Ifjúsági Magazin, 1968 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11. szám
Dr. Bartus Imre — Dr. Kilényi Géza Fiatalok jogi kézikönyve. A szerzők rendkívül hasznos munkát végeztek, amikor kötetbe gyűjtötték a 14—35 éves korosztályú fiatalok életbe vágó kérdéseit érintő rendelkezéseket, jogszabályokat. Figyelmük az élet minden területére kiterjed a kiskorúság jogi helyzetétől kezdve a tanulással, továbbtanulással, munkaviszonnyal, katonai szolgálattal stb. öszszefüggő rendelkezéseken át a házasságkötéshez, családalapításhoz szükséges tudnivalókig. S ami ugyancsak erénye könyvüknek a legfontosabb jogi paragrafusokat is mindenki által könnyen érthető, népszerű modorban taglalják (Kossuth Könyvkiadó.) A Madách Színház a múlt évad vége felé bemutatott kegyenccel nyitotta meg kapuit. Teleki László drámája minden gondolati szépsége mellett sem tudta kivívni magának a színpadi sikert, elsősorban irodalomtörténetünk tartotta számon. Illyés Gyula drámaírói ereje és leleménye formáit belőle, Teleki ,,eszméi”-nek megtartásával, sikeres színpadi művet. A dráma hőse, Maximus a hanyatló római birodalom kiváló képességű vezetője, a császári trónban látja a birodalom fennmaradásának biztosítékát, ezért szolgálja szívvel-lélekkel császárát, a hitvány Valentiniánust. Innen az összeütközés feleségével, Júliával és Fulgentiusszal, az ellenzéki érzelmű szenátorral. Maximus császára iránti hűségében a feleségét is feláldozza a kéjsóvár féregnek. S amikor végül rádöbben, hogy az ember megcsúfolásával semmilyen eszmét és hatalmat nem lehet szolgálni, már késő. Hiába kiáltják ki császárra, államférfiul csődjének tudatában, felesége holtteste mellett ő is kiissza a méregpoharat. Jelentős gondolatok és szenvedélyek csapnak össze a drámában, s mindez az illyési nyelvezet költői foglalatában. Mégis helyenként, különösen a második rész befejező képében kísért valamiféle szikárság, merevség az alakok rajzában, a jelenetek bonyolításában, kissé a tézisdrámák hangulatát árasztják. E tekintetben Vámos Lászlónak amúgy kitűnő rendezése nem tudott teljesen úrrá lenni a rábízott nemes és bonyolult feladaton. A dráma kiemelkedő szereplője Mensáros László, Maximus alakítója. Elfojtott indulataival, téveszméihez való görcsös ragaszkodásával és megcsúfolásában is férfias méltóságával nagy színpadi jellemet hozott létre. Mellette Júlia szerepében Tolnai Klári remekel. Élmény Körmendi László alakítása is, ő a másik kegyenc, Heraclius Gábor Miklós a tőle megszokott gondossággal és intelligenciával játssza Velentinianust A Budapesti Művészeti Hetek egyik ünnepi eseménye volt a Medgyessy Ferenc hagyatékából rendezett tanulmányi kiállítás a Nemzeti Galériában. A kiállítás tiszteletadás tíz évvel ezelőtt elhunyt nagy szobrászművészünk emlékének, és újra ráirányította a közfigyelmet örökbecsű életművére. Medgyessy Ferenc újító szellemű szobrászata az ókor egyiptomi, etruszk, indiai, kínai, görög művészetének és a magyar népművészetnek indításai révén ötvöződött teljesen egyéni érvényűvé, sajátosan magyarrá és összegező jelentőségű európaivá. Medgyessy lankadatlanul figyelte, kutatta az emberi testet. Számára mindig az emberi test volt a kiindulópont. Szobrai megformálásánál nem törekedett semmilyen látványos helyzetre vagy romantikus cselekményességre, hanem ősi egyszerűségre, az ember test rejtett mozgásainak és harmóniáinak elemien derűs és meleg kifejezésére. Domborműveinél viszont kivételes történetteremtő erejét is szabadjára engedte. A hagyatékából rendezett ,műhelykiállítás’ tanúsítja, milyen óriási gondossággal dolgozott, valamennyi szobrát rajzok, agyagvázlatok tucatja előzte meg. Ahogy barátja, Móricz Zsigmond noteszével, ő vázlatfüzetével járt-kelt az emberek között. S neki is, mint minden forradalmi újítónak hosszú ideig sok értetlenséggel és gánccsal kellett megküzdenie. A harmincas években azonban már olyan hazai és nemzetközi elismerésben volt része, mint az 1931-es Szinyei-nagydíj és az 1937-es párizsi világkiállítás szobrászati Grand Prix-je. Nincs az országnak olyan jelentős múzeuma, amely ne dicsekednék egy-egy Medgyessy plasztikával. S városaink köztereit is nem egy Medgyessy szobor díszíti, mint pl. a leghíresebb, a győri Szent István lovasszobor, ez az ország-világ által elismert remeklés. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítási csarnokában tucatnál több Medgyessy szobor látható, olyan mesterművek, mint pl. a Turáni lovas, a Táncosnő, Hermann Ottó, Móricz Zsigmond és Rippl-Rónai József szoboralakjai, a Támaszkodó, Női fej, Római szónok, egy-egy groteszk szépségű, a népmesék hangulatát idéző állatszobor. Medgyessy Ferenc államunk legmagasabb kitüntetéseiben részesült, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész volt. Ha még nem ismered halhatatlan műveit, érdemes pótolni a mulasztást, egész életedre kiható élménnyel leszel gazdagabb. F. R. K. kép,,ző , MŰVE MEDGYESSY FERENC, TÁNCOSNŐ