Ifjúsági Magazin, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1978-03-01 / 3. szám

CSOÓRI: „AHHOZ, HOGY AZ EMBER JÓ HANGSZERT KÉSZÍTHESSEN, A LEGAPRÓ­LÉKOSABBAN ISMERNI KELL MAGÁT A HANGSZERT. A MAGYAR DUDA PÉLDÁUL TIPIKUSAN EGYEDÜLÁLLÓ, SEM A SKÓT, SEM A BULGÁR DUDA NEM LEHETNE AL­KALMAS A MI ZENÉNK ELŐADÁSÁRA. MÁRPEDIG A ZENE REKONSTRUÁLÁSÁ­HOZ AZ EREDETI HANGSZERRE VAN SZÜKSÉG. ÉN MEGTANULTAM A MAGYAR DUDA KÉSZÍTÉSÉT. EGYÉBKÉNT ÓBUDÁN EGY ISKOLÁBAN DUDÁT ÉS TEKERŐLAN­TOT TANÍTOK. „Az együttes tagjai: Sípos Mihály matematikus, ifj. Csoóri Sándor diák és Hamar Dániel geofizikus. Mind­hárman zenei előképzettség után ke­rültünk kapcsolatba a népzenével. A VDSZ Bartók Béla Táncegyüttesében találkoztunk és barátkoztunk össze. 1973 tavaszán elhatároztuk, hogy ze­nekart alakítunk a régi magyar pa­raszt vonószenekarok mintájára, ahol a szólóhegedű mellett brácsa és bőgő adta a kíséretet. Faluhelyen ezeket a zenészeket muzsikásoknak hívták. Ez adta az ötletet, hogy zenekarunknak a Muzsikás nevet adjuk.” Így kezdő­dik az a bemutatkozás, melyet 1975- ben tartott fontosnak elmondani az a három fiatalember, akiket ma, nyolc esztendővel a kezdet után, a külföldön élő, magát magyarnak tudó és valló látogató így keresett: — „A” muzsikást szeretném hallani... Nem tudok tárgyilagosabb kriti­kát és őszintébb vallomást elképzel­ni, mint ezt a Kós Károly-i tétel­igazolást: a hirtelen technicizálódó világban magát idegenül érző ember ön­maga keresése. Mit látott tehát az emberem, akit elkísérhettem egy szombat este Mu­­zsikásékhoz? Talán ugyanazt, amit másutt is láthatott volna, ha az att­rakció érdekli. Talán ismerős arco­kat a parketten, s ezt látva eltűnőd­het: törzsközönsége van-e tánchá­zainknak, vagy — szemben a sza­porodó diszkókkal —, oda kell men­ni, ahová lehet... Mi történik itt (és még másutt a kevéske helyen) ? Semmi más, mint a fiatalság: diá­kok, szakmunkástanulók, egyetemis­ták, bolti eladók s még ki tudja, kik­ saját anyanyelvükön táncolnak! Az elfeledettnek hitt, vagy az újra­­felfedezetten? Lényegtelen a válasz, s ha van egyáltalán, az csak olyasféle lehet, melyet Kodály közel fél évszázada kimondott: „Hogy nemzetté lehes­sünk, előbb újra meg újra néppé kell lennünk.” A Muzsikás együttes, felkészülten és nagy szeretettel csinálja dolgát kedd esténként a Belvárosi Ifjúsági Klubban, szombatonként pedig a Fővárosi Művelődési Házban. Meg az országban, s mindenütt, ahol ez a zene és ez a tánc a valaha ismert, a passzív szókincs állapotából a het­venes években kísérli meg, hogy a beszélt nyelv szintjére emelkedjék. A Muzsikás ezt így értelmezi: „A népzene továbbélésének több módja van: zeneszerzők zeneművek, kórus­művek formájában műzenévé avat­ják ezeket a dallamokat. Az úgyne­vezett városi népzene a popzene és a népzene hagyományait ötvözi. A népi hangszerek mellett, vagy azok helyett gitárt, különböző ritmus­hangokat használnak. Ma élő pa­rasztzenészektől, archív felvételekből még meg lehet tanulni azt az ének­lési-zenélési módot, ahogyan ezek a muzsikások játszottak. Ezt a stílust azért kívánjuk minél tökéletesebben elsajátítani, mert minden további népzenei munka alapját ebben lát­juk. Zenénkben tehát azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy lehetőleg mi­nél kevésbé különbözzék a muzsiká­sok játékától, tekintve, hogy koráb­ban ez a szín teljesen hiányzott. Ezt a zenét igyekszünk terjeszteni, meg­ismertetni.” Sikerrel. Pedig —­s ezt a képek is bizonyít­hatják — Sipos, Csoóri és Hamar tanár úrnak, az úgynevezett siker­élményért az élet más területén is meg kell dolgozni. K. E. URBÁN TAMÁS FELVÉTELEI CSOÓRI: „AMIKOR ELŐSZÖR KINT JÁRTAM EGY SZÉKI TÁNCHÁZBAN, NEMCSAK A TÁNCOT, DE MÁR A ZENÉSZEKET IS FI­GYELTEM. ELHATÁROZTAM, VALAMELYIK HANGSZEREN ÉN IS MEGTANULOK JÁT­SZANI. LÁTTAM, HOGY HEGEDÜLNI NE­HÉZ, A BŐGŐ MEG NAGY, FÁRASZTÓ HORDOZNI. NEM MARADT MÁS HÁTRA, CSAK A BRÁCSA, VAGY AHOGY ŐK MOND­JÁK: A KONTRA.” SIPOS: „A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PSZICHOLÓGIAI INTÉZETÉNEK TUDO­MÁNYOS MUNKATÁRSA VAGYOK. A DIPLOMÁM SZERINT MATEMATIKUS, SZÁMÍTÓ­GÉPPEL DOLGOZOM. JELENLEG ÉPPEN A NEVELÉSLÉLEKTANI OSZTÁLY KUTATÁSAI­NAK A FELDOLGOZÁSÁT VÉGZEM.” HAMAR: „FOGLALKOZÁSOM SZERINT AZ ELTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN TA­NÍTOK, GEOFIZIKUS VAGYOK S EZEN BE­LÜL ŰRKUTATÓ. MUNKACSOPORTUNK JELENLEGI TÉMÁJA A WHISTLER ELEKTRO­MÁGNESES JELENSÉG. ENNEK PONTOS MEGHATÁROZÁSÁRA MATEMATIKAI EL­JÁRÁST DOLGOZUNK KI.” K­I * » • HAMAR: „A TÁNCHÁZAK RÉVÉN SOKAN SZERETTÉK VOLNA EZEKET A TÁNCOKAT MEGTAN­ULNI. EZÉRT 1973 ŐSZÉTŐL REND­­SZERES „TÁNCTANFOLYAMOT” INDÍTOT­TUNK A FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ­BAN. EZZEL EZ A ZENE „HASZNÁLHATÓ­VÁ” VÁLT, HISZEN EGYRE TÖBBEN TUD­NAK RÁ TÁNCOLNI, EGYRE TÖBBEN ÉR­ZIK A SAJÁTJUKNAK.” SIPOS: „A MUZSIKÁS MINDHÁROM TAGJA A VDSZ BARTÓK BÉLA TÁNCEGYÜTTESÉ­BŐL INDULT. CSOÓRI SANYI TÁNCOSKÉNT, MI KETTEN HAMAR DANIVAL ZENÉSZ­­ITT ISMERTÜK MEG, HOGY MELYIK TÁNCHOZ MILYEN ZENE TARTOZIK.”

Next