Ifjúsági Magazin, 1974 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1974-04-01 / 4. szám

BALASSI BÁLINT (1554—1594) TAR ISTVÁN SZOBRA Veszélyesen élt. Önvesztőn, zabolátla­nul, sorsa­ verten. Portyák pihenőjén, lessek várakozó óráin a zord század végvári hadnagya elhasalt a magas fű­ben, verset írt. Szerette Annát, Céliát, Juditot, Katát, Borbálát, Fulviát, feldúl­ta Patakot, egy szál kardra kiállt a fel­vidéki bányavárosokkal; volt nagyúr és hontalan, hódító és eltaszított, költé­szetteremtő és pörösködések bűnbak­ja. Esztergom alatt, a török ellen az életét adta. BIHARI JÁNOS (1764—1827) SÓVÁRI JÁNOS SZOBRA Beethoven Bécsben hallgatta, Liszt Ferenc Pesten tapsolt a játékának. Hí­res öttagú bandájával meghódította az egész országot. A fényes pályát egy ba­leset törte ketté, egyik karja merevvé vált. A múlt század egyik legkiválóbb zeneszerzője is, akinek nevével össze­forrott a verbunk. Utoljára, Erzsébet királyné koronázásán, Pozsonyban még felvette a vonót. Aztán, kitől elpártol a hírnév, elpártolnak a barátok is, ma­radt a szomorú öregkor. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773—1805) ERDEI DEZSŐ SZOBRA Messzire szállt a debreceni ó-kollégi­um faliharangjának hangja. Ébresztő­kor, tűzvész idején, ellenséges betörés hírére .. . 1795 júniusában azért táncolt a harang nyelve, mert egy kicsapott diák hagyta el a vén falakat. Ez a nagy­botos, himlőhelyes, lázas szemű diák a poétái osztály vezetője, Csokonai Vitéz volt. Vállán tarisznya, s már akkor az ország gondja. Lillája derekát csak percekre foghatja át — szívére mindvégig ,,e kis magyarságot” ölelte. KATONA JÓZSEF (1791—1830) PETRI LAJOS SZOBRA Himnuszt írt ő is, de drámában. A nemzet azonban csak megkésve vett tudomást róla; mire Kassán bemutat­ták a Bánk bánt, a kecskeméti takács­mester ügyvéd fia már nem élt. Ami ré­széül jutott­­ a tisztes pálya, az ügyészi állás Kecskeméten­­, korában ezrek óhaja volt. Boldogtalan csak ő lett, aki Dérynét szerette reménytelenül, aki lovagregényeket dramatizált, törté­nelmi drámákat írt. Talán ezért zokog Tiborc minden szava. FERENCZY ISTVÁN (1792—1856) MARTON LÁSZLÓ SZOBRA Egy rimaszombati lakatossegédből a Tudományos Akadémia tagja, s mindez másfél századdal ezelőtt! Hosszú út ve­zetett idáig: Európa nagy országútjai. A lakatossegéd kezében vándorbot, a fő állomások: Bécs, Róma. Megkoplal­va, félrehúzódva, kevéske művésznö­­vendéki pénzéből vette meg Leonardo da Vinci lovasszobrát, amely ma leg­féltettebb kincseink közé tartozik. Szobrásziskolát nem nyithatott, de egy nemzetet tanított művészetre. Tettei­vel: DÉRYNÉ, SZÉPPATAKI RÓZA (1793—1872) SCHAÁR ERZSÉBET SZOBRA Eger, Miskolc, Kolozsvár, Kassa, Po­zsony ... És még száz meg száz város, falu, ahol fogadókban, báltermekben, szabad ég alatt szárnyal a magyar szó. Ponyvás szekér, fagy, tengelysza­­kasztó utak: a színészet hőskora tette őt Dérynévé, s Déryné fényesítette meg a magyar színjátszás hőskorát. Ő volt az első hazai operaénekesnő, aki Kolozsvárott útjára indította a magyar operát. Életét többen feldolgozták szépirodalmi művekben és filmben.

Next