ifjúsági Magazin, 1981 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

z IM kérdezi•• MINI INTERJÚK • MINI INTERJÚK • MINI INTERJÚK • MINI INTERJÚK • MINI INTERJÚK • MINI INTERJÚK Új helyesírási kódex „Magyar helyesírás és ,szó­­ragasztás’ főbb szabályai A Magyar Tudós Társaság kü­lönös használatára. Pest, 1832.” — ISO éve jelent meg az első, most készül a leg­frissebb helyesírási sza­bályzat — mindenki hasz­nálatára. A Helyesírási Bi­zottság titkára Keszler Bor­bála. — Gondolom, nemcsak az évforduló indokolja a sza­bályzat megjelentetését. — A nyelv változása, fej­lődése, a társadalmi igé­nyek módosulása, amely bizonyos feszültségeket okoz az új helyzet és a ko­rábbi nyelvállapotot őrző helyesírási szabályzat kö­zött, teszi szükségessé első­sorban a 11. kiadás megje­lentetését. Itt az ideje, hogy a szabályokat célszerűbben, közérthetőbben, módosítva tegyük közzé. A legutóbbi, 1954-es szabályzat szójegy­­zéke körülbelül 18 000 szót tartalmaz. Az új is hasonló méretű lesz, azonban kor­szerűbb, hasznosabb szó­anyagot fog tartalmazni. — Hogyan készül egy he­lyesírási kódex? — 1973-ban kezdődött az előkészítés: a Helyesírási Bizottság huszonegy tanul­mányt vitatott meg. Az egyes fejezeteket megküld­jük a Nyelvtudományi Bi­zottságnak, a könyvkiadók­nak, a szerkesztőségeknek, nyomdáknak, a kolozsvári, a nyugat-európai és az amerikai magyarságnak. Válaszaikat feldolgozzuk, és kialakítjuk a szabályzat végleges szövegét. Érdekes­ség, hogy a nyomda min­den korrektúrafordulóból tizenöt példányt készít, hogy minél többen ellen­őrizhessék a szedést. Ebben a kiadványban nem lehet hiba! — Melyek lesznek a leg­fontosabb változások? — Új a szabályok között a jelentéssűrítő összetéte­lek (vámvizsgálat, iskola­tej, autópálya, teakonyha stb.) egybeírásának szabá­lya. Igaz, ezek a típusok régóta élnek nyelvünkben, de a nyelvtudomány csak nemrég tisztázta mibenlé­tüket. Tulajdonképpen írás­­rendszerünk csiszolásáról van szó. Ezért nem helyes „új” szabályzatról beszélni. Senkinek sem kell ugyanis attól tartania, hogy a 11. kiadás megjelenése után egyszerre csak nem tud helyesen írni. j­uvin Oszter: m­. v. Régóta terveznek a kecske­méti Katona József Szín­házban Beckett-bemutatót. A híres város színházi évadjának legsikeresebb darabjában a királyszerepet Oszter Sándor játszotta mint vendég. A harminc előadást a kritika csendje vette körül . Elkeserítő volt a vissz­­hangtalanság, csupán a szakma hetilapja közölt kritikát. Írója csak a hu­­szon-valahányadik előadást látta, ami „merénylet” a társulat munkája ellen. — Milyennek érezted fő­városi színészként a vidéki színház levegőjét? — A vidéki színházak lég­köre általában kedvezőtlen, üzemmé válik, az ambíció­kat visszafogja, ritkán ér­zik a közönség meghódítá­sának boldogságát — mind­ez bérletrendszerükre is visszavezethető. A „fizetett tehetetlenség” törvénye mű­ködik bennük. Meglepő volt viszont, hogy a szín­ház épülete többet jelent számukra, mint életük leg­nagyobb színterén ott élik át kapcsolataikat. — Az évad végén mi ke­rült nálad a mérleg serpe­nyőjébe? — Vegyes érzelmekkel zárok. Inkább rossznak könyvelem el. Paradox a helyzetem. Népszerű, nagy publicitást kapott darabok­ban játszottam. A felfedező, a kor rejtelmeiben kutató színházi és film - szerepkö­rök azonban nem annyira kedveltek, mint a bevált, régi korokra emlékeztető nosztalgiaszerepek. — Legutolsó munkád! — Dobray György új, kétrészes krimije, amely­ben egy Amerikából haza­települő gengsztert játszom. Társával megpróbálja Itt­hon is kiépíteni a szerve­zett alvilágot. Szupertech­nikával támogatott ötletei azonban megbuknak. Érde­kessége a filmnek, hogy sárkányrepülős vonatrab­lás is lesz benne, ezért a forgatásra meg kellett ta­nulnom a sárkányrepü­lést. . . — Nyári program. — Nem dolgozom, a sok munka után kell a kikap­csolódás. A nyáron mindig feltankolok energiával, amelyből remélem lesz elég a következő évad végéig. Szeretek utazgatni, csak úgy, cél nélkül, főleg a me­diterrán tájakon. Kazinczy­érm­es Húszezer középiskolás in­dult, százhúsz jutott be a Szép magyar beszéd Győr­ben megrendezett országos döntőjébe. Szép kiejtésük­kel tizenöten érdemelték ki a Péchy Blanka által ala­pított Kazinczy-érmet. A boldog győztesek egyike Csóka Éva, a püspökladá­nyi Karacs Ferenc Gimná­zium tanulója. — Amikor átvetted a Ka­zinczy-érmet, láttam, majd­nem elsírtad magad . . . — Nagyon meghatódtam, felejthetetlen pillanat volt Blanka nénitől átvenni a jutalmat, fogadni gratulá­cióját. Nem vártam, hogy ott leszek a legjobbak között, izgultam, remegett a han­gom. Mint például most is. — Hogyan készültél a versenyre? — Különböző szövegeket olvastam magnóra. A sza­badon választott részletet Szerb Antal irodalomtörté­netéből vettem, mert érde­kes, könnyed, szépen hang­súlyozható szöveg. Először a hangsúlyokat jelöltem meg, majd a szüneteket és ügyelnem kellett a hang­színre, a hanglejtésre is — így csiszoltam a szöveget a versenyre. A kötelező Ju­hász Ferenc-prózarészlet be­szédre való átültetésénél is ezek szerint összpontosítot­tam. Sikerrel. — A siker fokozott fele­lősséget jelent számodra a helyes nyelvhasználatban. — Igen. Érzem a felelős­séget, de nem félek tőle. Persze, egyelőre inkább ösztönösen beszélek, de sze­retném elérni az ösztönös tudatosságot a beszédkultú­rában. Talán majd magyar szakos tanárként megte­remthetem ezt a szintet és ösztönözni tudok a szép, magyaros nyelvhasználat­ra. A fiatalok ugyanis őszintébben, könnyedebben fejezik ki magukat, de sok­szor csúnyábban is, mint a felnőttek. (Miu­tán AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTÉK: BAGDI MARIANN CSONTOS TIBOR KAPUVÁRI GÁBOR KELÉNYI ISTVÁN KEMÉNY GYÖRGY ÉS SEBES ERZSÉBET A menő manöken Badonyi Vall a szó minden értelmében „menő”. Az egyik legfoglalkoztatottabb manöken, aki a divat utazó nagykövete is. — Utóbbi időben hol mu­tattál be ruhákat? — A hazai bemutatók mellett Szovjetunióban, Bulgáriában, NDK-ban, Ju­goszláviában, Ausztriában és Svédországban. — Nem zavar az a tény, hogy az arcod ját ismeri, ugyanakkor kevesen isme­rik a neved? — Alapvető cél az, hogy az általam bemutatott ru­hákat vagy más reklámo­zott cikkeket a vásárlók megvegyék. Ha ezt sikerült elérni, akkor elégedett va­gyok. — Megveszed azokat a ruhákat, amelyeket bemu­­tatsz? — Ritkán. Nem mindig ta­lálkozik az ízlésemmel. — A manöken szakmát munkának vagy művészet­nek tartod? — Szakmának, ami mun­ka, de egyben művészet is. Külön tanultunk mozgás­­művészetet. Nem könnyű dolog a közönséggel a kap­csolatot megtalálni, mert nem elég az, hogy szép le­gyen a ruha. A manöken egyénisége is befolyásolja az embereket. — A manöken mindig mo­solyog. Gyakoroljátok ezt. — Nem. A mosolynak ter­mészetesnek kell lennie. Ha nem belülről jön, észreve­szik, hogy műmosoly. Egyébként nem előírás, hogy a manöken nevessen. Ruhától is sok függ. Spor­tos ruhában, diszkó zenére könnyebben mosolyog az ember. — A közhit szerint a me­nő manökenek sokat keres­nek ... — Egy adminisztrátorhoz képest valóban jól kere­sünk, de egy kisiparoshoz képest gyengén. Rengeteg a kiadásunk. Ruha, kozmeti­kai szerek, taxiköltség. A elvárják, hogy szépek, jól öltözöttek legyenek. — Soha nem voltak szí­nésznői ambícióid? — Jelentkeztem a Szín­művészetire, de nem vettek fel. A reklámfilmeknél ta­pasztaltam, hogy milyen nehéz a felvevőgépek előtt mozogni. Filmen miért nem? Nagy sikert aratott az Angi Vera című film főszerepé­ben Pap Vera. Chicagóban elnyerte a legjobb női ala­kítás arany díj­át is. — Azóta nem láttunk a vásznon. Miért? — Nem tudom. Ha vala­ki bukik egy filmben és kevesebbet foglalkoztatják eztán a rendezők, azt még csak-csak megértem. Azt viszont nehezen, hogy ha valakinek sikere van, miért nem bizonyíthatja újra, hogy nem volt véletlen? — Mi történt az Angi Ve­ra óta? — Szerencsére sok mun­kám van. Szeptembertől kezd vetíteni a tévé egy hatrészes Jókai-sorozatot. Palásthy György rendezé­sében elkészült a Sóder cí­mű tévéfilm és ugyancsak kész Thurzó Gábor Hátsó ajtó című művének tévévál­tozata. Ezekben főszerepet játszom. Színházi munká­imra sem panaszkodha­tott­: játszottam a Nyár­ban, az Üvegcipőben, most pedig a Vadászatban . Maradjunk is ennél. Ebben a darabban egy 13 éves kislányt alakítasz, aki a történet során gyilkos lesz. — Azt hiszem ez a 13 év csak dramaturgiai fogás, a történet bonyolításához szükséges. Az a lényeg, hogy a főhős nagyon fia­tal, és hogy szakadék tá­tong közte és a szülei nem­zedéke között. A darab — többek között — egy élet­­képtelen generáció kiala­kulásának veszélyeire hívja föl a figyelmet és arra a fiatalságra, amely közöm­bösen veszi tudomásul és gyakorolja az erőszakot. Hogy ezt a kislányt el tud­jam játszani, előkaparász­tam a tudatom mélyéről az egykor elfojtott indulatokat, olyanokat, amelyek mind­annyiunkban megvannak, csak nem valljuk be. — A darabbeli apádnak, Mádi Szabó Gábornak igen gyakran elsül a keze. Nem lehet kellemes érzés esté­ről estére odaállni a hatal­mas fülesek elé. — Először féltem is tőle, mert Gabi bácsi nem akart igazán megütni. A félre­csúszott pofonok viszont sokkal veszélyesebbek mint a csattanósak, így aztán megkértem őt, hogy kever­jen csak le nyugodtan. Volt olyan próba, ahol nyolc­van-száz pofont is kaptam egymás után. Nem vagyok mazochista, de azt hiszem, hogy a darabban szükség van a valódi pofonokra.

Next