Ifjúmunkás, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

HAZAI SOKOLDALÚ FEJLŐDÉSÉÉRT AZ ALKOTÓ MUNKA ÖSZTÖNZÉSE A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének határozata a bérezési rendszer javítására és a fizetések emelésére vo­natkozólag élénk érdeklődést váltott ki a lakosság körében, fiatalok és idősebbek egyazon elégtétellel vitatják a határo­zatban foglaltakat, fejezik ki egyetértésüket a párt elképze­léseivel. Nem is lehet ez más­ként, hiszen a határozat a leg­mélyebb humanitás szellemé­ben igyekszik összehangolni a legegyénibb érdekeket a tár­sadalom érdekeivel. Tudomá­nyos, realista jellegét csak ki­domborítja az, hogy ezer szál­(Folytatása a 2. oldalon) nagyfokú érdeklődéssel foga­dott, megteremti az előfelté­teleit az egész nemzetgazda­ság minőségileg magasabb szintű megszervezésének. Ipari tevékenységünk há­rom láncszemben történő megszervezése — ipari köz­pont, vállalat, gazdasági mi­nisztérium — lehetővé teszi a termelés egységes koordi­nálásából és ésszerűbb összpon­tosításából származó előnyök fokozottabb hasznosítását, va­lamint a gazdasági tevékeny­ség operativitásának a növe­lését. Ugyanakkor a vezetés közel kerül a vállalatok éle­téhez, megvalósul a legjobb szakértők részvétele a gazda­sági tevékenység irányításá­ban, továbbá az erők össz­pontosítása és az ösztönzésnek a terv teljesítésétől való füg­­gősége. A jelenkori gazdasági ve­zetésben föllelhető komplexi­tás és sokoldalúság megkíván­ja, hogy a döntések kollektív erőfeszítések eredményeként szülessenek, a legjobb, legta­pasztaltabb szakértők közös véleményét tükrözzék, az egy­személyi vezetés ugyanis az anyagi és pénzeszközök hely­telen felhasználásához, a nem­zetgazdaság károsításához ve­zethet. Éppen ezért különös fontos­ságú az Irányelvekben java­solt új szervezési struktúra, amely megkülönböztetett hang­súlyt helyez a kollektív mun­ka elvének az alkalmazására azáltal, hogy mindhárom szin­ten kollektív, vezető szervek létesítését szorgalmazza — az ipari központok adminisztra­tív tanácsa, az igazgató bi­zottság, minisztériumi tanács (kollégium) —, amelyeknek széles körű hatáskört biztosí­tanak a termelési problémák megoldásában. (Folytatása a 2. oldalon) MAGASABB SZINTŰ IPARSZERVEZÉS ÉS VEZETÉS Irta : VASILE ALEXANDRESCU mérnök, gépgyártóipari miniszter­­helyettes Az RKP KB Irányelv-terve­zete, amelyet egész népünk JEVGENYIJ JEVTUSENKO NAGGYÄ LENNI Tőle, ki gyógyít és aki fát vág és ki az öltönyt varrja nekem — elvárom , remekül tegye dolgát, dolga bármi legyen. Nem, ne legyen közepes, vacak átlag sem a sárcipő, sem a ház. Bűn a középszerűség, akárcsak a hazug szó: elfajulás. Buzdítsa ki-ki magát, hadd tenne dicsőt, remeket. Naggyá nem lenni — gyalázat. Mind naggyá legyetek! GARAI GÁBOR fordítása Filmlevél Régi és új szovjet filmekről Az én nemzedékem bizo­nyos helyzeti hátránnyal in­dult a szovjet filmművészet megismerésében. Első emlé­keim közé tartozik például a Berlin eleste. Ezt a filmet mostanában elég gyakran idézik a filmesztéták és film­történészek, mint egy adott korszak szemléleti és esztéti­kai fogyatékosságainak leg­pregnánsabb kifejeződését. Igaz, akkoriban, a második világháborút közvetlenül kö­vető években, láthattam Ei­­zenstein Rettegett Ivánját is. Természetesen csak a mű első részét. (A folytatást jóval ké­sőbb játszották a filmmú­zeumban). Filmkultúrabeli a­lapismeretek­­ híján azonban ez a film sem ragadott meg különösen, rendkívül teátrá­­lisnak éreztem — annak is hatott a naturalista filmek dömpingjében. Mezei József (Folytatása a 6. oldalon) Viláy proletárjai, egyesüljetek j­ómunkás . KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA IV. sor. XI. évi 42. (550.) szám Alapítási év: 1922 1967. október 19. Ára 30 bani KÖZVETLENEBB KAPCSOLAT Interjú TERO AUREL elvtárssal, a marosvásárhelyi városi néptanács végrehajtó bizottságának titkárával — Miben látja a titkár elv­társ annak a tervezetnek a jelentőségét, amelyet az RKP KB október 5—­ i plenáris ülésén Románia közigazgatá­si-területi megszervezésének javítására és a falusi helysé­gek szisztematizálására vo­natkozóan elfogadott ? — Az új tervezet egyik leg­nagyobb jelentősége az, hogy közvetlenebb kapcsolatot te­remt a dolgozó tömegek és az államigazgatás között. (Folytatása a 2. oldalon) Három nemzedék A volgográdi Komszomol-klubban majd minden héten három nemzedék tagjai gyűlnek össze, minden hivata­los program nélkül, hogy közös ügyeiket megbeszéljék. Noha az idősebbek már a hetedik évtizedet tapossák, a legifjabbak pedig csak most lépték át az alkotó élet küszö­bét, a korkülönbségen túl a lenini Komszomol harci szelleme fűzi őket egymáshoz, s ha években nem is, de lélekben valamennyien fiatalok. AKI 1917-BEN INDULT HARCBA Közülük három embert ,nem min­dennapi személyi kapcsolatok hoztak közel egymáshoz. Mihajil Goncsirov géplakatos már a cári időkben az ifjú­­kommunisták soraiban készült fel a forradalom feladataira. 1917-ben (Folytatása a 7. oldalon) Kemény korban élünk, a szocializmus tökéletesítésével emelni akarjuk az életszínvonalat, és alkotó közösségben boldogabbá akarunk tenni minden embert.. Mindehhez hazánkban és a nagy­világban egyaránt emberséges emberekre van szükség, az em­berségnek pedig előfeltétele az igazmondás és az őszinteség. Az emberség, az igazmondás és az őszinteség három külön, nem azonos fogalom, de egybekapcsolásuk erőt és szépséget je­lent. Lássuk az igazmondást. A békés és építő világnak minél több kapcsolatra, kölcsönös ismeretszerzésre, a közös dolgok hang­súlyára van szüksége. A félrevezetés, a becsapás, a hazugság azoké, akik sem a békét, sem az építést nem óhajtják. Mi vilá­gosan akarunk látni mindent, hogy közös erővel kiküszöböljünk minden bajt, mely az embereket fenyegeti, s ezért igazat mon­dunk. No de hogyan jutunk el az igazsághoz ? Hogyan tudjuk, hogy miként mondjunk igazat ? Az igazság megállapításához segít el bennünket a kölcsönös őszinteség, vagyis nézetünk, felfogásunk, véleményünk egyenes beszéddel való megvallása. Egyéni megvallása közös nézet, fel­fogás, vélemény kialakítása végett. Egyénileg tévedhetünk, de közösen nem szabad tévednünk. Személyileg bizonytalanok lehetünk, de együtt határozottaknak kell lennünk. Kölcsönös őszinteséggel megvitathatjuk dolgainkat, s eljuthatunk a legjobb, mert legközösebb megfogalmazásig, és ez már az emberség, őszinteségemmel hozzásegítem hason­lóképpen őszinte embertársaimat a legmegfelelőbb közvélemény kialakításához, amiért azután közösen helytállhatunk. Egyáltalán nem gondolok tehát arra, hogy fölöslegesen le­gyünk őszinték, fölöslegesen vitatkozzunk, fölöslegesen vágjuk egymás szemébe az igazat. Szószátyárság, üres duma, dühös szemrehányás nem old meg semmit, csak szaporítja a bajt. Közügyben legyünk őszinték és keressük együtt az igazat, ez az emberség. Közügy lehet két ember ügye is : őszinteség teszi az igazi barátságot, mélyíti el a szerelmet. Közügy bármely kis­közösség ügye, legyen az egy iskolai osztály, egy munkabrigád vagy egy sportegyesület. Előrehaladás ott van, ahol egészséges közfelfogás alakul ki a kölcsönös őszinteség és közös alkotó­készség alapján, és így megyen ez fel, egészen az általános in­tézményekig, országos szervekig vagy nemzetközi fórumokig. Közügyben hallgatni nem szabad. Közügyben mindenkinek őszintén hozzá kell járulnia a leghelyesebb, a legtudományo­sabb , a legemberségesebb megoldáshoz, s büszke lehet az a nép, az az ország, az a társadalom,melynek már az ifjúsága is őszinte igazmondással startol a szebb és jobb, teljesebb emberi életért. Boldogságot kívánok önöknek, amikor a magam őszinteségé­vel kérem , járuljanak hozzá jellemük őszinteségével mindenkor és mindenhol a legjobb közös vélemény kibontásához. A tudomány ma már minden téren oly nagy, oly hatalmas eszköze az emberiségnek, hogy segítségével előbb-utóbb minden ámítás, csalás és hazugság leleplezhető, s az őszinte emberek közösségi társadalma, a szocializmus, végső diadalt arat. Ifjúmunkás matiné Nagyváradon. Anyagaink a 3. 4. 5. oldalon. A jövő héten folytat­juk a 3. Ifjúmunkás­­matinéval kapcsolatos anyagok közlését. Kö­vetkező számainkban : Az irodalom őszintesé­ge : interjú HORVÁTH IMRE Állami Díjas köl­tővel. Lehajtott fejjel : Ma­­tekovics János vitaindí­tó jelenete. Kelemen Pap Márta, Murányi Já­nos és Borbély György hozzászólásai. A Nagyfej doktor kérdéses verseny sza­­kaszvégi sorsolásának eredménye.

Next