Ifjúság, 1947 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1947-01-03 / 1. szám
2 A MADISZ invs"twr m T. Országos Vezetősége ezúton mond köszönetet azokért a jókívánságokért, melyeket az ország különböző szervezetei a központba eljuttattak I ( Munkások, egyetemisták, professzorok __ AZ UJMAGYA Tudományért Ott kezdődött az egész, hogy a háború rettenetesen tönkretette a Múzeum-körút és az Esterházyutca között fekvő egyetemi épületeket. Hajnal István dékán idejében segítséget kért a minisztériumtól, a minisztérium segítsége azonban mind a mai napig késik... 1946 nyarán a magyar munkásság képviselői felkeresték a bölcsészegyetem dékánját és fölajánlották, hogy a „Munkások a tudományért — tudósok a munkásokért“ mozgalom keretében fölépítik a bölcsészegyetemet. Mint Hajnad dékán mondja, a tárgyalások még javában folytak, amikor az épületromokon már megjelentek a MÁVAG munkásai és hozzáláttak az újjáépítéshez. A MÁVAG dolgozói 70.000 ingyenes munkaórát ajánlottak föl, ami pontosan 28 és félszer annyi, mint a kultuszminisztérium által teljesített újjáépítés.. A bölcsész-MoDSz is ' 50' munkanapot végezve, helyreállított több előadótermet. A MÁVAG-isták munkája azóta zavartalanul folyik, az egyetem professzorai tudománynépszerűsítő előadást tartanak munkáshallgatóiknak. A Bölcsészhallgatók Egyesülete az elmúlt szombaton karácsonyi ünnepélyt rendezett az újjáépítésen dolgozó munkások tiszteletére. A vizsgateremben már terített asztalok várták a professzorok és a hallgatók társaságában belépő munkásokat. A fehér papírabroszokon szendvics, sütemény, cigaretta, bor, fenyőágak — ízléses rendben. A terítésen és az egész családiassá varázsolt vizsgatermen látjuk, hogy a bölcsészlányok minden szeretetüket és ügyességüket beleadták. Deák, MÁVAG-munkás és Hajnal dékán pohárköszöntőjével megkezdődik a falatozás. Két bölcsész ül egy-egy MÁVAG-ista mellé, hogy megindulhasson a személyes ismerkedés is. A hangulat egyre melegebb... Professzorok és munkások kocintanak, az asztal végén nótára gyújtanak, munkások, professzorok, diákok viszik tovább a dalt és este tízig ki sem fogynak a nótából. Egy bölcsészlány humoros székely anekdotákat ad elő, közben éltetik a munkás-értelmiségi összefogást. Az egyik MÁVAG- ista hegedűt vesz elő, bölcsész ül a zongorához. Utána a jó hangulat még fokozódik, ' prófé'sfezorból' állnak 'föl és sorra egymásután szólót énekelnek. A munkások és az ifjúság unszolására nagyhírű nyelvészünk, az ősz Pais Dezső professzor is elénekel egy múltszázadi betyárnótát. Végül Jónás Pál, a MEFESz elnöke mondja el az utolsó pohárköszöntőt : — Utolsó poharunkat emeljük azoknak a munkásoknak és diákoknak emlékére, akik pontosan két évvel ezelőtt életüket adták, hogy mi itt így együtt ünnepelhetünk — munkások és diákok. Az ÖNKÉPZŐKÖR feladatai 1. Kibővíteni az iskolai anyagot 2. Megerősíteni a kapcsolatot a munkás- és parasztifjúsággal •1. Megismertetni a diákifjúsággal a való életet állás, tanárurazás helyett szabadon és őszintén beszéljék meg közös dolgaikat.• Az ellenforradalmi uszítások, majd felháborító közöny és pusztivitás után nagyon jóleső és biztató érzés a középiskolai oktatás terén az ,,államot képviselő“ tankerületi főigazgató, Száváti Nándor szavait hallani. Három pontban jelöli meg az önképzőkörök feladatát: kibővíteni az iskolai anyagot az egyetemista, munkás- és parasztifjúsággal való kapcsolatokat megerősíteni és megismertetni a diákifjúsággal a valóságos életet, a valóságos problémákat , a Szép, komoly feladat. S a konferencia résztvevőinek lelkesedése azt mutatja, hogy nem megoldhatatlan feladat.• Nálunk legtöbbször nem a tanár magyaráz — halljuk cseppet —Nem fölényes hangon egy hatodikos Gizella gimnazistától —, hanem magunk készülünk az előre kijelölt anyagból; forrásmunkát olvasunk saz előadást is majdnem mindig diák tartja. Minden alkalommal széles és szabad vita alakul ki, de ezzel csak ismereteinket, látókörünket bővítjük. Apró megjegyzések és mély sóhajok jelzik, hogy ez a tanítási módszer minden diák álma. • Szabad, nagyon demokratikus kongresszus volt ez. Mindenki elmondhatta a véleményét és ebből bizony nem mindig derültek ki alegszebbek. Amikor minden jóakaratú ember azon dolgozik, hogy megváltoztassa, megjavítsa Magyarország életét, egy fiatalember állt föl, mondván egyszerűen: — A forradalmi mozgalmak nem állnak közel a magyar néplélekhez ! Hogy melyik régi-rendi könyvből vette ezeket, azt nem tudjuk. De hogy megadták neki a választ, az bizonyos. Egy zúgás volt a terem, Petőfit, Adyt, minden nagy magyar felsorakoztattak, hogy megmutassák tévedését. Ő azonban durcásan ült és nem volt hajlandó visszavonni megállapítását. • Miért? Hát már ezerszer bebizonyították, hogy nincs igazad ?! — faggatták a körülötte ülők. Az ifjonc dacosan vonogatta vállait. — Én ezt kérlek olvastam — válaszolta, végül érvként. Sok még a diák, aki bedűl minden ámításnak s értelmiségi létére sem értelmes. A nagy többség azonban látja a hibákat és segíteni akar. — Ki kell menni a falura és a gyárak közé — szögezte le az egyik felszólaló. Nagy taps fogadta megállapítását. És ez nagyon biztató.• A küldöttekből nem hiányzik a gúny sem. Az utolsó délután az egyik gimnázium mutatta be minta-önképzőköri ülését, amely bizony igen gyengécskén sikerült. Az egyik kislány ülés végeztével kérdő mosollyal fordult szomszédjához: — Mondd, ezt azért mutatták be, hogy ilyet ne csináljunk. • Minden ballépésen, hibán, vagy rosszul sikerült felszólaláson túl, sok-sok eredményt hozott ez a konferencia. Határozati javaslataiban kiállott a haladó demokrácia mellé, elítélte a hamis magyarkodást, de ugyanakkor felemelte szavát a szlovákiai magyarok érdekében is. Az eszmék tisztázásán és komoly vitákon túl biztató jel■nségek mutatkoztak meg: a diákság nagy része látja a hibákat, csak még tétova, nem tudja, medíszes faburkolatú mennyezet, csavart márványoszlopok, a bordó drapériás dobogó két szélénkomor örökzöldek. 150 felsőosztályos gimnazista, a budapesti önképzőkörök vezetői gyűltek össze, hogy egyszer végre drukkolás, vigyázz-lyik a helyes megoldás. De a kedvező előjelek azt mutatják, hogy nem kétséges: akármit terveznek is a rosszakaratúak a jövő magyar értelmisége a haladó demokrácia oldalára dél, SOI Helyiséget! Otthont! Kik akadályozzák az BALATONBOGLÁRON a MaDISz ifjak a Dunántúli Bank épületének egy elhagyott részét bérelték ki, hogy rendbehozva, székházul használják. Az igénybevett helyiséget egy nap — máig még ismeretlen tettesek — felgyújtották. A tüzet sikerült eloltani A helyiséget azonban most a banknak egy rendőri felügyelet alatt álló tisztviselője magának akarja megkaparintani. A bank a gyújtogatás kárát — kb. 1600 forintot — a MaDISz ifjakkal akarja megfizettetni. CSÁSZÁRTÖLTÉSEN a MaDISz hónapok óta nem tud helyiséghez jutni. A sváb községben még ma is igen sok a Volksbundista, akik megnehezítik a lelkes parasztifjak munkáját. A fasiszták élén Solymosi Tamás tanító áll, aki a MaDISz megalakulásakor kijelentette, hogy a szervezetet egy hónapon belül „megszünteti“- Tévedett, mert a MaDISz egyre erősödik, egyetlen nehézségük a helyiség hiánya. ZABARRÓL panaszos hangú levél érkezett. „Kérjük — írják tagtársaink — szólítsátok fel az illetékeseket, adjanak nekünk minél elhibb helyiséget, mert anélkül megbénul működésünk. Már pedig mi is szeretnénk együtt ifjóság szervezkedését „ haladni az ország demokratikus ifjúságával“. SÍROKON a felszabadulástól kezdve üresen áll a Hangya Szövetkezet helyisége. A MaDISz kérte, utalják ki a helyiséget, a megrongált épület helyreállítását is elvállalták. Ekkor azonban Dados Ferenc plébánosnak eszébe juttott, hogy megalakítja ,a volt Kálót tagokból a Parasztifjúsági Szövetséget. Ez a szervezet minden folyamodvány nélkül megkapta az üresen álló helyiséget. Miért ne kapta volna meg? Hiszen Lados Ferenc plébános mellesleg a Hangya Szövetkezet igazgaóságának elnöke is. Az ifjak továbbra is helyiség nélkül vannak — a plébános egy szüreti mulatság alkalmával még az iskola udvaráról is kikergette őket. * A MADISz-helyiségek kérdése nem egyszerű lakásügy. A reakció ilyen eszközökhöz nyúl, hogy megbénítsa a demokratikus ifjúság szervezkedését. Hogy ezzel a paraszt ifjúság tanulását, fejlődését hátráltatják, azzal mit sem törődnek. Mi azonban törődünk a parasztifjak sorsával és ezért mindent el fogunk követni, hogy a reakció ebben a küzdelemben is alul maradjon! Ittra tHtHOVa éátzunk ! Látogatása BÍRÓ ÁRPÁD, a Dolgozók Akadémiájának diákja, egy kézijegyzetből angol-orosz mértékegységet tanul, rettenetes kopácsolás és fütyürészés közben. A kopácsolást és fütyürészést két társa műveli, akik üveget vágnak be az ablakkeretbe. Igen, szabályos táblaüveget! A Dózsa György népi kollégium húsz szobájának végre lesz ablaka,— igaz, hogy csak egyszeres, de az is több a semminél. Az MNDSz akció 50 négyzetmétert juttatott az intézetnek, — innen a fütyürésző jókedv. Persze, a gittet hozzá és a szöget saját 30 forintjukból vásárolták, a krőzusi vagyon a Dózsában, ahol a 70 bennlakó mindegyike adós maradt a 4 forint kollégiumi díjjal. Vigh Rudolf 17 éves alkalmi üvegező délelőtt a hatodik gimnáziumba, délután a Zeneművészeti Főiskolára jár. Estéit politikai szemináriumon, NÉKOSzakadémián tölti, aztán 12-ig fiatnl. Reggel szokta megenni az egésznapi 25 dakás kenyérfejadagot, kölcsönkabátban van, sapkája nincs. Öccse az építőipariba jár és mint kőműves-szakember, a kollégium felépítésének legfőbb erőssége. Hivatalos támogatás nincs és kicsit bohémszagú az élet a diáktanyán. A villany- és vízszámlával hónapok óta tartoznak, a Gundeltől kölcsönkapott, kimustrált kertiszékekkel bútorozták a szobákat, az asztalok mindegyike más és más múltról tanúskodik. Van köztük aeihéz, faragott tölgyfaasztal, szalonba való kis kerek dohányzóasztal, festetlen, gyalult puhafatákolmány. A kollégámban mindenki felökelően és finoman vékony. A lányok karcsúak, mint a nádszál, a fiúk könnyedek és hajlékonyak. Reggel zupa van, délben este egyegy tányér főzelék vagy tészta. Legfőbb álmuk, hogy a IX. ügyosztályban hónapok óta fekvő kérvényük végre meghallgatásra találjon és nyilvánítsák a kollégiumi étkezdét városi konyhának. Ez azt jelentené, hogy a liszt és bab mellé kapnának olykor egy kis krumplit is. Valaki mindennap fekszik a hiányos ágyneműben, megfázással vagy torokgyulladással. Kályhalyuk már minden szobában van — kályhát is lehetne valahol szerezni — de a tüzelő! Itt csak valami csodaságitvet. A kollégisták a bányászokhoz akarnak fordulni: a hivatalos szervek helyett eddig is munkások és parasztok segítették őket. A hiányos falakon, a fedetlen folyosókon behúz és betölti az egész házat a nyirkos hideg. Itt tanul, él, dolgozik korgó gyomorral bútorozatlan szobákban, kölcsönkért ruhákban, minden nyomorúság ellenére bizakodva és a tanulás csillapítatlan szomjúságával a jövő hetven magyar szegénydiák. Bars Sári Mozgalom FEISŐ-AULA -ÚJTELEP A szervezetnek jól dolgozó „Házi textilüzeme” van. Legutóbb cz üzem dolgozói tanulmányi kirándulást tettek a tatai szövőgyárakban, hogy megismerjék mikit a gyári munkát, amelyet ők kezdetleges munkaeszközökkel végeznek. KIMSZENTMÁRTON: A szervezet kéthetes gépkocsivezetői tarfolyamot rendezett Horváth Gyula helybeli gépészmérnök vezettőével. A tanfolyamon a MaDISz-on kívülállók is résztvettek. Hattagú rohambrigádjuk fát termel ki. — mondja a 18 éves váltóőr, aki napi 8 órát vár a villamosra Sivítva fordul a 44-es, a váltóőr kis fabódéjából fiatal fiú ugrik ki, kezében villan a jelzőzászló. Megmarkolja a jéghideg váltó vasat, fején félrecsúszik a sapka, a sín egyenesre ugrik. A villamos tovább csörömpöl. Nem érti, miért akarok írni róla. — A miniszterelnök, az atombomba, a színésznők és Mike (a footballista) bokarúgása való az újságba. Nem vagyok én érdekes. Az, hogy fázok, hogy kevés a fizetés (200 ft.) és hogy sok testvérem van, hogy tanulni szeretnék, de ahhoz sok pénz kell, kinek érdekes? — Öregesen legyint. — Én tudom, mi az érdekes, rikkancs is voltam, a mamámnak újságplatzja van a Körúton. — Egyszer itt vagyok, másnap a külvárosok felé futó kocsiknak jelzek, aztán Budára hív a kötelesség. — Kihúzza magát. „Közszolgálat*’ mondja. Egy hete került fel Pestre Tóth Endre, egy hete áll a BSzKRT szolgálatában. Elmondja, 18 éves lesz, még nem szokta meg a hoszszú szolgálatot. Nyolc órát kell itt állni. Szabadideje nem nagyon van, de nem is tudja, mit csinálna vele. Egy nénikéjénél lakik. Hevesi fiú Tóth Endre és most innen a hólével teli sínek mellől, a kis fabódéból vágyódik vissza a földhöz. — Talán visszamegyek ... — mondja bizonytalanul. Bizonytalanul, mert öt testvére van és nagy otthon a szegénység. Miért került pont a BSzKRT- hoz? Véletlenül itt volt hely. Tanulni szeretne, vagy talán kalauz lesz, ha betöltötte a 18 évet. Sok kisgyermek akar kalauz, villamosvezető lenni. Gazdag szülők jegylyukasztót és játékjegyeket vásárolnak gyermekeiknek, akik a jól fűtött szobákban, a rekamiéken vagy a papa íróasztalán villamosdit játszanak. Később, ha felnőnek, ők szidják legjobban a nehezen érkező villamost, négy-öt percnyi várakozás után remegnek a dühtől, ők gorombáskodnak legjobban a kalauzzal. Ők, a váltóőrök nem négy-öt percet, hanem nyolc órát várják naponta a villamost, hidegben, esőben, kánikulában... Gimes György