Ifjúsági Magazin, 1974 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
BALASSI BÁLINT (1554—1594) TAR ISTVÁN SZOBRA Veszélyesen élt. Önvesztőn, zabolátlanul, sorsa verten. Portyák pihenőjén, lessek várakozó óráin a zord század végvári hadnagya elhasalt a magas fűben, verset írt. Szerette Annát, Céliát, Juditot, Katát, Borbálát, Fulviát, feldúlta Patakot, egy szál kardra kiállt a felvidéki bányavárosokkal; volt nagyúr és hontalan, hódító és eltaszított, költészetteremtő és pörösködések bűnbakja. Esztergom alatt, a török ellen az életét adta. BIHARI JÁNOS (1764—1827) SÓVÁRI JÁNOS SZOBRA Beethoven Bécsben hallgatta, Liszt Ferenc Pesten tapsolt a játékának. Híres öttagú bandájával meghódította az egész országot. A fényes pályát egy baleset törte ketté, egyik karja merevvé vált. A múlt század egyik legkiválóbb zeneszerzője is, akinek nevével összeforrott a verbunk. Utoljára, Erzsébet királyné koronázásán, Pozsonyban még felvette a vonót. Aztán, kitől elpártol a hírnév, elpártolnak a barátok is, maradt a szomorú öregkor. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773—1805) ERDEI DEZSŐ SZOBRA Messzire szállt a debreceni ó-kollégium faliharangjának hangja. Ébresztőkor, tűzvész idején, ellenséges betörés hírére .. . 1795 júniusában azért táncolt a harang nyelve, mert egy kicsapott diák hagyta el a vén falakat. Ez a nagybotos, himlőhelyes, lázas szemű diák a poétái osztály vezetője, Csokonai Vitéz volt. Vállán tarisznya, s már akkor az ország gondja. Lillája derekát csak percekre foghatja át — szívére mindvégig ,,e kis magyarságot” ölelte. KATONA JÓZSEF (1791—1830) PETRI LAJOS SZOBRA Himnuszt írt ő is, de drámában. A nemzet azonban csak megkésve vett tudomást róla; mire Kassán bemutatták a Bánk bánt, a kecskeméti takácsmester ügyvéd fia már nem élt. Ami részéül jutott a tisztes pálya, az ügyészi állás Kecskeméten, korában ezrek óhaja volt. Boldogtalan csak ő lett, aki Dérynét szerette reménytelenül, aki lovagregényeket dramatizált, történelmi drámákat írt. Talán ezért zokog Tiborc minden szava. FERENCZY ISTVÁN (1792—1856) MARTON LÁSZLÓ SZOBRA Egy rimaszombati lakatossegédből a Tudományos Akadémia tagja, s mindez másfél századdal ezelőtt! Hosszú út vezetett idáig: Európa nagy országútjai. A lakatossegéd kezében vándorbot, a fő állomások: Bécs, Róma. Megkoplalva, félrehúzódva, kevéske művésznövendéki pénzéből vette meg Leonardo da Vinci lovasszobrát, amely ma legféltettebb kincseink közé tartozik. Szobrásziskolát nem nyithatott, de egy nemzetet tanított művészetre. Tetteivel: DÉRYNÉ, SZÉPPATAKI RÓZA (1793—1872) SCHAÁR ERZSÉBET SZOBRA Eger, Miskolc, Kolozsvár, Kassa, Pozsony ... És még száz meg száz város, falu, ahol fogadókban, báltermekben, szabad ég alatt szárnyal a magyar szó. Ponyvás szekér, fagy, tengelyszakasztó utak: a színészet hőskora tette őt Dérynévé, s Déryné fényesítette meg a magyar színjátszás hőskorát. Ő volt az első hazai operaénekesnő, aki Kolozsvárott útjára indította a magyar operát. Életét többen feldolgozták szépirodalmi művekben és filmben.