Ifjúsági Magazin, 1970 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

MÉG EGYSZER KOVÁCS JÓZSIRÓL Az IM márciusi számában megjelent „Puszi a hódolóknak"című írásra rengeteg levél érkezett olvasóinktól. A táncdalénekes nyilatkozatával kapcsolatos gondolatokból, vélemé­nyekből most bemutatunk egy csokorra valót, s egyúttal eleget teszünk Kovács Józsi Csepelen élő édesanyja kérésének, aki meghívott bennünket otthonába, hogy fia nyilatkozatáról, annak csepeli visszhangjáról beszélges­sünk. Erre a kérésre — mint majd később megviláglik — nem szereplés­vágy késztette, hanem a csepeli közvéle­mény különböző őt érintő megnyil­vánulásai. Végül Kovács Józsihoz fordultunk ismét, hogy megtudjuk miként vélekedik a nem minden esetben „hódoló"jellegű véleményekről. RÓZSAHEGYINÉL TANULTAM Udvari lakás Csepelen, öreg kövek az udvaron, az asztalon régi maga­zinok. „Hamza Ákos filmrendező fedezte fel a film számára a legifjabb sztár­jelöltet, Bugai Klárát.” — írja a Mozi Újság 1943. október 30-án. Egy másik képeslap címoldalon mutatja be a fiatal színésznőt, mint „a leg­újabb magyar filmek, az Ördöglovas és a Tengerparti találkozás” egyik tehetséges szereplőjét. — Rózsahegyi Kálmántól és Makay Margittól tanultam a színészetet — mondja Kovács Józsi édesanyja, az egykori Rugai Klára. — Kálmán bá­csi nagyon szeretett, sokat várt tő­lem, mert szerinte tehetséges és szorgalmas voltam. Józsinak is min­dig azt mondtam: az adottság, a kel­lemes hang nem elég, tanulni, dol­gozni kell, mégpedig nagyon sokat és nagyon kitartóan, ha­­el akar érni valamit. Ne a pillanatnyi sikert haj­szolja és különösen ne a botrányo­kat, hanem tűzzön ki maga elé ko­moly célokat, és legyen ereje azokat megvalósítani! Őszintén szólva, az efféle prédikációim miatt nem egy­

Next