­núskodik, hogy a brigád minő­­ségileg és mennyiségileg is jó munkát végzett. „Az elért ered­­ményekért — mondotta Boece­reanu elvtárs -- a pártszervezet üdvözöl benneteket és a brigá­dot minőségi brigáddá lépteti elő. Egy pillanatra csend támadt a hálókocsiban. A négy trakto­­ros érezte Boecereanu szavainak jelentőségét. Majd mint a ta­vaszi zápor úgy tört fel a taps. Majd Bobu elvtárs, a gépál­lomás igazgatója kihangsúlyozta hogy a gépállomás vezetősége is egyetért a határozattal. Továb­bá vázolta a brigád jövőbeli fel­adatait. Beszédében kiemelte, hogy jóminőségű munkájukban rendszeresen alkalmazták a szov­jet traktorosok haladott mód­szereit. Konkrét munkaterv Butuza Teodor elvtárs, az IMBZ traktoros minőségi bri­gád felelőse felolvasta a bri­gád munkatervét. A munkaterv­­ben részletesen lefektették azo­kat a feladatokat, amelyek biz­tosítják a jó minőségű munkát. A munkaterv különös súlyt fek­tet a traktorok és szerszámok jó karbantartására. A traktorok kezelésére, illetve gondos rend­­bentartására aprólékosan kidol­gozták a módszereket. A munka,­terv minden csavarról gondos­kodik. Külön és részletes munkater­vet dolgoztak ki a brigád tag­­jainak politikai­­és kulturális színvonala emelése érdekében. Munkatervük e részében különös súlyt fektettek a brosúrák és új­ságok rendszeres olvasására. Szakmai színvonal emelése A munkaterv harmadik része a szakmai színvonal fokozott e­­melését célozza. A munkaterv hangsúlyozza a szovjet traktoro­sok módszerei elsajátításának a szükségességét. Hetenkint meg­beszéléseket tartanak a techniku­sokkal és ez azt fogja eredmé­nyezni, hogy a felmerülő hiányos­ságokat idejében kiküszöbölhe­tik. A traktorok észszerű kihasz­nálásával 30 százalék nyersa­nyagot takarítanak meg. A mun­katervünkben szerepel Április hó­napban Stavar Stefan brigádjá­val tapasztalatcsere ülést tarta­nak. Ezenkívül havonta munka, kiértékelő ülést is összehívnak. A munkatervben az is szerepel, hogy a községekben, ahol szán­tanak, a dolgozó parasztokkal megbeszéléseket tartanak és megvitatják a föld­­megmunká­lásának gépesített módszereit. fekavállalás] Miután Butuza Teodor elvtárs felolvasta a munkatervet, a bri­gád minden tagja vállalta, hogy mindent elkövetnek a munka­terv teljesítséért. „Azt akarjuk, — jelentette ki Butuza Teodor —, hogy az a terület, amelyet a mi brigádunk szánt fel, a megyében a legjobb szántás le­gyen". A határozott hangú hozzá­­szólások és az ifjú traktorosok akarata arra enged következtet­ni, hogy munkavállalásukat va­lóra is váltják. Az elvtársakkal boldogan szó­­rítottak kezet. Örömtől csillogó szemmel tértek vissza a trakto­rokhoz. Boldogok voltak, hogy az Ifjúság Világhete keretében, a vetési és fásítási napon, már­cius 24-én végzett munkájukért megkapták jutalmukat és bri­gádjuk hazánk szocialista me­zőgazdasági szektorának első minőségi brigádja lett. HALMOS ISTVÁN A vetési és fásítási napon Bu­­tuza Teodor brigádja szép ered­ményt­ ért el. Az est már le­szállt. A traktorok tovább berreg­nek, dőlnek a barázdák. Az Ifjúmunkás Szövetség feladatai a szervezési munka terén (Foly­tatás az első oldalról) tani és támogatni, hogy fel­lökjenek a munkában­ Sza­­kadatlanul fokozni kell az IMSZ káderek és a szerve­zet minden tagjának marxi­­len­ai ideológiai színvona­lának emelésére irányuló munkát. Ez képezze minden IMSZ-szervezet alapvető feladatát. " A plenáris ülés hangsú­lyozta a munka ellenőrzé­sének szükségességét. Az IMSZ vezető szervei hozzá­járulnak szervezeteink munkájának jó menetéhez, ha felszámolják az ellenőr­zés hiányát, ha ügyelnek arra, hogy pontosan végre­­hajtsák a Központi Vezető­ség utasításait. A megyei bizottságok te­vékenységével­­ kapcsolat­ban a plenáris ülés megál­lapította, hogy a bürök sok helyütt a megyei bizottsá­­gok szerepét töltik be és gyakran nagyfontosságú ha­tározatokat hoznak, ame­lyek a megyei bizottságok hatáskörébe tartoznak. Más­részt pedig a bürok­at a szekciók felelőseinek ösz­­szesége alkotja, ami azt je­lenti, hogy ezt a szerveze­tet s® iát apparátusukkal tévesztik össze. A plenáris ülés rendkívül fontosnak találta, hogy szi­gorúan tartsák tiszteletben a demokratikus centraliz­mus, a belső szervezeti de­mokrácia elvét. Amint azt az IMSZ szervezeti szabály­zata leszögezi, az Ifjúmun­kás Szövetség­­a demokra­tikus centralizmus elve a­­lapján van szervezve. M­inden IMSZ szervezet­ben határozottsággal és bátran ki kell fejleszteni a bírálatot és önbírálatot, amely munkánk megjavítá­sánnak alapvető módszere. Arra is szükség van, hogy állandóan szilárdítsuk az IMSZ fegyelmét. A Párt arra tanít bennünket, hogy a fegyelem hiánya olyan rést támaszt, amelyen ke­resztül az­­ osztályellenség befurakodhat és folytathat­ja sorainkban romboló mun­káját. Küzdeni kell és szankcionálni kell a fegyel­mezetlen megnyilvánuláso­kat, amelyek a kispolgári anerhikus szellem következ­ményei.Ahhoz, hogy a demokrati­kus centralizmus­ valamint a belső demokrácia elvei minél szilárdabban megho­nosodjanak szervezeteink­ben, maradéktalanul alkal­maznunk kell az IMSZ szervezeti szabályzatának előírásait. Minden IMSZ tagnak és jelöltnek tanulmányoznia kell és minél alaposabban ei kell sajátítania az IMSZ szervezeti­ szabályzatát a­­mely szervezetünk alapvető törvénye. A plenáris ülés az Ifjú­munkás Szövetség szerve­zeti formájával kapcsolatos bizonyos tökéletesítések ügyében is határozott. A plenáris ülés határoz­­ata szerint intézkednek, hogy hiánytalanul alkal­mazzák a szervezeti sza­bályzat előírását és a helyi vezetőszerveket a terü­leti elvek alapján alakítsák meg,­­ így például a bukaresti szervezetet területi rajontók­ra osztják, amelyek köz­vetlen kapcsolatot tartanak fent az alapszervezetekkel. A megyei bizottságokat megyei értekezleteken vá­lasztják meg. Ezek a szük­ségleteknek megfelelő szá­mú osztállyal rendelkezhet­nek. A járási bizottságokat (fa­lusi rajon) járási értekezle­ten (falusi rajon)­­választ­ják meg. Hogy a megye vagy járá­si székhelyeken jobban menjen a munka, a váro­sokon városi bizottságok létesíthetők, amelyeket a megyei bizottság vezet. A nagy városokat pedig terü­leti rajonokra osztják­ Me­zővárosoknak, amelyek nem járási székhelyek (mint például Szinája), he­lyi bizottságok létesülnek, amelyek a járási bizottsá­gaik (falusi rajon) közvetlen vezetése alatt működnek. A plenáris ülés hangsú­lyozta, hogy nagyobb fi­gyelmet kell­­ szentelni és nagyobb támogatást kell nyújtani az alapszervezetek­nek, a főláncszemeknek, a­­melyek forradalmi szerve­zetünket összekötik az ifjú­ság széles tömegeivel. A szervezeti szabályzat értelmében, alapszerezete­ket létesítünk vállalatok­ban, intézményekben, isko­lákban, mezőgazdaságok­ban, kollektív gazdaságok­ban stb. a munkahely elve alapján. A városnegyedek­ben és községekben területi alapszervezeteket létesí­tünk. A 200 IMSZ tagnál vagy jelöltnél nagyobb létszám­mal rendelkező üzemekben műhelyszervezetek léte­síthetők. Ezeknek azonban nincs joguk tagokat felven­ni vagy kizárni, mert ez a jog csak az alapszervezetet illeti meg. Ott ahol az IMSZ-tagok és a jelöltek száma megha­ladja a háromszázat IMSZ szervezeti bizottságok lé­tesülnek, amelyeknek nincs bürójuk és ténylege­sen vezetik az egész mun­kát­ Tekintettel arra, hogy egyes helyeken gépiesen osztották el a csoportokat, a plenáris ülés leszögezte, hogy csak olyan alapszerve­zetekben létesülhetnek cso­portok, ahol meg­vannak a szükséges feltételek (Fon­tos termelési alegységek, iskolai osztályok, egyetemi hallgatók csoportja!). Ahhoz, hogy az ország nemzetgazdaságában nagy­­fontosságú vállalatoknál biztosítsuk az IMSZ szer­vezeteknek a KV általi a­­kadálytalan vezetését, a Központi Vezetőség szerve­zőket küld, hogy vezessék az ilyen szervezeteket. A megyei bizottságok vi­szont a KV jóváhagyásával kiküldhetik a megyei bi­zottság szervezőit, a helyi jelentőségű vállalatok IMSZ szervezeteihez. A KV és a megyei bizott­ságok szervezői a rangfoko­zatban közvetlenül maga­sabb szervnek tartoznak felelősséggel,­­ ugyanakkor ped­ig a KV-nek (illetve a megyei bizottságnak) is fe­lelősséggel tartoznak. A plenáris ülés hangsú­lyozta, hogy az IMSZ - szervezeteknek a műkő körzetükben élő egész jóságot mozgósítani­uk a Párt vezette harcra a kő megvédéséért, a stí­lizmus építéséért. A Párt által kitűzött adatokat teljesítve, az szervezeteknek be kell niük az ifjúságot,­a­sz­­ista versenyekbe, hol városokban és falvakat gyaránt teljesítsék és szárnyalják sz Állami vet. Arra kell n­evelnie IMSZ tagokat és a szi­geteken kivüli ifjakat,­­ mérhetetlenül ragaszk­nak a Párthoz, fejlesz kell bennünk a proletár­zetköziséggel egybefol lángoló hazaszeretetes Szovjtunió, annak d­séges Komszomolja, i mat a világ­ifjúság nagy tanítómestere és rótja iránti mérhetetlen gaszkodás szellemét. F­ni kell az IMSZ taga és a Szervezeten kí­vü­lakban az országban lapuló és a külföldi és ellenség iránti kérlelt­len gyűlöletet és kon­nista éberséget- Mindét jelöltnek adjanak kéi feladatokat. Hozzá kel­lük­nok az IMSZ tagoi szervezeten kívüliek csőlátónak megerős tél és nagy körültekintéssé előkészíteniök a legjol leghűségesebb és a le­gosabb IMSZ tagokat, a Román Munkáspárt­jai lehessenek-Ahhoz, hogy megva­gu­k a demokratikus ce­lizmus előírásait az szervezettől kezdve eg­y megyei szervez« meg kell választani a főszerveket. Az Ifjúmunkás Szi­­re a szervezet megs­zulása terén ráhárula­tos feladatok végreti érdekében, lentről fel kell javítanunk mm tervszerű­sítését. Egy alapszervezet sem lés ahol a forradalmi tér­ség nem folyik és am teljesítését alaposan őrzik a felsőbb szerv Az Ifjúmunkás Szék megteremtője és ve, a Román Munkáspárt feladatokat állított s­zemünk elé a forró harc arcvonalán, ahol cializmus sikeres épít a békéért küzdünk. Dolgozó ifjúságunk tagénak állandó men­tése egyik legfontosab vetelménye annak, he Román Népköztársasá tömegeit mozgósítha a Párt által kitűzött­­­tok teljesítéséért föl­­harcban.­­ Meg kell acélozni megacélozhatjuk sze­münket, hogy az becs eleget tegyen a rárót tisztelő feladatnak, ha vezetőnk, a Párt 7. alatt folytassuk komi­ka munkánkat és h­­át, hogy m­ár mint lenini-sztálini Kom gazdag gyakorlatába intsük tapasztalataink A szovjet városi és falusi komszomolisták hathatós segítséget nyújtanak a véd­erdősávok ültetésénél Egy év telt el a természet át­alakítására irányuló nagyszerű sztálini terv közzététele óta. A térképeken már véderdővel be­ültetett hatalmas területek, vízgyűjtőmedencék, halastavak és faiskolák százai találhatók. A kolhozfalvak dolgozói nagy lelkesedéssel vesznek részt a természet átalakításának mun­kájában. Az ősszel a Szovjet­unió erdősítésre váró sztyep­péin újabb véderdősávokat ül­tettek. Ebben a munkában, a­­mely jelentős mértékben előse­gíti a Szovjetunió mezőgazda­sági termelésének növelését, a komszomolisták odaadóan vesz­nek részt. A jó tanulás egyik félték a fegyelem A kolozsvári 1-es számú fiúlíceum VIII. osztályá­ban meglazult a fegyelem. A tanulók nem veszik eléggé komolyan a fegye­lemre vonatkozó intézke­déseket. Fegyelem nélkül pedig jó tanulás nincs. Iskolánkban verseny fo­lyik. A verseny főbb pont­jai: a fegyelem, a hiány­zások elleni küzdelem és a tisztasági verseny. A fegyelem terén, a VIII. osztály áll a legutol­só helyen. Az oka, hogy osztályunkban sok a fe­gyelmezetlen tanuló, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy mit jelent nekünk a ver­seny. Nemrég az egyik fi­zika órán az egész osztály hatos fegyelmi osztályza­tot kapott. A rossz osz­tályzatot Krizbai Zoltán­nak és Nemes Jánosnak köszönhetjük, akik alatt fegyelmezetlen lelkedtek. Ez így ne­­héz tovább! Ilyen tartást öntudatos nem tanúsíthatnak, távoztuk, hogy vége­zünk ennek. F­i­gyelmezetlenség k­iöléséért harcol vnc Csak igy állíthatjuk osztályunk tekir csak igy nyerhetjük dicsőséget jelentő versenyzászlót. Becs és kemény munkávi­demeljük ki azt a v. zászlót, amely a p­irátus nagy harci­a­iának egy kicsi rés­ze. Azt a vörös zászl melyet a munkás vére festett pirosra. RIGÓ RU. Kolozsi 1-es sz. r fiulicei

Next