Ifjúmunkás, 1970 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1970-09-17 / 38. szám

2 Ifjúmunkás A KISZ KB 1970. szeptember 1—5-i­ plenáris ülésének HATÁROZATA A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. Kongresszusának összehívásáról A Szervezeti Szabályzat értelmében a KISZ KB plenáris ülése elhatározta, hogy 1971 elején összehívja a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség IX. Kongresz­­szusát a következő napirenddel: • JELENTÉS A KOMMUNISTA SZÖVETSÉGNEK A VIII. ÉS A IX. KONGRESSZUS KÖZÖTTI TEVÉ­KENYSÉGÉRŐL, VALAMINT A KISZ FELADATAIRÓL, A ROMÁN KOM­MUNISTA PÁRT X. KONGRESSZU­SA HATÁROZATAINAK VÉGREHAJ­­TÁSÁÉRT; • A KÖZPONTI REVÍZIÓS BI­ZOTTSÁG JELENTÉSE; • JELENTÉS A KOMMUNISTA IF­JÚSÁGI SZÖVETSÉG SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK TÖKÉLETESÍ­­TŰSÉRŐL . • A KISSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁ­GA ÉS A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MEGVÁLASZTÁSA . Annak érdekében, hogy a Kommu­nista­­ Ifjúsági Szövetség munkáját érintő kérdések megvitatásában mi­nél több küldött és meghívott vehes­sen részt, a Kongresszus munkálatai plénumokon és komissziókban zajla­nak le. A Kongresszuson 2000 küldött (1200 KISZ-tag delegál egy küldöttet), valamint 1000 meghívott — párt- és KISZ-káderek, állami és tömegszerve­zetek, központi intézmények képvi­selii vesz részt. A KISZ Kongresz­­szusára meghívják a szocialista orszá­gok ifjúsági szervezeteinek, valamint más országok azon kommunista, szo­cialista, demokratikus és haladó szer­vezeteinek képviselőit, melyekkel a Kommunista Ifjúsági Szövetség együtt­működik. Szervezetünk kongresszusa olyan időpontban zajlik le, mikor a párt, országunk egész dolgozó népe a Ro­mán Kommunista Párt megalakulásá­nak félévszázados évfordulóját kö­szönti. Olyan eseményt, mely történel­mi fordulópont volt hazai munkás­­mozgalmunk fejlődésében, a népnek a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen, egy virágzó, szabad és független ha­záért vívott harcában. Az RKP Köz­ponti Bizottsága Határozata értel­mében a párt megalakulásának meg­ünneplése a párt és az állam, egész népünk fokozott alkotó tevékenységé­nek jegyében zajlik le, hogy megvaló­sítsuk a X. kongresszus kidolgozta, hazánk felvirágoztatását szolgáló nagy­szerű programot, új sikereket érve el a gazdasági és kulturális fejlődésben, a dolgozók, életszínvonalának emelé­sében. A KISZ-szervezeteknek a kongres­szust megelőző egész tevékenysége, a beszámoló- és választási közgyűlések, valamint a KISZ IX. Kongresszusának munkálatai a párt és a nép e nagysze­rű célkitűzéseinek jegyében, az or­szágunk társadalmi életét jellemző nagyfokú politikai pezsgés légkörében zajlanak le. Ismeretes, hogy a Kommunista Ifjú­sági Szövetség tevékenysége az utóbbi években az RKP KB 1967 novemberi­­decemberi plenárisának az Ifjúság so­raiban végzett munka megjavítását célzó Határozata szellemében fogant, és széles körű változási folyamatokat eredményezett szervezetünk életében. A Kongresszusnak mérlegre kell ten­nie szervezetünk egész tevékenységét, alaposan elemeznie kell azt a módot, ahogyan megvalósultak a párt határo­zatai, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkájának megjavításáért hozott összes intézkedések. A Kongresszus feladata, hogy erről az alapról meg­állapítsa a szervezet munkájának fej­lődési irányait az elkövetkezendő idő­szakra, hogy kijelölje azokat az akció­kat, amelyek továbbra is biztosítják a munkamódszerek és formák tökéletesí­tését, a párt segédcsapata — a Kom­munista Ifjúsági Szövetség hatóere­jének növekedését annak érdekében, hogy az ifjúságot a szenvedélyes mun­kaszeretet, a szocialista haza iránti nemes felelősségérzet szellemében ne­velje s mind aktívabban mozgósítsa, hogy részt vegyen abban a harcban, amelyet népünk az RKP X. Kong­resszusa kitűzte program megvalósí­tásáért vív, azért a programért, mely a szocialista nemzet szüntelen felvi­rágzását biztosítja. A Központi Bizottság Plenárisa fel­hívja az ország összes KISZ-szerveit és szervezeteit, hogy tevékenyen ve­gyenek részt a KISZ IX. Kongresszu­sának előkészítésében, szüntelenül emeljék szervezeti és politikai mun­kájuk színvonalát, növeljék szerveze­tünk szerepét az ország társadalmi­politikai életében. A KISZ-szerveze­­tek tevékenysége mind nagyobb mér­tékben kapcsolódjék azoknak a közös­ségeknek a célkitűzéseihez, amelyek­ben fiatalok dolgoznak és tanulnak, érzékenyen reagálva az elvárásokra, szenteljenek nagy figyelmet a fiatal­ság kezdeményezőkészsége ösztönzésé­nek és fejlődésének. Az összes KISZ-szervezetek figyel­mének homlokterében az ifjúság sok­oldalú felkészítése, az 1970-es évi ál­lami terv teljesítésére és túlszárnyalá­­ra, az új ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására való mozgósítás áll­jon, hogy növekedjék a fiatalok hoz­zájárulása a társadalom műszaki­­anyagi bázisának fejlesztéséhez, az ipar éle a mezőgazdaság műszaki szín­vonalának emeléséhez, a tudomány és technika vívmányainak széles körű bevezetéséhez a nemzetgazdaság min­den területén, a gazdasági egységek, városok és falvak és mezern gazdálkodá­sához. KISZ-szervezeteink az elkövetkező időszakban folytassanak élénk és rendszeres politikai-ideológiai munkát a fiatalság minden rétegében, hogy ápolják bennük a szocializmus és kommunizmus ügyéért küzdők, a tár­sadalom szüntelen fejlődése, a társa­dalmi-politikai élet minden területé­nek folytonos tökéletesítése érdeké­ben hozott párt- és állami intézkedé­sek valóra váltásáért tevékenyen dol­gozók haladó emberi vonásait, helyez­zék előtérbe a szocialista együttélés elveit és szabályait, a szocialista ha­za­fiság és internacionalizmus magasz­tos eszményeit. A Központi Bizottság Plenárisának meggyőződése : az összes megyei, mou­­nicípiumi, városi és községi bizottsá­gok, az ország minden KISZ-szerveze­­te megsokszorozzák erőfeszítéseiket, hogy a Román Kommunista Párt év­fordulóját és a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. Kongresszusát új­ra számottevő sikerekkel köszöntsék az ifjúság nevelésében és az ifjú nemze­dék mozgósításában arra a sokoldalú alkotó tevékenységre, melyet pártve­zette népünk az RKP X. Kongresszu­sán kidolgozott, szocialista hazánk felvirágzását és prosperitását szolgáló nagyszabású program megvalósításáért folytat. Bukarest, 1970. szeptember 1. MÉREG A cukrászda kicsi, az asztalok közel vannak egymáshoz. Akarva, nem akarva hallom, amit a mellettem levő asztalnál ülő két férfi mond egymás­nak. — Wo és, mit tudsz rólunk ? —, Így a csíkos inges. — Hát mit tudjak ? — kérdi a másik. — Az igazgatód felter­jesztett jutalomra azért az újításért. Hogy mennyit kapsz, még nem tudom, de hívj fel holnap, s akkor az összeget is megmondom. Képzelem, hogy fog örvendeni Lia... Egyébkén­t megkap­tátok a pótberuházásokat, nekimehet­tek az új részlegnek... — S ez biztos ? — Hát persze. Tegnap volt a főnök­nél az átirat, megérkezett Bukarest­ből, holnap, holnapután ti is megkap­játok. — Hű, akkor azonnal felhívom izéé­ket, mondjam meg nekik, legyenek készenlétben. Tudod, ez mit jelenti — Én ne tudnám ? Na, eredj telefo­nálni... Míg a polgár telefonál, a másik nyu­godtan szürcsöli a kávét. Aztán a csí­kos inges visszajön, s ezúttal ő az, aki­­odainti az asztalhoz a kiszolgálólányt. Isznak. Szertartásosan. — Egyébként hallom, hogy októbertől ott vagy... — mondja a csikós inges. A fehér inges férfi keze megáll a leve­gőben. — Ott! — kérdi, s hangjában meghökkenés, csodálkozás, félelem ke­veredik. — Ott! — mosolyog a másik. — Ebben a percben mondta a főmér­nök. Hálából a jó hírért... A fehéringes egyetlen hörpintéssel felhúzza maradék konyakját. —S öregem — mondja izgatottan — ha ez igaz, akkor... Én már megyek is. Nekem egy kukkot sem szóltak... Azzal elszalad. A másik tempósan megissza az italt, s szintén elindul. Nekem pedig, aki véletlen tanúja vol­tam a beszélgetésnek, valahogy szintén mehet nékem támad. Hátha kapok egy ismerőst, aki beszámol az engem érin­tő kérdésekről. Közben arra gondoltam, mi lenne, ha lehetőleg mindenki kivétel nélkül közvetlenül és idejében értesülne az őt, illetve intézményét, vállalatát, foglalkozási körét stb. érintő ügyek­ről. Persze, szép dolog a hivatali titok­tartás, szükséges is, de ha más ha­marabb tud arról, ami rám vonatko­zik, akkor a titoktartás már nem disz­kréció, hanem bizalmatlanság a mun­katársakkal szemben. S ez nemcsak hogy sértő, de a munkahely légkörét is megmérgezheti. Végletesen, sőt, véglegesen ! Kovács Nemere Fónagy János Élete eseményekben, hősi tettekben, küzdelemben gazdag, mint általában a forradalmároké. A századfordulón született, szeptember 17-én, Margittán. Jó eredménnyel végzi elemi iskoláit, majd Váradon jár gimnáziumba, épí­tészmérnök szeretne lenni. Ezért uta­zik Budapestre 1918-ban, ahol az ot­tani forradalmi események eltérítik útjából, az egyetem padjai helyett ы osztályharc barikádjain tanul. A for­radalom után Bécsbe, majd Prágába emigrál, de rövidesen hazatér. Váradon, majd Szatmáron kőmű­vesként dolgozik. 1922-ben a Kőműves Egyesület tagja lesz, a következő év­ben pedig belép a Román Kommunis­ta Pártba. Harcos agitátor, egymás­­után jelennek meg a központi sajtó­ban a munkások helyzetéről írt tudó­sításai. Aztán a KISZ KB Új harcos című folyóiratát szerkeszti, amely Bukarestben jelenik meg. Újságíró­ként bejárja az országot. ír­ta aktí­­vas részt vesz a politikai életben. Munkája feltűnik a hatóságoknak, bebörtönzik, majd katonai szolgálatra hívják be. Utána az aradi KISZ-szer­­vezet újraszervezésének feladatával bízzák meg. A párt illegalitásba vonu­lása után az ország legkülönbözőbb he­lyein fordul meg, propagandaanyagot szállít ezer veszéllyel küzdve. Keresi, üldözi a sziguranca. A párt megbízá­sából Marosvásárhelyen illegális nyomdát létesít, megjelenik a Bol­­sevizmus című kiadvány, vezeti a he­lyi pártszervezetet. 1926 márciusában tartóztatják le, ügyének kivizsgálása fél évig tart, öt évi fogházra ítélik. Mostanára kerül, ahol természetesen folytatja forradalmi tevékenységét. Egyik börtönből írt levelében ezt olvashatjuk : „Nem azt kell kutat­nunk, hogy mi az élet célja, hanem igyekeznünk kell egyre jobban meg­ismerni az életet, mint természeti je­lenséget , egyéni céljainknak pedig (sőt egész tevékenységünknek) össz­hangban kell lenniök az adott kor­szak legmagasabb célkitűzéseivel. Eb­ben rejlik a kommunisták felsőbbren­dűsége.“ Politikai gazdaságtani és filozófiai szemináriumokat tart fogolytársainak. De a cella hidege, az embertelen bá­násmód kikezdi egészségét. Napról napra gyengül. 1928-ban elvtársai kö­­vetelik kórházi beutalását, de a bör­tönigazgatóság húzza-halasztja a dol­got. Hónapok telnek el és csak 1929 márciusában szállítják a cimpinai kórházba , amikor már menthetetlen. Fónagy János 1929. április 1-én, fia­talon halt meg. Halálában is a forra­dalom ügyét szolgálta. Temesváron, ahol a Munkásotthonban ravatalozták fel, ezrek jelentek meg. A munkások megütköztek a temetést zavaró rend­őrséggel. Sokukat elfogták és bebör­tönözték. De ez még inkább erősítette meggyőződésüket abban, hogy a harc, amelyért Fónagy János életét áldozta, igazságos. A szabadságért, a boldog­ságért küzdeni nem lehet hiábavaló. Bodea­n Gheorghe A Krónika folytatása az első oldalról •ágait, törekvéseit, e így a bürök, a bizottságok elszigetelten próbál­nak ezt-azt nyélbeütni, természete­sen a siker legkisebb reménye nél­kül. Meg kell érteniük, hogy csak akkor válhat tevékenységük rend­szeressé és ritmikussá, kölcsönöz­hetnek annak sajátos jegyeket, ha munkájukban mindig szem előtt tartják az illető egységek előtt ál­ló legégetőbb tennivalókat, ha jól ismerik az ifjúság érdeklődését a különböző időszakokban. Mert nem kell föltétlenül az űrutazással fog­lalkozni annál az építkezési válla­latnál, ahol a fiatalokat mindenek előtt a szakmai továbbképzés lehe­tősége izgatja... Falun­­ természete­sen mozgósítani kell a fiatalokat a minél nagyobb számban való rész­vételre a legfontosabb munkák­ban, de ha az illető mezőgazda­­sági egységnek föltétlenül szüksége van új mesterségek ismerőire, s ez a lehetőség foglalkoztatja az ifja­kat, nyilván, hogy ennek kell adott esetben előtérbe kerülnie a szerve­zet tevékenységében. A plenáris miközben megvitatta, mitől is függ a szervezeti élet megerősítése, jelentőségéhez mél­tóan foglalkozott minden egyes KISZ-szervezet legmagasabb fóru­ma, a közgyűlés fontosságával. E­­zeket rendszeresen meg kell tar­tani, de nemcsak azért, mert köte­lező, hanem azért, mert aó alkalom a legfontosabb problémák megtár­gyalására, a legérdekesebb témák megvitatására. A közgyűlés azon­ban menthetetlenül muszáj­ feladat­­tá válik, ha előtte a KISZ bürója vagy bizottsága nem ismeri meg a tagokat foglalkoztató kérdéseket, ha az eseményt nem előzi meg alapos előkészítő tevékenység. Ah­hoz, hogy mindegyik KISZ-tag cse­lekvően vegyen részt a szervezet munkájában, föltétlenül erősíteni kell a belső szervezeti demokráciát, amely egyebek mellett azt is je­lenti, hogy a bizottságoknak időkö­zönként számot kell adniuk a cél­kitűzések teljesítéséről, a tagok pa­naszai, kérései elintézésének lehető­ségeiről, arról, hogyan képviseli a szervezet tagjainak jogos érdekeit A kétségtelen sikerek elle­nére még mindig nem lehe­tünk elégedettek a KISZ vonzere­jével. Egyes KISZ-szervezetek vaj­mi keveset tesznek azért, hogy a szervezetbe belépni kívánó fiatalo­kat előbb alaposan megismerjék, bevonják tevékenységükbe, s a kí­vánalmaknak megfelelő szinten fel­készítsék őket az eseményre. Tud­niuk kell­­ példából ezt az ember. A fiataloknak ismerniük kell a szervezet célját, törekvéseit, a KISZ-tag jogait és kötelességeit, de ezen túlmenően látniuk kell, hogy a szervezet élénk, hasznos és ér­dekes tevékenységet fejt ki, a KISZ- tagok közösségében jobban meg tudja valósítani egyéni elképzelé­seit. Némely esetben a szervezet te­vékenységének súlypontja az a­­lapszervezetekből áttevődik a­­muni­­cípiumi, illetve megyei bizottságok­­­ba. Nincs ennél károsabb gyakor­lat . Minden eszközzel arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek megerősödjenek, mindmegannyi „e­­gyéniséggé" váljanak, hiszen csak így lehet elkerülni az uniformizá­lást, csak így kötődhet a nevelő te­vékenység a kézenfekvő, sajátos problémákhoz, azokhoz, amelyekkel a fiatal munkahelyén nap mint nap kapcsolatba kerül. Szervezetünk sajátosságából ere­dően a KISZ szerveibe és aktívái­ba évről évre újabb és újabb káde­rek kerülnek, akik kevesebb ta­pasztalattal rendelkeznek. A plená­ris ülés ennek tudatában intézke­déseket javasolt a KISZ-aktívák jövőbeni alaposabb felkészítésére, nevelésére, hogy bármely aktivista példakép lehessen a fiatalok előtt, a rendelkezzen azokkal a tulajdon­­ságokkal­ képességekkel, melyek al­kalmassá teszik a fiatalok vezetésé­re, irányítására. A legközelebbi időszakban rend­re megtartják a választási köz­gyűléseket és konferenciákat, a községi, városi, muncípiumi és me­gyei szervezetek szintjén. A plená­ris ülésen meghatározott feladatok teljesítésével párhuzamosan tehát a fiatalok körében végzett nevelőte­vékenységnek minden vonatkozásá­ban meg kell erősödnie. A választá­si közgyűlések és konferenciák jó alkalmul kell hogy szolgáljanak a szervezet erőinek felmérésére, a szervezet előtt álló tennivalók ala­pos megvitatására, valamennyi KISZ-tag cselekvő részvételével, hogy minden egyes fiatalban tuda­tosuljon : milyen rész hárul rá a párt által kitűzött, az egész or­szágot megmozgató feladatok telje­sítéséből. Ebben az időszakban még fokozottabban kell mozgósítani az ifjúságot a gazdasági feladatok ma­radéktalan teljesítésére, amely így cáfolhatatlan tanúságát adhatja ha­zaszeretetének, hűségének a párt­hoz, bizonyságát annak, hogy a párt által kijelölt célokat a sajátjának vallja. Népünk megkettőzött energiával és lelkesedéssel dolgozik az elkö­vetkező hónapokban, újabb és újabb sikereket mutat föl a ter­melőmunkában, a kulturális élet­ben, az életszínvonal emelésében annak tudatában, hogy ilyenformán köszöntheti igazán méltóképpen a Román Kommunista Párt közelgő félévszázados évfordulóját. Forra­dalmi szervezetünk ugyanebben a szellemben fejt ki széles körű poli­tikai tömegmunkát a KISZ-tagok és valamennyi fiatal körében, hogy IX. Kongresszusán, ifjúságunk nevé­ben jelenthesse a pártnak, a nép­nek s az ifjúság helytáll a vártán, érdemes a félévszázados párt bi­zalmára.

Next