Ifjúsági Magazin, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
RÁCZ EDIT 1936, Budapest „Tehetséges, csak kár, hogy lyány" . . mondta róla kilenc éves korában a nagy szobrászművész, Medgyessy Ferenc, amikor néhány agyagfiguráját megmutatták neki. A Képzőművészeti Gimnáziumban Somogyi József növendéke volt. 1955- ben fölveszik a Főiskolára szobrászszakra. Pátzay Pál növendékeként végez 1961-ben. Ugyanebben az évben készíti el életnagyságú „zsiráfkölykök” című kompozícióját, egy újonnan épült szegedi óvodába, 1962-ben emlékműportréra kap megbízást. Kacsoh Pongrácz szobrát mintázza meg Kecskemétre. Ezután három évig nem jut megbízáshoz, kénytelen kerámiákból fenntartani magát. — 1966-ban mintázta meg a békéscsabai színház részére Jókai másfélszeres életnagyságú portrészobrát. A gipsz-szobor már kész, most faragja kőbe a portrét saját törékeny kezeivel, a környék kíváncsi srácaitól többszörösen „körülnyerítve”. A hagyomány továbbfejlesztésének, megújításának lehetőségeit kereső művészek közé tartozik. A főiskola utáni első évek a konvenciókból való szabadulni akarás jegyében teltek 11. Művészi elképzeléseit leginkább gyermekportréiban és állatfiguráiban sikerült megvalósítania. Gyermekről portrét készíteni nem könnyű vállalkozás. Hát még egy néhány hetes újszülöttről vagy csecsemőről! A portrészobrászat lényege ugyanis a karakter megragadása, a néhány hónapos gyermeknek viszont még nincs önálló, kialakult egyénisége. Arcvonásai szinte napról-napra változnak. Az arc redőzetlen, sima, nehéz szembeötlő, jellegzetes vonásokat találni, kevés a hangsúlyozható, részletezhető forma. A plasztikus ábrázolás a szem, az orr, a száj karakterisztikus és az egész fej egybefoglaló megformálásán alapul. Az arc mintázásában a festői, laza átmenetek, a puha fényárnyék hatások nyilvánulnak meg. Figyeljük meg a szembenéző portrészobrot: a szem, az orr, a száj erős formákkal mintázott, az arcon ellenben puhán rezeg a fény, a művész szinte naturalisztikus pontossággal, aprólékossággal követte végig a lágy arcvonásokat, a nehezen érzékelhető átmeneti formákat. Viszont nagyon határozottan kirajzolt ezeknek a kisgyermekeknek a profilja. Szembetűnően megmutatkozik ez nemcsak a plakett-figurán, hanem azon a képen is, amely a szobrot oldalnézetből mutatja. A szobrászok jórésze, amikor néhány hónapos gyermek mintázására vállalkozik, eleve lemond a karakterábrázolásról. Ezeknek a kis apróságoknak valóban nincsenek a felnőtteknél tapasztalható értelemben karakterisztikus vonásaik, de ez nem jelenti azt, hogy arcuk jellegtelen. Jellegzetességük részben éppen ebben a nehezen megfogható változékonyságban, zsengeségben rejlik, karakterük elsősorban életkorhoz kötött, de bizonyos pszichológiai alapsajátosságok már megmutatkoznak. Az ilyen kisgyermekek még szinte az időtlenség határán mozognak. Hasonlóan a nagyon öregekhez, rengeteg náluk az üresjáratú, mechanikus mimikai mozgás. A kis zsenge arcokban egy-egy nézetből van valami komikusan öreges is. — Évekkel ezelőtt