Ifjúmunkás, 1980 (24. évfolyam, 1-39. szám)
1980-01-06 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) mok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés új politikáját kell folytatni. A kongresszus ebben a szellemben világosan leszögezte Románia nemzetközi álláspontját és külpolitikájának irányvonalait a következő időszakra. Hazánk a most záruló esztendőben is a társadalmi haladásért, az enyhülésért és a békéért folytatott forradalmi küzdelem erős osztagaként jelenkezett nemzetközi téren. A jövőben is a leghatározottabban a barátság és az együttműködés politikáját fogjuk folytatni az összes szocialista országok iránt, amelyekhez az új társadalmi rend közös eszményei és céljai fűznek bennünket, a sokoldalú kapcsolatok politikáját a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjára lépett népek iránt, s ugyanakkor a békés egymás mellett élés szellemében bővítjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal, a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésükre. Egész külpolitikánkat a jövőben is a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzése elveire építjük, s egyben következetesen küzdünk az említett elvek általános érvényesítéséért az egész nemzetközi életben. Akárcsak eddig, továbbra is mindenben hozzájárulunk az európai biztonság megvalósításának ügyéhez. A többi európai néppel együtt cselekvően részt vállalunk a madridi összejövetel jó előkészítéséből, hogy az erőteljesen fellendíthesse a helsinki dokumentumok egységes megvalósítását, a kontinens összes államainak együttműködését és különösen azt, hogy konkrét és hatékony katonai készültségcsökkentési és leszerelési intézkedések történjenek, ami nélkül el sem lehet képzelni a békét és a biztonságot Európában és szerte a világon. Véleményünk szerint az összes európai népek létérdeke megakadályozni újabb rakéták és nukleáris fegyverek felszerelését a kontinensen, az összes európai népek létérdeke mindent megtenni a fegyverkezés enyhítéséért, a világ e térségében összevont óriási fegyvertárak csökkentéséért. A béke ügye szempontjából döntő fontosságú, hogy az összes államok közötti kapcsolatokból kirekesszék az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést, kizárólag politikai, békés úton, az érdekelt felek közötti tárgyalások útján oldják meg a vitás problémákat. Ilyen összefüggésben úgy véljük, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni az átfogó, tartós és igazságos középkeleti békéért, amely hozza meg Izrael kivonulását a megszállt területekről és a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosítását, beleértve saját független államának megalakítását is. Korunk legégetőbb követelménye, az összes népek létfontosságú törekvése a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés. Biztosítva egy olyan egyensúlyt, amely nem veszélyezteti egyik fél biztonságát sem, mindent meg kell tenni a katonai kiadások, a katonai állományok és fegyverzet rendszeres csökkentéséért, az idegen csapatoknak a nemzeti határok közé való visszarendeléséért, a támaszpontok és a katonai tömbök felszámolásáért, egy fegyverek és háborúk nélküli világ megterem-, téséért. A napjainkban fegyverkezésre költött óriási alapokat kizárólag a népek gazdasági-társadalmi haladásának biztosítására, az élet szüntelen javítására kell fordítani az egész földkerekségen. Határozottabban fel kell lépni ugyanakkor az emberiségnek még nagy részét sújtó gyengén fejlettség felszámolásáért, az egyenlőtlenség és más népek elnyomása bármely formájának megszüntetéséért, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, amely a méltányosság, a teljes egyenlőség viszonyaira épül, és biztosítja az összes országok, különösen az elmaradott országok haladását, megkönnyíti az összes nemzetek akadálytalan hozzájutását a korszerű civilizáció vívmányaihoz. Az emberiség nagy problémáinak építő megoldása érdekében inkább, mint bármikor, aktívan részt kell vennie, a nemzetközi életben minden államnak, tekintet nélkül nagyságára vagy társadalmi berendezkedésére, széleskörűen demokratizálni kell az államközi kapcsolatokat, erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét az egyetemes együttműködés, béke és biztonság előmozdításában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a népek, ha együttesen, határozottan és következetesen lépnek fel, megakadályozhatják a nemzetközi légkör súlyosbodását, egy újabb háború kirobbanását, kikényszeríthetik az enyhülés és az együttműködés jegyében fogant új irányzatot a világpolitikában, diadalra vihetik a szabadság és a függetlenség, a béke és a biztonság ügyét a földkerekségen. Kedves elvtársak, barátaink! Tegyünk meg mindent az 1980-as és az egész ötéves terv sikeres teljesítéséért, s egyben a következő ötéves terv alapos előkészítéséért, biztosítva a XII. pártkongreszszus történelmi jelentőségű határozatai és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló nagyszerű program valóra váltását! Azt kívánjuk, hogy az új esztendő hozzon egyre jelentősebb győzelmeket az öszszes népeknek a haladással és a jóléttel, a szabad fejlődéssel, az együttműködéssel és a békével kapcsolatos törekvéseik megvalósításában ! Az újév alkalmából sok sikert, elégtételt és örömet, összes kívánságaik és jobbra, szebbre törekvéseik megvalósulását, jó egészséget és boldogságot kívánok mindenkinek, kedves elvtársak, barátaink! Ezekben az ünnepi pillanatokban a hagyományos jókívánsággal fordutok önökhöz, kedves honfitársak: BOLDOG ÚJ ÉVET! Gazdasági növekedés és a fiatalokra háruló sajátos feladatok A párt XII. kongresszusa, ez a történelmi jelentőségű esemény a párt és a nép életében, megvitatta és elfogadta társadalmunk fejlődésének általános politikai vonalát és alapvető célkitűzéseit, jelenlegi és távlati feladatait, hogy a szervezés és a tudományos vezetés új, magasabb szintjére emelkedjék a gazdasági-társadalmi tevékenység, hogy fejlődjék és elmélyüljön a szocialista demokrácia, hogy töretlenül megvalósuljon a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó Program. Nicolae Ceauşescu elvtárs jelentése —e nagy jelentőségű elméleti és gyakorlati dokumentum, mely ragyogó példa a dialektikus és történelmi materializmus, a tudományos szocializmus alapvető igazságainak a mai román társadalom konkrét feltételeihez és célkitűzéseihez való alkalmazására —, valamint azok a dokumentumok, amelyeket az ország kommunistáinak legfelsőbb fóruma elfogadott, az ifjú nemzedék számára tág érvényesülési távlatokat nyitnak politikai, társadalmi, gazdasági téren egyaránt, mozgósítják a forradalmi alkotó lendületet. Ezekben a dokumentumokban a fiatal nemzedék egész népünkhöz hasonlóan, megtestesítve látja a magasztos, tudományos, eredeti, pártunkra és annak főtitkárára, Nicolae Ceauşescu elvtársra jellemző szellemet. A kongresszust megelőző széles körű viták során országunk fiataljai — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — egyöntetű és forró hálájukat fejezték ki azért az állandó gondoskodásért, amellyel pártunk főtitkára viseltetik a fiatalság nevelése, oktatása, érvényesülése iránt, és kommunista, hazafias lelkesedéssel támogatták Nicolae Ceauşescu elvtárs, a lángoló forradalmár és hazafi, a nemzetközi élet kimagasló személyisége újraválasztását a párt főtitkári tisztségébe. Pártunk főtitkárának nevéhez fűződik a román társadalom történelmének legfényesebb, a IX. kongresszussal kezdődő időszaka, és újraválasztása országunk szabad, sokoldalú felvirágoztatásának, a sikeres építésnek, Románia tekintélye állandó növekedésének biztosítéka. A kongresszus dokumentumai, amelyek a távlati célokkal harmonikus egészbe kapcsolják a közvetlen feladatokat, elsősorban azokat, amelyek az 1976—1980-as ötéves terv sikeres teljesítéséhez kötődnek, valamint a középtávúakat és a távoli, az ezredfordulóig terjedő távlatokat, közvetlenül vonatkoznak a fiatalokra, akik alkotói és haszonélvezői lesznek az országos méretű, történelmi jelentőségű műnek. Pártunk főtitkára a kongresszusi emelvényről felhívta egész fiatalságunkat, a KISZ-t, hogy a jövőben is teljes erejével járuljon hozzá a szocialista és kommunista építéshez Románia földjén. „Meggyőződésem, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a diák- és pionírszervezetek a jövőben még fokozottabb tevékenységet fejtenek ki, hogy mozgósítsák az ifjakat a szocialista építés művének megvalósítására, hogy a haza és a párt iránti szeretet, a román nép dicső hagyományai és forradalmi vívmányai megbecsülésének szellemében nevelik őket.“ Ebben az összefüggésben a KISZ XI. kongresszusa és az RRDESZ XII. konferenciája, amelyeket 1980. májusára hívtak össze, új, minőségileg magasabbrendű szakaszt jeleznek ifjúsági szervezeteink tevékenységében, mozgósítják és egyesítik az ifjúság erejét az RKP KB jelentése, a párt XII. kongresszusa határozatai, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásai nyomán rájuk háruló feladatok példás megvalósítása érdekében. Amint azt a KISZ KB és az RKDESZ Tanácsa közös plenárisának határozata kimondja, a választási közgyűlések és konferenciák, a KISZ XI. kongreszszusa és az RRDESZ XII. konferenciája előkészítésének és lebonyolításának időszaka a politikai szervező és nevelő munka minősége és hatékonysága emelésének jegyében zajlik. Elkészítve az 1976—1980-as évek, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére, Romániának a kommunizmus felé haladására vonatkozó Program megvalósításának első szakaszában a párt vezetése alatt népünk által elért eredmények mérlegét, amelybe szervesen beletartozik a fiatalság munkája és tevékenysége is, a párt XII. kongresszusa meghatározta Románia gazdasági, társadalmi fejlesztésének alapvető célkitűzését és főbb irányvonalait az 1981—1935-ös időszakra. „A következő ötéves terv alapvető célkitűzése magasabb fokon folytatni a párt programjának valóra váltását, a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztését, a tudományos-műszaki forradalom erőteljes érvényesítését minden területen, az új minőségre való áttérést a gazdasági-társadalmi tevékenység egészében. Ezen az alapon biztosítjuk a szocialista termelési mód még erőteljesebb megszilárdítását, az egész nép civilizációs fokának emelését, az ország anyagi és szellemi erejének, a szocialista Románia függetlenségének és szuverenitásának erősítését.“ Akárcsakegész népünk számára, a szocializmus éveiben felnőtt és nevelkedett fiatalság számára bizonyosság az, hogy a következő ötéves terv előirányzatainak megvalósítása meggyorsítja az ország sokoldalú fejlődését, hozzájárul a tömegek anyagi és szellemi életkörülményeinek javításához, úgy, hogy a jövőben Románia túllépjen a fejlődésben lévő szocialista ország stádiumán, közepes gazdasági fejlettségű szocialista országgá váljon. Amint ez kiderül az RKP XII. kongresszusának határozataiból, Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára útmutatásai és orientációi alapján a KISZ és az RKDESZ szervezeteire háruló feladatokból, a KISZ XI. kongresszusa és az RKDESZ XII. konferenciája tiszteletére kibontakozó munka- és politikai szervező tevékenységre vonatkozó Intézkedési tervből, amelyet a KISZ KB és az RKDESZ Tanácsa közös plenárisán fogadtak el, a fiatal nemzedék kommunista, forradalmi nevelésének és érvényesülésének kerete a jövőben is az egész ifjúság munkája és munka általi nevelése lesz. Figyelembe véve az iparosítási politika fokozott ütemben való folytatásának szükségességét — amely döntő tényezője a nagy hatékonyságú korszerű gazdaság megteremtésének —, elsődleges figyelmet kell szentelni a munkásfiataloknak, forradalmi szervezetünk legfontosabb osztagának, amely 40 százalékát képezi az iparvállalatokban dolgozó munkaerőnek, egyes új vállalatokban pedig a 70 — 80 százalékot is meghaladja. A két utóbbi ötéves terv alatt felhalmozott tapasztalatot hasznosítva a KISZ-verseny, az országos szocialista munkaverseny szerves része, a pártszervek és -szervezetek irányításával a jövőben Az ifjúság — cselekvő tényező a tudomány, technológia, minőség és hatékonyság ötéves tervének megvalósításában jelszó jegyében zajlik. A fiatalságra jelentős felelősség hárul abban, hogy a tiszta termelés értéke 8—10 százalékkal, az össztermelés 8—9 százalékkal növekedjék, gyarapodjék a saját nyersanyagalap. Ezek a feladatok szükségessé teszik a KISZ-verseny nevelő jellegének fokozását. A következő ötéves tervben a nemzetgazdasági beruházások évente átlag 5,4—6,2 százalékkal növekednek, a termelékenység az iparban 7—7,5 százalékkal, az építkezésben 5,4—6,2 százalékkal növekedik. Mindezek eredményeként a társadalmi össztermék évente átlag 6—6,6 százalékkal gyarapodik. A KISZ-szervezeteknek támogatniuk kell a nemzetgazdaságban tevékenykedő fiatalok kezdeményező szellemét, főként olyan sajátos akciókkal, mint például „Hulladékból új terméket“, „Dolgozzunk havonta egy napot megtakarított anyagból“, „A minőség kirakata“ stb. Általánosítani kell az ifjúsági brigádok, csoportok, gyártási és szerelési vonalak szervezésében, a rekordnapok éshetek lebonyolításában szerzett tapasztalatokat. Új, jelentős feladatok hárulnak az építkezésben, szállításban, kereskedelemben, szolgáltatásokban, egészségügyben dolgozó fiatalok KISZ-szervezeteire. Mint ismeretes, a fiatalságba vetett bizalom jeléül a párt, annak főtitkára a fiatalokra bízta több, jelentős gazdasági objektum megvalósítását, olyan országos ifjúsági munkatelepeken, mint a Duna—Fekete-tenger csatorna, az Oltenia bányaipari kombinát, a Midia—Năvodari petrolkémiai platform, a zilahi ipari építőtelep, az észak-viişoarai öntözőmű. Ezek mellett a jövőben 34 új megyei és 206 helyi munkatelep nyílik ,ezeken több tízezer fiatal munkás, földműves, diák, tanuló járja ki a hazafias munka, az országépítés iskoláját. A XII. kongresszus által kijelölt feladatban, a mélyreható mezőgazdasági forradalom megvalósításában a KISZ-szervezetekre hárul a falun élő fiatalok mozgósítása a termőföld ésszerű hasznosítására, a termelés komplex gépesítésére és kemizálására, a mezőgazdaság összes ágazatainak fejlesztésére, hozzájárulva a mezőgazdasági termelés 24,5—27,5 százalékos növeléséhez. A falusi KISZ-szervezetekben általánosítani kell olyan kezdeményezéseket, mint „A falu minden fiatalja tevékeny részese a mezőgazdasági egységek fejlesztésének és megerősítésének“, „Élenjáró gépészegység“, „Ifjúsági ültetvények“ stb. 1980 januárja és februárja rekordhónapok lesznek a talajerő fokozásában, és tavasszal falusi és munkásfiatalokból álló operatív csoportokat alakítanak, amelyek biztosítják az idénymunkák idejében és jó minőségben való elvégzését. Jelentős cselekvési terület lesz a következő időszakban az 1981—1985-ös évek és a távolabbi szakasz számára szükséges szakemberek felkészítése. A XII. pártkongresszus dokumentumainak és Nicolae Ceauşescu elvtársnak az 1979/80-as tanév megnyitásakor elhangzott útmutatásai szellemében a KISZ és az RRDESZ szervezetei fokozott felelősséggel kell hogy foglalkozzanak az oktatás forradalmi átalakítására vonatkozó előirányzatok valóra váltásával, hogy az oktatás bármely fokozatának végzettje magasfokú szaktudás birtokában illeszkedjen be a termelésbe. A következő ötéves tervidőszak jelentős iránya a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak általánosítása minden munkaterületen, valamint a tudomány szerepének növelése a nemzetgazdaság korszerűsítésében. A KISZ és az RRDESZ szervezeteinek kötelessége, hogy a „Tudomány, technika, termelés“ tömegmozgalom révén serkentsék a fiatalok tudományos kutatómunkáját. A KISZ-szervezeteknek különleges figyelmet kell szentelniük az ország energetikai alapja fejlesztésére és ésszerű használatára, a nyersanyagok és energiahordozók visszanyerésére. Ebben az értelemben a tudományos kutatás keretei között a fiatalok hozzájárulhatnak az új hasznosítható nyersanyagok feltárásához és ezek bevonásához a gazdasági életbe, az ország energetikai függetlenségének biztosításához. Ezekrek a felelősségteljes feladatoknak a példás teljesítése lehetővé teszi az élet új minőségének megteremtését, amely a fiatalok számára egyre jobb képzési és érvényesülési lehetőségeket jelent. Például az átlagjavadalmazás évente 3—3,4 százalékkal emelkedik, a lakosság teljes reáljövedelme pedig évente 4,2—4,6 százalékkal növekedik. Ez a tény még nyilvánvalóbbá teszi a munka minősége, a gazdasági-társadalmi tevékenység, a politikai és szakfelkészültség, valamint az anyagi és szellemi életkörülményei közötti szoros, dialektikus kapcsolatot, meghatározva ezzel a fiatal nemzedék helyét Románia mai társadalmának egészében. Amint az különösen kiemelkedik Nicolae Ceauşescu elvtárs kongresszusi jelentéséből, népünk, fiatalságunk valamennyi nagy megvalósítását a XI. pártkongresszus és az RKP Országos Konferenciája óta eltelt időszakban, a széles népi tömegek, a kommunisták, a KISZ- és az RRDESZ-tagok politikai tudatának növekedése határozza meg. A párt ideológiai programja, a politikai nevelés és szocialista kultúra kongresszusa dokumentumainak hatására, a párt közvetlen vezetésével a KISZ gazdagította, változatossá tette és állandósította saját, a szocialista tudat kialakítását, az új típusú ember erkölcsi, politikai arculatának alakítását szolgáló eszköztárát. A jó eredmények ellenére a KISZ és az RRDESZ szervezetei kötelesek magukévá tenni és töretlenül alkalmazni azokat a jelentős elméleti és gyakorlati értékű bíráló megjegyzéseket, útmutatásokat, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs fogalmazott meg a politikai-ideológiai és kulturális nevelő munkával kapcsolatosan, és amelyeknek célja összehangolni ezt a munkát társadalmunk fejlődése jelenlegi szakaszának feladataival. Annak érdekében, hogy a fiatalság megismerje és alaposan elsajátítsa a pártkongreszszus dokumentumai alapján reá háruló feladatokat, a KISZ megyei, municípiumi és városi szervezetei valamennyi KISZ-szervezetben megszervezik „Az RKP XII. kongresszusa — hazánk kommunistává válásának kongresszusa“ elnevezésű komplex politikai akciót. Egyébként már a legközelebbi időszakban a közgyűléseken, a politikai oktatás alkalmával, a politikai nevelőmunka más formái kapcsán a KISZ- és a KDB-szervezeteknek általánosítaniuk és értékesíteniük kell azokat a hasznos tapasztalatokat, amelyeket a kommunista módon élő és tevékenykedő fiatalok közösségei szereztek. Alkotó, forradalmi tapasztalataikat el kell mélyíteni, tanulmányozni kell, át kell helyezni a hangsúlyt a lényegre: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom ifjúságának nevelésében a KISZ-szervezetekre háruló feladatok tudatos, felelősségteljes megértésére és vállalására. Figyelembe véve a munkásosztály vezető, meghatározó szerepét a mai román társadalom életében, a KISZ-szervezetekre fokozott felelősség hárul a harcos munkásszellem, az igényesség és a forradalmi kombattivitás elterjesztésében, hogy minden tevékenységi területen állandósuljon a felelősségérzet és az elkötelezettség. Ezeknek, az 1981—1985-ös ötéves tervre s a következő időszakra vonatkozó alapvető célkitűzésekből és a gazdasági-társadalmi fejlődést kijelölő irányvonalakból adódó széles távlatú elvárásoknak a teljesítése azt a felelősségteljes feladatot rója a KISZ-re és az RRDESZ-re, hogy egész tevékenységüket harcos szellem, forradalmi tartalom hassa át, ami mélyen gyökerezik szocialista valóságunkban, a fiatalság életének és munkájának alapvető jellemzőiben. A KISZ valamennyi szervezete előtt az a nagy jelentőségű feladat áll, hogy szervesen elsajátítsa és töretlenül alkalmazza Nicolae Ceauşescu elvtárs dinamikus, tevékeny, fiatalos, alapvetően forradalmi munkastílusát, úgy, hogy minden szervezet olyan igazi munkaközösséggé váljék, amely egységesen cselekszik, gondolkodik, nevel és határozottan fellép mindenféle, tevékenységünkben még megnyilvánuló hiányosság kiküszöböléséért. Megkülönböztetett jelentőségű feladata minden KISZ- és KDB-szervezetnek, hogy a választási gyűlések és konferenciák előkészítésének és lebonyolításának időszakában felelősen és következetesen elemezze a szervezetekre a XII. pártkongresszus kijelölte célkitűzések alapján háruló tennivalókat, úgy, hogy a viták, az intézkedési tervek nyomán az egész tevékenység magasabb minőségi színvonalra emelkedjék, ezáltal erősödjön a fiatalság cselekvő egysége és növekedjék hozzájárulása pártunk történelmi jelentőségű programja megvalósításának most kezdődő új, fontos szakaszában. Mivel a következő időszakban jelentős politikai és társadalmi események elé nézünk — a SZEF kongresszusa, a nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi képviselők megválasztása — a KISZ- és a KDB-szervezeteknek kötelességük még magasabb fokon hasznosítani a munkásönigazgatás és a szocialista demokrácia nyújtotta lehetőségeket, képviselőiken keresztül részt kell venniük a döntések kidolgozásában és meghozatalában, hogy ez a mélységesen demokratikus, sajátosan társadalmunkra jellemző gyakorlat a forradalmi, munkásöntudat kialakításának iskolája legyen. A párt XII. kongresszusának célkitűzései, előirányzatai és fő irányvonalai kiterjedtségükben és bonyolultságukban, példás forradalmi merészségükben grandiózus munka- és tevékenységi programot jelentenek valamennyi román, magyar, német és más nemzetiségű, városi és falusi, munkás- és parasztfiatal, diák, egyetemi hallgató, fiatal értelmiségi számára. A KISZ és az RRDESZ tagjai, akiket Nicolae Ceausescu elvtársnak a kongresszusi emelvényen elmondott útmutatásai, pártunk főtitkára személyes példaadása lelkesít, új, felelősségteljes feladatokkal találják magukat szemben és az a kötelességük, hogy — jelentős társadalmi erőként, szocialista nemzetünk jövőjeként — mindent megtegyenek azért, hogy e példa nélkül álló nagyszerű mű, a párt történelmi jelentőségű, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését, Romániának a kommunizmus felé való előrehaladását kitűnő programja megvalósítóinak első soraiban álljanak. Șerban Cionof Ifjúmunkás 2