Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-14 / 2. szám

2 Ifjúmunkás (Folytatás az 1. oldalról) formákból bontakozik a proletariátus első pártja , a szociáldemokrata párt. Az osztályharc is új szakaszba lép : a sztrájk-megmozdulások és politikai tüntetések szakaszába. A proletariá­tus sikereken és kudarcokon át, két­ségeken és bizonyosságokon át, győ­zelmeken és tévedéseken át, de min­den kétséget kizáróan azzá vált, ami­vé nyilvánvalóan válnia kellett: „ma­gán­való osztályból“ „magáért­ való osztállyá“, Így hát a mi századunk, a XX. század már egy viszonylagosan nagy­számú és szervezett proletariátussal rendelkező és a tőkés fejlődés első szakaszába belépő Romániára kö­szöntött rá. Az I. világháború társadalmi-gazda­sági következményei sok tekintetben befolyásolták az ország fejlődését és jövőjét: megvalósul a nép évszáza­dos vágya és törekvése, az egységes nemzeti lét. Erdély Romániával való egyesülése révén létrejön az egységes román nemzeti állam, a tőkés fejlődés új lendületet vesz, ugyanakkor elmé­lyülnek a termelő erők és a termelési viszonyok közti ellentmondások, ami társadalmi síkon a proletariátus és burzsoázia kibékíthetetlen ellentété­ben nyilvánul meg. 1917-ben a tőkés világot alapjaiban rázkódtatja meg mindaz, ami Orosz­országban történik. A bolsevikok Kommunista Pártja Lenin vezetésével forradalmi harc útján megragadja az államhatalmat. Az emberiség törté­nelmének új korszakába lép : a nagy nekirugaszkodások, nagy megpróbál­tatások és nagy átalakulások korsza­kába, a szocialista forradalmak kor­szakába, mely a szabadság, egyenlő­ség, társadalmi igazság, anyagi és szellemi jólét eszményeinek megvaló­sítását ígéri. Ezek az eszmények lelkesítik a ha­zai munkásosztályt is.. Az 1918—20 kö­zötti időszakot a munkásmozgalom gyors radikalizálódása, a nagy társa­dalmi összecsapások jellemzik. Preg­nánsan politikai jellegű sztrájkok hul­lámai gyűrűznek végig az országon, hogy aztán 1920 októberében érjék el tetőpontjukat. A forradalmi fellendü­lést a különböző elméletek ádáz ösz­­szecsapása kíséri a szociál­demokrata párton belül és az egész munkásság körében, ez pedig szükségszerűen ve­zet el az eszmei-politikai tisztázódás­hoz. A párton kívül és belül megala­kuló kommunista csoportok befolyása erősödik. Nyilvánvalóvá válik a mun­kásosztály többségének az a szilárd akarata, hogy pártj­uk szakítson a II. Internacionálé reformizmusával és csatlakozzék a III. Kommunista In­­ternacionáléhoz. Ebben az időszakban a marxizmus­leninizmusnak egyre több a híve és szimpatizánsa hazánkban is. Ugyanak­kor az események menete, a mun­kásosztály és a munkásmozgalom fej­lődésének új szakasza új típusú pártot igényel, mely a marxista-leninista ideológián alapuló új stratégiát és taktikát követ. A forradalmi elmélet és a romá­niai munkásmozgalom logikus és ob­jektív módon így talál egymásra. Az 1920-as harcok idején a Szociál­demokrata Pártban radikális változá­sokra kerül sor. A balszárny többség­be kerül. Határozat születik, hívják össze a kongresszust, mely kimondja a szociál­demokrata párt Kommunis­ta Párttá való átalakulását és a III. Internacionáléhoz való csatlakozását. 1921. május 8-án a párt 29 szekciójá­nak kongresszusi küldöttei egyhangú­an megszavazzák a többség követelé­sét. Az új párt legfőbb céljának a kommunizmus megvalósításáért és a proletárdiktatúra bevezetéséért foly­tatott küzdelmet tekinti. Már az RKP első kongresszusán ki­domborodott a párt mélyen marxista, realista, éleslátásáról tanúskodó pozí­ciója. A többi pártok belügyei tiszte­letben tartásának elvét, a kis és nagy pártok jogegyenlőségének elvét, a proletár internacionalizmus elvét pár­tunk félévszázados fennállása óta kö­vetkezetesen támogatja és érvénye­síti. A küldöttek közül sokan szerveze­tüknek azt a véleményét képviselték, hogy pártjuk csak bizonyos feltéte­lekkel csatlakozzék a III. Internacio­­náléhoz. Ezek a felszólalók a pártnak azt a részét képviselték, amely nem helyeselte, hogy a párt teljesen alá­vesse magát a Komintern vezető szer­veinek, s megtűrje a belügyeibe való beavatkozást. Az RKP megalakulásával a hazai proletariátus kigyöngyözte önmagából azt a vezető erőt, mely képes tudo­mányosan felmérni a változó valósá­got, s e változásokhoz, a pillanatok szükségleteihez idomítani a tak­tikát, de a végső célt : a mun­kásosztály győzelmét, a demokráciát, szabadságot, társadalmi jólétet, egy­szóval a szocialista rendet sosem té­vesztve szem elől. A munkásosztály és pártja ezzel egy megpróbáltatásokkal teli küzdelmes útra lép, melyen nem kerülheti el a kudarcokat s hibákat, de amelynek végső eredménye a szocializmus és ci­vilizáció irányába való haladás. Ez nem történhetett volna meg, ha a párt nem rendelkezik azzal a képességgel és erővel, hogy szembenézzen a való­sággal, hogy leküzdje a nehézségeket és hogy kijavítsa a hibákat. Ettől a pillanattól kezdve a nép tör­ténete a kommunista párt története. ★ ★ A KISZ SZERVEZETI SZABÁLYZATA TERVEZETÉRŐL KI-KI A MAGA DOLGÁT Program fekszik előt­tünk, a szervezet to­vábbi tevékenységét meghatározó okirat, a­­mely kijelöli a KISZ életének legfontosabb irányait. Ennek megfe­lelően tehát fel kell fi­gyelnünk minden gon­dolatára, hiszen az egyes bekezdések mögött fela­datok sokasága tornyo­sul. És, ha úgy nézzük a szabályzattervezetet, pillanatok alatt számos nehéz feladatot talá­lunk, olyanokat, a­­melyek mellett egyetlen KISZ-szervezet sem ha­ladhat el majd közöm­bösen. Itt van például a III. rész, amelynek beve­zetőjében г.­­ 4. számú pont kimondja, hogy a KISZ tagja lehet min­den fiatal,... „aki tevé­kenykedik valamelyik szervezetében...“ Nos, ha a tevékenységet a szó szoros értelmében ve­szem, ez azt jelentené, hogy a KISZ olyan fela­datokat kell adjon min­den fiatalnak, amelye­ken keresztül valóban kifejezésre jut, hogy az illető tagja egy forra­dalmi ifjúsági szerve­zetnek. Nem akarok hangulat­rontó lenni, de nemrég olvastam egy napilap­ban, mi történt egy nagyvárosban, ahol ha­zafias munka kapcsán olyan feladatot akartak a fiatalokra bízni, a­­mely a városi köztiszta­sági vállalat munkája lett volna, amelynek elvégzéséért az állam munkások, tisztviselők, mérnökök, sőt igaz­gatók népes csoportját fizeti. Hát ez természe­tesen nem KISZ-feladat. Nem a KISZ-re tarto­zik, hogy lelkiismeret­len emberek nem telje­sített kötelességét el­végezze ! Tevékenyked­ni akarunk, használni szeretnénk, érezni akar­juk, hogy a KISZ-en keresztül olyan megbí­zatásokat kapunk, a­­melyek teljesítéséhez valóban a fiatalok lel­kesedésére, lendületé­re, munkabírására van szükség. S mikor a KISZ szervezeti sza­bályzatának tervezetét olvasom, biztos vagyok benne, a „tevékenység“ címszó alatt ugyanazt érti a megtisztelő fela­datot, igazi, felelősség­­teljes munkát, olyant, amelynek teljesítése u­­tán valóban érezzük, hogy ez a mi dolgunk, a fiatalok feladata volt Bandi Gyöngyi elsőéves egyetemi hallgató EGYÜTT RÚGTÁK A BŐRT - MÉGSEM CSORBULT A TEKINTÉLY. A csatár cselezett, a kapus vető­dött, a bíró fütyölt. A lelátón — lét­számánál hatványozottabb hangerő­vel — lelkesedett a tömeg. — Visszavágó — mondták a srá­cok, majd újult erővel csendült fel a biztatás a vörös salakpálya felé (a pálya ugyanis eredeti rendeltetése szerint kézilabdacsaták színtere len­ne) : kapura, te-e-e I — Gó-ó-ó-­ !... Izzadnak a tenyerek, homlokok­ tanácsokat üvöltenek előttem, mel­lettem, mögöttem , nem babra megy a játék, az első mérkőzés eredménye 5:3 volt a tanárok válogatottja javá­ra. Szépíteni akarnak, hű, de meny­nyire akarnak a diákok... — Liheg az ellenfél — próbálkoz­nék szolidaritás-nyilvánítással, az­tán mégsem teszem, mert amilyen pártatlannak látom a drukkertábort, még meglincselnek... Eh, legyek nagylelkű : győzzön a jobbik. Győz. A nagyváradi Zene- és Kép­zőművészeti Líceum tanárainak és diákjainak visszavágóján ismét győz — a tanárok csapata. Kattan a gép, a lencse szép emlé­ket örökít meg. A lelátón vidáman szedelőzködik az egyenruhás közön­ség : — Nagyszerű volt! Együtt rúgták a labdát. És lám — mégsem csorbult a tekintély ! (molnár) PUSZTAI PÉTER Szimmetriák KÖNYV A SZERENCSÉSEKNEK A bukaresti Technikai Könyvkiadó gondozásában megjelent a Gépele­mek munkások számára. A könyv célja a gépipari munkások tovább­képzése, de jó eredménnyel hasz­nálhatják más iparágak karbantar­tó műhelyeinek munkásai is. Olyan ismereteket tartalmaz, amelyeket minden törekvő munkásfiatalnak saját érdekében is el kell sajátíta­nia. Tárgyalja az oldható és oldha­tatlan kötések elemeit, beszél a ru­galmas kötésekről, kimerítően is­merteti a forgómozgási, az erőátvi­teli és a mozgásátalakító gépele­meket. Tehát­ hasznos tudnivalók tar­solya. A könyv a Technikai Könyvkiadó elképzelése szerint 2500 példányban kellett volna hogy megjelenjen, de a Könyvterjesztő Központ úgy talál­ta, hogy 700 — igen, hétszáz ! — könyv elegendő lesz. Elegendő ? ! Hiszen csak az országnak három megyéjében, amelyekről ismerek adatokat, Kovászna, Hargita és Ma­ros megyében az 1969/1970 évben 9292 ipari tanuló volt. Ugyanezek­ben a megyékben a mesteriskolákat 1857-en látogatták. A könyvterjesztő évek óta fékezi a Technikai Könyvkiadó jó szándé­kait, s mint utóbb mindig kiderül, a műszaki könyveket általában és így a magyar nyelvű műszaki könyveket csak szerencsével (protekcióval ?) lehet vásárolni. Érthetetlen ez az ál­láspont, amin sürgősen változtatni kell. Nemzetgazdasági érdek, hogy mindenki, aki tanulni akar, hozzá­jusson szakmája könyveihez. A Könyvterjesztő Központnak részletes statisztika áll rendelkezésére a könyforgalomról, jobban meg közel . Üthetné az igényeket... A munkásfiataloknak azt taná­csoljuk, hogy ahol hozzájutnak, sürgősen vásárolják meg ezt a hasznos kis könyvet. Barbu Vasile mérnök HIÁBAVALÓ ÉRVELÉS A lány azzal védekezett: vigasztalni akart csu­pán. Nem is volt megszabott tarifája, a felszámí­tott összeg az idő függvényében volt kiszámítandó, félnap vagy egész éjjel i­s a kliens zsebe. Külön­ben a zarándi Almási Anna nem vádolható kicsi­nyességgel. Viszont az is igaz, hogy nem ez a vád ellene... KAMATOS KAMAT Poharaztak, majd Nagy József (Szatmár) elkí­sérte alkalmi ismerősét. A sarokig. Ott torkon ragadta, a zsebében levő ezer lejt a magáéba csúsztatta. Nem számolt azonban a pénzügyi tranzakciók velejárójával, a kamat­lábbal. Ezút­tal : a kamat — „zár“-ral, a jószívűség Atka Felleg Antal arra hivatkozott: nem tudta megtagadni barátja, Kádár András kérését. Odakölcsönözte vadászfegyverét, töltényeit. Az orvvadászt Bereu határában fülöncsípték s így lett a fogolyhúsból — rabkoszt... BŰNÖS — ANGELIKA Az indokban van némi ráció. A film kassza­­sikert hozott Halmiban. Ezért az egyik estén Dánkai György és Sipos István meglapult az utolsó előadás után a moziteremben. Éjfélkor — míg Dánkai vigyázott — Sipos feltörte a pénzesszekrényt... Ez aztán, gzekszepil, még a vásznon túl is csábít... PECH Két éve hagyta el ott­honát Stef Anna. Úgy­mond : fiatal, szép, előt­te a világ. Jó tulajdonsá­gait értékelték is Vajda­­hunyadon, de mert eme erényeket pénzért veszte­gette, sajnálatos módon­­ a sarokba került.

Next