Ifjúmunkás, 1970 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1970-09-17 / 38. szám

2 Ifjúmunkás A KISZ KB 1970. szeptember 1—5-i plenáris ülésének HATÁROZATA A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. Kongresszusának összehívásáról A Szervezeti Szabályzat értelmében a KISZ KB plenáris ülése elhatározta, hogy 1971 elején összehívja a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. Kongreszszusát a következő napirenddel: • JELENTÉS A KOMMUNISTA SZÖVETSÉGNEK A VIII. ÉS A IX. KONGRESSZUS KÖZÖTTI TEVÉKENYSÉGÉRŐL, VALAMINT A KISZ FELADATAIRÓL, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT X. KONGRESSZUSA HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT; • A KÖZPONTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG JELENTÉSE; • JELENTÉS A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK TÖKÉLETESÍTŰSÉRŐL . • A KISSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÉS A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MEGVÁLASZTÁSA . Annak érdekében, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját érintő kérdések megvitatásában minél több küldött és meghívott vehessen részt, a Kongresszus munkálatai plénumokon és komissziókban zajlanak le. A Kongresszuson 2000 küldött (1200 KISZ-tag delegál egy küldöttet), valamint 1000 meghívott — párt- és KISZ-káderek, állami és tömegszervezetek, központi intézmények képviselii vesz részt. A KISZ Kongreszszusára meghívják a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek, valamint más országok azon kommunista, szocialista, demokratikus és haladó szervezeteinek képviselőit, melyekkel a Kommunista Ifjúsági Szövetség együttműködik. Szervezetünk kongresszusa olyan időpontban zajlik le, mikor a párt, országunk egész dolgozó népe a Román Kommunista Párt megalakulásának félévszázados évfordulóját köszönti. Olyan eseményt, mely történelmi fordulópont volt hazai munkásmozgalmunk fejlődésében, a népnek a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen, egy virágzó, szabad és független hazáért vívott harcában. Az RKP Központi Bizottsága Határozata értelmében a párt megalakulásának megünneplése a párt és az állam, egész népünk fokozott alkotó tevékenységének jegyében zajlik le, hogy megvalósítsuk a X. kongresszus kidolgozta, hazánk felvirágoztatását szolgáló nagyszerű programot, új sikereket érve el a gazdasági és kulturális fejlődésben, a dolgozók, életszínvonalának emelésében. A KISZ-szervezeteknek a kongresszust megelőző egész tevékenysége, a beszámoló- és választási közgyűlések, valamint a KISZ IX. Kongresszusának munkálatai a párt és a nép e nagyszerű célkitűzéseinek jegyében, az országunk társadalmi életét jellemző nagyfokú politikai pezsgés légkörében zajlanak le. Ismeretes, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenysége az utóbbi években az RKP KB 1967 novemberidecemberi plenárisának az Ifjúság soraiban végzett munka megjavítását célzó Határozata szellemében fogant, és széles körű változási folyamatokat eredményezett szervezetünk életében. A Kongresszusnak mérlegre kell tennie szervezetünk egész tevékenységét, alaposan elemeznie kell azt a módot, ahogyan megvalósultak a párt határozatai, a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának megjavításáért hozott összes intézkedések. A Kongresszus feladata, hogy erről az alapról megállapítsa a szervezet munkájának fejlődési irányait az elkövetkezendő időszakra, hogy kijelölje azokat az akciókat, amelyek továbbra is biztosítják a munkamódszerek és formák tökéletesítését, a párt segédcsapata — a Kommunista Ifjúsági Szövetség hatóerejének növekedését annak érdekében, hogy az ifjúságot a szenvedélyes munkaszeretet, a szocialista haza iránti nemes felelősségérzet szellemében nevelje s mind aktívabban mozgósítsa, hogy részt vegyen abban a harcban, amelyet népünk az RKP X. Kongresszusa kitűzte program megvalósításáért vív, azért a programért, mely a szocialista nemzet szüntelen felvirágzását biztosítja. A Központi Bizottság Plenárisa felhívja az ország összes KISZ-szerveit és szervezeteit, hogy tevékenyen vegyenek részt a KISZ IX. Kongresszusának előkészítésében, szüntelenül emeljék szervezeti és politikai munkájuk színvonalát, növeljék szervezetünk szerepét az ország társadalmipolitikai életében. A KISZ-szervezetek tevékenysége mind nagyobb mértékben kapcsolódjék azoknak a közösségeknek a célkitűzéseihez, amelyekben fiatalok dolgoznak és tanulnak, érzékenyen reagálva az elvárásokra, szenteljenek nagy figyelmet a fiatalság kezdeményezőkészsége ösztönzésének és fejlődésének. Az összes KISZ-szervezetek figyelmének homlokterében az ifjúság sokoldalú felkészítése, az 1970-es évi állami terv teljesítésére és túlszárnyalára, az új ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására való mozgósítás álljon, hogy növekedjék a fiatalok hozzájárulása a társadalom műszakianyagi bázisának fejlesztéséhez, az ipar éle a mezőgazdaság műszaki színvonalának emeléséhez, a tudomány és technika vívmányainak széles körű bevezetéséhez a nemzetgazdaság minden területén, a gazdasági egységek, városok és falvak és mezern gazdálkodásához. KISZ-szervezeteink az elkövetkező időszakban folytassanak élénk és rendszeres politikai-ideológiai munkát a fiatalság minden rétegében, hogy ápolják bennük a szocializmus és kommunizmus ügyéért küzdők, a társadalom szüntelen fejlődése, a társadalmi-politikai élet minden területének folytonos tökéletesítése érdekében hozott párt- és állami intézkedések valóra váltásáért tevékenyen dolgozók haladó emberi vonásait, helyezzék előtérbe a szocialista együttélés elveit és szabályait, a szocialista hazafiság és internacionalizmus magasztos eszményeit. A Központi Bizottság Plenárisának meggyőződése : az összes megyei, mounicípiumi, városi és községi bizottságok, az ország minden KISZ-szervezete megsokszorozzák erőfeszítéseiket, hogy a Román Kommunista Párt évfordulóját és a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. Kongresszusát újra számottevő sikerekkel köszöntsék az ifjúság nevelésében és az ifjú nemzedék mozgósításában arra a sokoldalú alkotó tevékenységre, melyet pártvezette népünk az RKP X. Kongresszusán kidolgozott, szocialista hazánk felvirágzását és prosperitását szolgáló nagyszabású program megvalósításáért folytat. Bukarest, 1970. szeptember 1. MÉREG A cukrászda kicsi, az asztalok közel vannak egymáshoz. Akarva, nem akarva hallom, amit a mellettem levő asztalnál ülő két férfi mond egymásnak. — Wo és, mit tudsz rólunk ? —, Így a csíkos inges. — Hát mit tudjak ? — kérdi a másik. — Az igazgatód felterjesztett jutalomra azért az újításért. Hogy mennyit kapsz, még nem tudom, de hívj fel holnap, s akkor az összeget is megmondom. Képzelem, hogy fog örvendeni Lia... Egyébként megkaptátok a pótberuházásokat, nekimehettek az új részlegnek... — S ez biztos ? — Hát persze. Tegnap volt a főnöknél az átirat, megérkezett Bukarestből, holnap, holnapután ti is megkapjátok. — Hű, akkor azonnal felhívom izééket, mondjam meg nekik, legyenek készenlétben. Tudod, ez mit jelenti — Én ne tudnám ? Na, eredj telefonálni... Míg a polgár telefonál, a másik nyugodtan szürcsöli a kávét. Aztán a csíkos inges visszajön, s ezúttal ő az, akiodainti az asztalhoz a kiszolgálólányt. Isznak. Szertartásosan. — Egyébként hallom, hogy októbertől ott vagy... — mondja a csikós inges. A fehér inges férfi keze megáll a levegőben. — Ott! — kérdi, s hangjában meghökkenés, csodálkozás, félelem keveredik. — Ott! — mosolyog a másik. — Ebben a percben mondta a főmérnök. Hálából a jó hírért... A fehéringes egyetlen hörpintéssel felhúzza maradék konyakját. —S öregem — mondja izgatottan — ha ez igaz, akkor... Én már megyek is. Nekem egy kukkot sem szóltak... Azzal elszalad. A másik tempósan megissza az italt, s szintén elindul. Nekem pedig, aki véletlen tanúja voltam a beszélgetésnek, valahogy szintén mehet nékem támad. Hátha kapok egy ismerőst, aki beszámol az engem érintő kérdésekről. Közben arra gondoltam, mi lenne, ha lehetőleg mindenki kivétel nélkül közvetlenül és idejében értesülne az őt, illetve intézményét, vállalatát, foglalkozási körét stb. érintő ügyekről. Persze, szép dolog a hivatali titoktartás, szükséges is, de ha más hamarabb tud arról, ami rám vonatkozik, akkor a titoktartás már nem diszkréció, hanem bizalmatlanság a munkatársakkal szemben. S ez nemcsak hogy sértő, de a munkahely légkörét is megmérgezheti. Végletesen, sőt, véglegesen ! Kovács Nemere Fónagy János Élete eseményekben, hősi tettekben, küzdelemben gazdag, mint általában a forradalmároké. A századfordulón született, szeptember 17-én, Margittán. Jó eredménnyel végzi elemi iskoláit, majd Váradon jár gimnáziumba, építészmérnök szeretne lenni. Ezért utazik Budapestre 1918-ban, ahol az ottani forradalmi események eltérítik útjából, az egyetem padjai helyett ы osztályharc barikádjain tanul. A forradalom után Bécsbe, majd Prágába emigrál, de rövidesen hazatér. Váradon, majd Szatmáron kőművesként dolgozik. 1922-ben a Kőműves Egyesület tagja lesz, a következő évben pedig belép a Román Kommunista Pártba. Harcos agitátor, egymásután jelennek meg a központi sajtóban a munkások helyzetéről írt tudósításai. Aztán a KISZ KB Új harcos című folyóiratát szerkeszti, amely Bukarestben jelenik meg. Újságíróként bejárja az országot. írta aktívas részt vesz a politikai életben. Munkája feltűnik a hatóságoknak, bebörtönzik, majd katonai szolgálatra hívják be. Utána az aradi KISZ-szervezet újraszervezésének feladatával bízzák meg. A párt illegalitásba vonulása után az ország legkülönbözőbb helyein fordul meg, propagandaanyagot szállít ezer veszéllyel küzdve. Keresi, üldözi a sziguranca. A párt megbízásából Marosvásárhelyen illegális nyomdát létesít, megjelenik a Bolsevizmus című kiadvány, vezeti a helyi pártszervezetet. 1926 márciusában tartóztatják le, ügyének kivizsgálása fél évig tart, öt évi fogházra ítélik. Mostanára kerül, ahol természetesen folytatja forradalmi tevékenységét. Egyik börtönből írt levelében ezt olvashatjuk : „Nem azt kell kutatnunk, hogy mi az élet célja, hanem igyekeznünk kell egyre jobban megismerni az életet, mint természeti jelenséget , egyéni céljainknak pedig (sőt egész tevékenységünknek) összhangban kell lenniök az adott korszak legmagasabb célkitűzéseivel. Ebben rejlik a kommunisták felsőbbrendűsége.“ Politikai gazdaságtani és filozófiai szemináriumokat tart fogolytársainak. De a cella hidege, az embertelen bánásmód kikezdi egészségét. Napról napra gyengül. 1928-ban elvtársai követelik kórházi beutalását, de a börtönigazgatóság húzza-halasztja a dolgot. Hónapok telnek el és csak 1929 márciusában szállítják a cimpinai kórházba , amikor már menthetetlen. Fónagy János 1929. április 1-én, fiatalon halt meg. Halálában is a forradalom ügyét szolgálta. Temesváron, ahol a Munkásotthonban ravatalozták fel, ezrek jelentek meg. A munkások megütköztek a temetést zavaró rendőrséggel. Sokukat elfogták és bebörtönözték. De ez még inkább erősítette meggyőződésüket abban, hogy a harc, amelyért Fónagy János életét áldozta, igazságos. A szabadságért, a boldogságért küzdeni nem lehet hiábavaló. Bodean Gheorghe A Krónika folytatása az első oldalról •ágait, törekvéseit, e így a bürök, a bizottságok elszigetelten próbálnak ezt-azt nyélbeütni, természetesen a siker legkisebb reménye nélkül. Meg kell érteniük, hogy csak akkor válhat tevékenységük rendszeressé és ritmikussá, kölcsönözhetnek annak sajátos jegyeket, ha munkájukban mindig szem előtt tartják az illető egységek előtt álló legégetőbb tennivalókat, ha jól ismerik az ifjúság érdeklődését a különböző időszakokban. Mert nem kell föltétlenül az űrutazással foglalkozni annál az építkezési vállalatnál, ahol a fiatalokat mindenek előtt a szakmai továbbképzés lehetősége izgatja... Falun természetesen mozgósítani kell a fiatalokat a minél nagyobb számban való részvételre a legfontosabb munkákban, de ha az illető mezőgazdasági egységnek föltétlenül szüksége van új mesterségek ismerőire, s ez a lehetőség foglalkoztatja az ifjakat, nyilván, hogy ennek kell adott esetben előtérbe kerülnie a szervezet tevékenységében. A plenáris miközben megvitatta, mitől is függ a szervezeti élet megerősítése, jelentőségéhez méltóan foglalkozott minden egyes KISZ-szervezet legmagasabb fóruma, a közgyűlés fontosságával. Ezeket rendszeresen meg kell tartani, de nemcsak azért, mert kötelező, hanem azért, mert aó alkalom a legfontosabb problémák megtárgyalására, a legérdekesebb témák megvitatására. A közgyűlés azonban menthetetlenül muszáj feladattá válik, ha előtte a KISZ bürója vagy bizottsága nem ismeri meg a tagokat foglalkoztató kérdéseket, ha az eseményt nem előzi meg alapos előkészítő tevékenység. Ahhoz, hogy mindegyik KISZ-tag cselekvően vegyen részt a szervezet munkájában, föltétlenül erősíteni kell a belső szervezeti demokráciát, amely egyebek mellett azt is jelenti, hogy a bizottságoknak időközönként számot kell adniuk a célkitűzések teljesítéséről, a tagok panaszai, kérései elintézésének lehetőségeiről, arról, hogyan képviseli a szervezet tagjainak jogos érdekeit A kétségtelen sikerek ellenére még mindig nem lehetünk elégedettek a KISZ vonzerejével. Egyes KISZ-szervezetek vajmi keveset tesznek azért, hogy a szervezetbe belépni kívánó fiatalokat előbb alaposan megismerjék, bevonják tevékenységükbe, s a kívánalmaknak megfelelő szinten felkészítsék őket az eseményre. Tudniuk kell példából ezt az ember. A fiataloknak ismerniük kell a szervezet célját, törekvéseit, a KISZ-tag jogait és kötelességeit, de ezen túlmenően látniuk kell, hogy a szervezet élénk, hasznos és érdekes tevékenységet fejt ki, a KISZ- tagok közösségében jobban meg tudja valósítani egyéni elképzeléseit. Némely esetben a szervezet tevékenységének súlypontja az alapszervezetekből áttevődik amunicípiumi, illetve megyei bizottságokba. Nincs ennél károsabb gyakorlat . Minden eszközzel arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek megerősödjenek, mindmegannyi „egyéniséggé" váljanak, hiszen csak így lehet elkerülni az uniformizálást, csak így kötődhet a nevelő tevékenység a kézenfekvő, sajátos problémákhoz, azokhoz, amelyekkel a fiatal munkahelyén nap mint nap kapcsolatba kerül. Szervezetünk sajátosságából eredően a KISZ szerveibe és aktíváiba évről évre újabb és újabb káderek kerülnek, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. A plenáris ülés ennek tudatában intézkedéseket javasolt a KISZ-aktívák jövőbeni alaposabb felkészítésére, nevelésére, hogy bármely aktivista példakép lehessen a fiatalok előtt, a rendelkezzen azokkal a tulajdonságokkal képességekkel, melyek alkalmassá teszik a fiatalok vezetésére, irányítására. A legközelebbi időszakban rendre megtartják a választási közgyűléseket és konferenciákat, a községi, városi, muncípiumi és megyei szervezetek szintjén. A plenáris ülésen meghatározott feladatok teljesítésével párhuzamosan tehát a fiatalok körében végzett nevelőtevékenységnek minden vonatkozásában meg kell erősödnie. A választási közgyűlések és konferenciák jó alkalmul kell hogy szolgáljanak a szervezet erőinek felmérésére, a szervezet előtt álló tennivalók alapos megvitatására, valamennyi KISZ-tag cselekvő részvételével, hogy minden egyes fiatalban tudatosuljon : milyen rész hárul rá a párt által kitűzött, az egész országot megmozgató feladatok teljesítéséből. Ebben az időszakban még fokozottabban kell mozgósítani az ifjúságot a gazdasági feladatok maradéktalan teljesítésére, amely így cáfolhatatlan tanúságát adhatja hazaszeretetének, hűségének a párthoz, bizonyságát annak, hogy a párt által kijelölt célokat a sajátjának vallja. Népünk megkettőzött energiával és lelkesedéssel dolgozik az elkövetkező hónapokban, újabb és újabb sikereket mutat föl a termelőmunkában, a kulturális életben, az életszínvonal emelésében annak tudatában, hogy ilyenformán köszöntheti igazán méltóképpen a Román Kommunista Párt közelgő félévszázados évfordulóját. Forradalmi szervezetünk ugyanebben a szellemben fejt ki széles körű politikai tömegmunkát a KISZ-tagok és valamennyi fiatal körében, hogy IX. Kongresszusán, ifjúságunk nevében jelenthesse a pártnak, a népnek s az ifjúság helytáll a vártán, érdemes a félévszázados párt bizalmára.