Ifjúsági Magazin, 1966 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 9. szám

­RVÍZ­I KOPOTT DIRÚNY STRANDJÉN N­em kisebb munka volt megtalálni a megfelelő helyszíneket. Gondoltak a Városligetre — a terv anyagi okok miatt hiúsult meg. Valaki javasolta a cinkotai strand környékét —, itt már megelőzték a filmeseket, a KISZ bérelte ki a területet nyári nemzetközi tábora számára. Felme­rült a hajdani Kristály strand­­, ez meg azért találtatott alkalmatlannak, mert túl­ságosan közel van a vasút. Végül is a kőbányai Váltó utcában álla­podtak meg, az egykori »­kopott bárónő strandján« (így hívta volt annak idején a kőbányai népnyelv), amely most kihaszná­latlan, senki földje. A X. kerületi tanács­csal kellett megállapodniuk a filmesek­nek. Az árvízi felvételekhez a közeli Rá­kos patakot is szivattyúkkal feltöltik, duz­­zasztják, onnan terelik majd a vizet — az árvizet — a forgatási területre. Kőbányán építik hát fel a Mafilm mű­szakjai az 1838-as Pest egy kis részletét mintegy 30—40 házat. Előregyártott film­gyári elemekből, úgynevezett fundus fa­anyagból készültek a házak, ajtó-, ablak­nyílásokkal, gipszpárkányokkal, takarosan, gondosan, noha előre tudták, persze, hogy két-két és fél méter magasságban eláraszt­ja majd a víz a házakat, a területet. Mégis, a felvételek után az anyag egy részét visz­­szanyerik, tovább dolgozhatnak majd vele, más filmekben is »játszatják« ezeket a há­zakat, legalábbis a nyersanyagát. Kell is valamit takarékoskodni, mert a kétrészes Jókai film költségvetése — ami a díszle­teit illeti — öt filmre való összeget emészt fel! A leomlásra ítélt házfalakat különben masszív, hagyományos anyagból, téglából építik meg, sőt, mögöttük gondosan, kor­hűséggel kiképzett szobákat is lát majd a néző. (Billenőszerkezetekkel, csörlőberen­­dezésekkel idézik elő a falomlásokat). Egy­szóval: nagy »rumlit« láthat a közönség a film árvízi jelenetében, nagyobbat talán, mint amilyen az eredeti lehetett annak idején.

Next