Ifjúsági Magazin, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

leménye sok mindenről ér­dekes lehet. Főképp, ha ne­ked is van véleményed az élet különféle dolgairól. Mert ha van, akkor tudsz érdekes kérdéseket megfo­galmazni. Tudsz-e valóban? „Hát ha én normális va­gyok” jeligére Nagyon remélem — s kí­vánom neked —, hogy az a szerelem alakuljon át ben­sőséges barátsággá, de csak barátsággá. Sok későbbi kellemetlenséget megelőzöl, ha magad is ebbe az irány­ba tereled érzelmeidet és hasonló lépést nem teszel többé. Viszont figyelemre méltó az a lány, akivel most jársz! Ez életrevaló, sikeres kapcsolat lehet. Le­veled tényei alapján ez a lány igen rokonszenves. Például azért, mert segítő­kész veled egyáltalán nem könnyű helyzetedben és mert előítéletektől mentes. Ezek nagyon jó vonások. Az sem mellékes, hogy téged „szuperférfinak” tart. „Boldogok akarunk lenni” jeligére Egyikőtök menjen el házas­sági tanácsadásra. Ott a szakértő orvostól kellene megkérdezni, hogy a ro­konságnak ezen a fokán mi várható az utódok szem­pontjából. „Talán még nem késő” jel­igére Olvasd el a „Mit tegyek?” és a „Nem tudom, mit te­gyek” jeligés leveleket. Az ott közölt válaszok neked is szólnak. „Esztergom 78” jeligére Valamit nagyon jól sejtesz. Azt, hogy saját érzelmeink gyors és teljes kifejezésé­vel, sőt kitálalásával vi­gyázni kell! Néha a legjob­ban induló kapcsolatot is elronthatjuk, ha érzelmein­ket a másik nyakába zú­dítjuk, aki nincs még erre lelkileg felkészülve. Ilyen­kor elriaszthatjuk, megza­varhatjuk vagy hirtelen gátlásokat ébreszthetünk benne. Az érzelmi kapcsola­tok kiépítése lassú folya­mat. A „meglátni és meg­szeretni” esetekben is tulaj­donképpen csak elkezdődik valami, s ami igazi érzelmi kötelék lesz, az csak ezután fog kibontakozni. (Ha ki­bontakozik egyáltalán s nem lesz szalmaláng az egész). Az árnyalt és lassú előrehaladás például tör­ténhet úgy, hogy levelei­tekben ne a te érzelmeid­ről legyen szó, hanem ál­talában a szerelemről. Illet­ve egy könyv, egy film, egy tévédarab szereplőinek konfliktusairól, drámájáról, kapcsolatváltozásairól. Ki­nek mi a véleménye? Gyö­nyörű szerelmes versek vannak : ki melyiket szereti és miért? Véleményt kell cserélni a szerelemről, az előforduló problémákról, ütközésekről. De mindeze­ket sokkal alaposabban le­het tenni, ha mások példáin át kerülnek szóba az érzel­mek. Vass Ilona, 6723 Szeged-Tar­ján, Retek u. 7 . Jó dolog, ha úgy érzed, megállsz a magad lábán, elvégre fizetéssel rendelke­zel, albérletbe is mehetsz. Mi is azt hisszük, hogy ha nyugodt körülményeket akarsz, akkor ezt kellene tenned. Csak az az aggá­lyunk, hogy fiatal vagy na­gyon, s az önállóság egy ta­pasztalatlan ember eseté­ben sok nehézséggel jár. Ezért szeretnénk, ha hiva­talos vagy félhivatalos tá­mogató lenne a közeled­ben. Azt javasoljuk, hogy menj be a Tanács Gyám­ügyi osztályára, mondd el a helyzetedet, ahogyan ne­künk is leírtad. Kérdezd meg, van-e mód arra, hogy munkásszállásra menj lak­ni, vagy milyen más segít­séget tudnak nyújtani. A munkahelyeden vagy a munkahely főhatóságánál van szakszervezet és van KISZ. A te ügyed egyrészt szociális, másrészt egy sa­játos emberi probléma. E két szervezet megbízottjá­hoz vagy vezetőjéhez is fordult tanácsért, pártfo­gásért, azért, hogy segítse­nek önálló életet kezdeni. Kollégisták vagyunk, s egyikünk furcsa természe­te miatt kirí közülünk. Na­gyon jó fantáziája miatt mindenkit átver. Egy-egy történetet mindenkinek másképpen mond el. A leg­hihetetlenebb dolgokból is ki tudja magát magyarázni. Csak egy példa: kitalálta, hogy Kanadában él egy milliomos nagybácsikája, akinél az ő családjuk örök­sége van „letétbe” helyez­ve. Ezek között található pl. egy V1 kg-os arany boka­lánc. A keresztkérdéseink­re úgy magyarázta ki ma­gát, hogy lehet, nincs is már meg, de az sem biz­tos, hogy a nagybácsi él. Szeretnénk tanácsot kérni, hogyan tudnánk leszoktatni erről és vajon van-e ennek valami különleges oka? Mármint a fantáziálgatásá­­nak. Teljes név és cím Egy híres magyar író gyer­mekkorában és kamaszko­rában arról volt nevezetes, hogy elképesztő dolgokat hazudozott. Színes és ele­ven fantáziával kápráztató eseteket talált ki, amelyek­kel hol elszórakoztatta, hol feldühítette környezetét. Valaki azt tanácsolta neki, hogy írja le gondolatait, áb­rándjait, s mondani csak azt mondja ki, amiről biz­tosan tudja, hogy az ma­ga a józan valóság és sem­mi köze sincs a fantáziálás­­hoz, így történt. Az illető­ből jó író lett. Ezt taná­csoljuk társatoknak is. „Két út áll előttem” jeligé­re Levelezés útján sok minden megtudható egy emberről, de személyes ismeretség (hosszú és alapos ismeret­ség) nélkül házasságra vál­lalkozni nagy könnyelműség lenne. Azt kell választani, akit az ember nemcsak sze­ret, hanem alaposan ismer is. „Két szerető szív” jeligére Ebben az ügyben nem tu­dunk segíteni. Jó szívvel csak azt tanácsolhatjuk, hogy ilyen kapcsolatot ne tarts fenn nős emberrel. „Segítség” jeligére Próbáld meg őszintén el­mondani helyzetedet új ba­rátodnak. Hátha ő más, mint régi ismerősöd volt. Talán nagyobb tapasztalat­tal, önzetlenséggel közeledik hozzád és lehet, hogy meg tudja oldani ezt a kérdést. „Mit tanácsolsz” jeligére Ismerősöd ingatag ember — ráadásul kultúrálatlan és modortalan. Gyorsan fe­lejtsd el. „Remény” és „Tóvirág 4—8” jeligére A munkatársak és osztály­társak azt ugratják, aki hagyja magát, s nem tud idejében visszavágni vagy humorral reagálni. Ugrassá­tok ti is őket. Ne dühöng­jetek és ne idegeskedjetek, ha ugratnak, inkább neves­setek rajta s vegyétek fél­vállról őket. A „Remény” jeligés levél írója kérdezze meg Zs-t nyíltan, hogy mi a szándéka. Azt írod: órá­kig beszélsz hozzá és ő szinte levegőnek néz. Talán valóban unalmas vagy! Gondolkozz ezen! A „Tóvi­rág 4—8” jeligés levélíró ne gyűlöljön senkit, azzal sem­mit sem old meg. Szemlél­je humorral ezt az egész buta fénykép-ügyet. Tény­leg nem árt, ha néha ön­magunkon is nevetünk egy kicsit. „Mit segít?” jeligére kérdezd meg őt és ne min­ket, hogy benn a gimná­ziumban miért nem beszél­get veled, ő ezt jobban tud­ja nálunk. Nem biztos, hogy jó az, ha mindig sülve-főve együtt vagytok. Talán iga­za van, amiért benn az is­kolában nem akarja köz­szemlére tenni kapcsolato­tokat. „Ezek után” jeligére Fiatal vagy és tapasztalat­lan. Az ilyen kapcsolat nagy felelősség és nem is ve­szélytelen. Várj még. Rá­adásul tele vagy kétségek­kel, nem tudod azt sem, hogy igazán bízhatsz-e ben­ne. Ne nehezítsd saját éle­tedet és ameddig lehet ma­radj kislány. „Csak ő kell és senki más”, „Sajnos, mi ketten későn találkoztunk”, „Lehetetlen szerelem” Az ilyen érzelmi hullámzá­sokat ki kell állni. Majd le­csillapodnak azok maguk­tól, idő és türelem dolga. A „Csak ő kell” levél író­ja ne kapkodjon ide-oda, s ne viselkedjen hol így, hol úgy. A „Sajnos mi ket­ten ...” jeligés levélíró is tanuljon több belső fe­gyelmet. Egyáltalán a kel­lemetlen érzelmek elviselé­sében sokkal türelmesebbek és keményebbek lehetné­tek! Túl sokat siránkoztok. A „Lehetetlen szerelem” jeligés levélíró maga sem akar viszonzatlan érzelmei­től megszabadulni. Hiszen azt írja az IM-nek: „Kérlek adj valami tanácsot, csak azt ne, hogy felejtsem el.” Lehet, hogy igazad van, amiért nem akarod elfelej­teni. A szép, heves érzel­mek — még ha viszonzatla­nok is — néha izgalmasab­bak, mint a semmi és a szürke unalom. Ám, ha ez így van, akkor viseld el azo­kat a szomorkás érzelme­ket és ne rakd más vállá­ra a terheidet. „Moszkva-parti séták” jel­igére Amit lehet, megtettél. Ha választ kapsz, akkor majd meglátod, hogy folytatha­tó-e ez a kapcsolat. 17 éves gimnazista lány va­gyok és egy 29 éves férfit szeretek. Mikor elkezdtünk járni, akkor még nős volt. Talán két hónapja, hogy el­vált. Nagyon jól megva­gyunk, csak van egy prob­lémám. Rajtam kívül van még egy nője. Kezdettől fogva tudtam és megértet­tem, hogy szüksége van Il­iire is, hisz én nem a váro­somban tanulok és csak ak­kor látom, ha hazamehetek egy hónapban egyszer. Ha hazamegyek, akkor termé­szetesen mindig velem van. Megbeszéltük, hogy amíg nem érettségizem le, nem hozzuk nyilvánosságra kap­csolatunkat, hisz még gye­rek vagyok hozzá képest. Kérdésem: bízhatok-e ben­ne? Lekössem-e magam hozzá? Százszor megfogad­tam már, hogy véget vetek ennek az állapotnak, de nem tudok. „Szilvia” jeligére Már bocsáss meg, de elég kusza kérdéssel fordulsz hozzánk. Azt kérded: „Bíz­­hatok-e benne?” „Lekös­sem-e magam hozzá?” Az­az egy férfihoz, aki rend­szeres kapcsolatot tart fenn mással is. És te ezt meg­érted, elfogadod — írod —, azért, mert ti csak havonta egyszer találkozhattok. Ha őszintén úgy gondolod, hogy a ritka találkozás miatt ez megengedhető, akkor miért fordulsz hozzánk kérdé­seiddel? Máskor is írtuk: az, hogy egy kapcsolatban a párok mit engednek meg egymásnak, s mit nem, ez az ő közös „alkujuk” dol­ga. Ebben nagy eltérések lehetségesek párok és pá­rok között. Neked is előbb önmagadban kell tisztáz­nod: mit akarsz tőle? Mit vársz el tőle? Azt, hogy egyértelműen hozzád tar­tozzon? Vagy úgy is meg­felel, ha közben máshoz is tartozik? Döntsd el ezt és annak megfelelően szakíts vele vagy tarts ki mellette. Akaraterőt nem tudunk küldeni. Talán keress új ba­rátot, talán látogass haza ritkábban , ha szakítani akarsz vele. SPÓROLÁS

Next