Ifjúsági Magazin, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

* * * * * ♦ * * ♦ + * + + * ♦ ♦ ■¥ * * * ♦ * + + * + * ♦ ★ + ♦ * * ★ + ♦ + * + * * * * * * * * * * * ♦ + ♦ ♦ ♦ ♦ * * ♦ ♦ * + ♦ + ♦ ♦ * * + + Az új kü­löndíjrendMfk­­ ­ művelődési minisztert/1985. (I. 24.) MM számú rendelete alapján 1985. február elsejétől átlagosan 50 százalékkal emel­ték, a KISZ KB javaslatainak figyelembevételével, a szak­munkástanulók ösztöndíját. A rendelet egyaránt érvényes a szakmunkásképző intézetek tanulóira és azokra, akik szakközépiskolában szereznek szakmunkás-bizonyítványt. Kerényi György, a KISZ KB középiskolai és szakmun­kástanuló tanácsának helyet­tes vezetője egyike azoknak, akik részt vettek a rendelet előkészítésében, akinek mun­kája nyomán létrejöhetett az egyetértés.­­ Közismerten nehéz gazda­sági helyzetünkben nem könnyű elérni, hogy olyan rendeletek szülessenek, amelyek megvalósí­tásához pénz kell. Nem is kevés, hiszen körülbelül évi 250 millió forintról van szó. Ez mégis si­került. — Harmincévi mozdulat­lanság talán elegendő magya­rázat arra, hogy alaposan meg­érett a helyzet a szakmunkás­­tanulók ösztöndíjának felül­vizsgálására, majd emelésére és az elosztás rendjének kor­szerűsítésére. — A rendelet szelleme azt diktálja, hogy valóban differen­ciáltan, a tanulmányi eredmé­nyektől függően kell meghatá­rozni az ösztöndíjat. Ezzel tel­jesen kiszorult az az elv, hogy az ösztöndíj fedezze a tanulással kapcsolatos költségeket? — Igen. A rosszul tanuló, rossz szociális helyzetben levő szakmunkástanulók segítését más forrásokból kell megol­dani. Ez nem azt jelenti, hogy elmarad a támogatás, de a nekik nyújtott anyagi segít­ség ne társaik rovására men­jen. — Kik és hogyan állapítják meg az ösztöndíj mértékét? — Az elosztás alapja a ta­nulmányi eredmény. Az első évfolyam első félévében a ta­nulók egységes összegű ösz­­töndíjat kapnak. A második félévtől kezdve a rendelet szerint: „ . . .szakmai kategó­riák és évfolyamra meghatá­rozott összeghatárok között félévenként a tanuló eredmé­nye, végzett munkája és szor­galma alapján kell megálla­pítani. A félévben elégtelen eredményű tanuló a második félévben az év végén, illetve a javítóvizsgán elégtelen ered­mény miatt osztályismétlésre utasított tanuló pedig az is­mételt évfolyam első félévé­ben ösztöndíjat nem kap­hat ...” A rendelkezés úgy szól, hogy az ösztöndíj meg­állapítására az iskola önállóan jogosult, s ez így van jól, hiszen meggyőződésem, hogy minden iskolára érvényes, köz­ponti, részletes szabályozás csak rontaná a rendszer haté­konyságát. „ ... Az iskola az ösztön­díj elosztási módját a tanulói — KISZ-szervezettel —, illet­ve szakszervezeti alapszerve­zettel egyetértésben határozza meg — mondja ki a rende­let. — Az iskola az ösztöndíj mértékét ... az osztályfőnök, a szakoktató és a tanulói szakszervezeti alapszervezet — ahol iskolai tanulói szak­­szervezet nem működik, az osz­tály—diákbizottság —, illető­leg, ha az ösztöndíjat a válla­lat fizeti, a vállalat bevoná­sával határozza meg és értesíti a tanulót . . .” — Ha mechanikusan értel­mezem az elvet, ez azt is jelent­heti, hogy ha egy osztályban a jelentős többség közepes ta­nuló, s van néhány kiemelke­dően jó és néhány bukott diák, akkor a többség kapja az átla­got, néhányon többet, néhányan pedig kimaradnak az ösztön­díjból . . . — így is el lehet osztani a pénzt. Ám arra számítunk, hogy a diákoknak az is jelent valamit, hogy az ösztöndíj alsó vagy felső határának kö­zelében kapják az összeget. Ezenkívül arra biztatjuk a diákokat, hogy még a köze­pesek se kapjanak automati­kusan egyforma összeget. Hi­szen nem egyformák a képes­ségeik, egyikük nagyobb erő­feszítéseket tesz ugyanazért az iményért, mint a másikuk. Ezt is honorálni kell. — Ez ellentmond a gyakor­latnak. Ha cipőt csináltatok, nem azt nézem, hogy a cipész­nek milyen erőfeszítésébe ke­rült elkészítenie a lábravalót, hanem az eredmény érdekel. Ugyanannyit fizetek annak is, aki könnyedén végzi a munká­ját, mint annak, aki verejtéke­­sen. A teljesítmény számít, nem? — Szerintem egy iskolában, ahol nevelnek is, az is része a teljesítménynek, hogy ki milyen erőfeszítéseket tesz. A srácok pedig tudják egy­másról — jobban, mint a pe­dagógus —, hogy ki mennyit dolgozik. Éppen ezért fontos, hogy konkrétan vegyenek részt az ösztöndíj mértékének meg­állapításában. — Végül is mit várhatunk az új ösztöndíjrendszertől? — Mindenekelőtt azt, hogy növekszik a szakmunkás pá­lya, a szakmunkásképzés te­kintélye. Számítunk arra, hogy az elosztás új rendszere de­mokratikus folyamatokat in­dít meg az iskolákban, fóru­mokat teremt. A KISZ-szerve­­zetek és az iskolai szakszer­vezetek munkájának fellen­dülését is várjuk, ha ügyesen és okosan élnek jogosítvá­nyaikkal. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁT VÉGZETT SZAKMUNKÁSTANULÓK ÖSZTÖNDÍJTÁBLÁZATA Szakmai kategória Évfolyam Ösztöndíj mértéke Ft/hó/fő Tervezési átlag Ft/fő/hó I. első félév 210 210 második félév 50- 500 350 1. II. 50- 750 430 III. 50-1100 700 I. első félév 170 170 második félév 50-500 270 2. II. 50-500 370 III. 50-900 570 I. első félév 150 150 második félév 50-400 220 3. II. 50-500 330 III. 50-300 500 A SZAKMUNKÁSKÉPZÉST FOLYTATÓ SZAKKÖZÉPISKOLAI TANULÓK ÖSZTÖNDÍJTÁBLÁZATA Szakmai kategória Osztály Ösztöndíj mértéke Ft/fő/hó Tervezési átlag Ft/fő/hó 11. első félév 50 - 450 210 második félév 50- 600 350 1. III. 50- 750 430 IV. 50-1100 700 II. első félév 50-400 170 második félév 50-500 270 2. III. 50-600 370 IV. 50-900 570 11. első félév 50 - 300 150 második félév 50-400 220 3. III. IV. 50-800 500 A MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZAKMUNKÁSKÉPZÉST FOLYTATÓ ÁGÁN TANULÓK ÖSZTÖNDÍJTÁBLÁZATA Szakmai kategória Osztály Ösztöndíj mértéke Ft/fő/hó Tervezési átlag Ft/fő/hó III. első félév 50- 600 310 1. második félév 50 - 750 430 IV. 50-1100 700 III. első félév 50 - 500 270 2. második félév 50-600 370 IV. 50-900 570 III. első félév 50 - 400 240 3. második félév 50-500 330 IV. 50-800 500 4 44 44 44 4 4 44 4 44 4 4 444 4 44 4 4 44 44 4 4 4 44 444 44 44 44 4 4 44 ■4 444 44 4 4 44 44 4 4 44 444 4 4 44 ♦4 44 44 4­44 444

Next