Ifjúsági Magazin, 1974 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
TÁNCSICS MIHÁLY (1799—1884) PÁL MIHÁLY SZOBRA Külön tízparancsolat szerint élt, amelyből soha egyetlen szót el nem engedett. Szabad sajtó. Független ország. A munkás igazsága — valahogy így sorakoztak a pontok: író, néptribun, hajdúpofozta jobbágy, segédtanító, az ínség vendéglátó gazdája. Apja még csodalátó lányt hívott, hogy aranyat találjon — a kincsre mégis a fia talált rá. Meglelte: nem aranyban — a tudásnak, hitnek szentelt életben. BARABÁS MIKLÓS (1810—1898) BORSOS MIKLÓS SZOBRA Festőállványa előtt ült Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Bem. A kézdi szék szülötte, az enyedi kollégium falai között serdült ifjúvá. Kolozsvárott tanulta a litográfiát, s oroszlánrésze volt abban, hogy Pest az ország művészeti központjává vált. 48 után üldözték, de 1859-ben már kiharcolta a Képzőművészeti Társulat megteremtését. A hegyek közül jött, mégis kevesen akadtak, akik hozzá hasonlóan tudták megörökíteni az Alföldet. ERKEL FERENC (1810—1893) BOLDOGFAI FARKAS SÁNDOR SZOBRA Ha sakkozásra szánja energiáját világbajnok lett volna. Más dolga volt, fontosabb: a nemzeti opera megteremtése. A Hunyadi László és a Bánk bán. A Himnusz megzenésítése. Az ifjú zongoraművészből a hangversenyélet fáradhatatlan szervezője, céltudatos zenepedagógus vált. Utolsó fellépése jelképpé szépült: nyolcvanadik születésnapján az általa alakított Filharmóniai Társaság hangversenyén búcsúzott a pódiumtól. TOMPA MIHÁLY (1817—1868) PÁSZTOR JÁNOS SZOBRA A rózsaültető, a szilvafák árnyékában írogató, a gömöri nemzetőr, a schwechati ütközet tábori papja akkor szólal meg messze csengő hangján, amikor mindenkit elnémítottak. Az önkény éjsötét éveiben Hanva község parókiájának lakója, feledve gyermekei halálát, valami rettenetes elszánással ragadja meg a tollat. Akit senki meg nem vigasztalhat, belekiált a csendbe, s biztatni kezd egy egész bénaságba hanyatlott országot. LISZT FERENC (1811—1886) ERDEI DEZSŐ SZOBRA Versengett érte Párizs, London, Szentpétervár, Berlin, Róma. Zeneszerzőként Bartók elődje. Csodagyermek, aki kilenc esztendősen hangversenyeket ad. Genfben konzervatóriumi tanár, Bonnban ő állíttatja föl Beethoven emlékművét. Hercegnők vetekednek szerelméért — mégis minden csillogó udvarból hazanézett. Megalapítja a Nemzeti Zenedét, hangversenyeket ad az árvízkárosultaknak, nagy bemutatóit sorra a Magyarhonba hozza. " Hm ARANY JÁNOS (1817—1882) STRÓBL ALAJOS SZOBRA Kisfiú guggol a szalontai ház udvarán, s betűket ró a hamuba. Arany Jánoska tanulja az ábécét. Ide fut majd lélekszakadva Petőfi Sándor, hogy a szalontai aljegyző kezét forrón megrázza: azok a hamuba rajzoló ujjak jegyezték le a Toldit. S az a gyermeki hűségű szív őrizte mindvégig a nagy barát, a segesvári halott csillagfényét.