Ifjúsági Magazin, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
* * * * * ♦ * * ♦ + * + + * ♦ ♦ ■¥ * * * ♦ * + + * + * ♦ ★ + ♦ * * ★ + ♦ + * + * * * * * * * * * * * ♦ + ♦ ♦ ♦ ♦ * * ♦ ♦ * + ♦ + ♦ ♦ * * + + Az új különdíjrendMfk művelődési minisztert/1985. (I. 24.) MM számú rendelete alapján 1985. február elsejétől átlagosan 50 százalékkal emelték, a KISZ KB javaslatainak figyelembevételével, a szakmunkástanulók ösztöndíját. A rendelet egyaránt érvényes a szakmunkásképző intézetek tanulóira és azokra, akik szakközépiskolában szereznek szakmunkás-bizonyítványt. Kerényi György, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának helyettes vezetője egyike azoknak, akik részt vettek a rendelet előkészítésében, akinek munkája nyomán létrejöhetett az egyetértés. Közismerten nehéz gazdasági helyzetünkben nem könnyű elérni, hogy olyan rendeletek szülessenek, amelyek megvalósításához pénz kell. Nem is kevés, hiszen körülbelül évi 250 millió forintról van szó. Ez mégis sikerült. — Harmincévi mozdulatlanság talán elegendő magyarázat arra, hogy alaposan megérett a helyzet a szakmunkástanulók ösztöndíjának felülvizsgálására, majd emelésére és az elosztás rendjének korszerűsítésére. — A rendelet szelleme azt diktálja, hogy valóban differenciáltan, a tanulmányi eredményektől függően kell meghatározni az ösztöndíjat. Ezzel teljesen kiszorult az az elv, hogy az ösztöndíj fedezze a tanulással kapcsolatos költségeket? — Igen. A rosszul tanuló, rossz szociális helyzetben levő szakmunkástanulók segítését más forrásokból kell megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy elmarad a támogatás, de a nekik nyújtott anyagi segítség ne társaik rovására menjen. — Kik és hogyan állapítják meg az ösztöndíj mértékét? — Az elosztás alapja a tanulmányi eredmény. Az első évfolyam első félévében a tanulók egységes összegű ösztöndíjat kapnak. A második félévtől kezdve a rendelet szerint: „ . . .szakmai kategóriák és évfolyamra meghatározott összeghatárok között félévenként a tanuló eredménye, végzett munkája és szorgalma alapján kell megállapítani. A félévben elégtelen eredményű tanuló a második félévben az év végén, illetve a javítóvizsgán elégtelen eredmény miatt osztályismétlésre utasított tanuló pedig az ismételt évfolyam első félévében ösztöndíjat nem kaphat ...” A rendelkezés úgy szól, hogy az ösztöndíj megállapítására az iskola önállóan jogosult, s ez így van jól, hiszen meggyőződésem, hogy minden iskolára érvényes, központi, részletes szabályozás csak rontaná a rendszer hatékonyságát. „ ... Az iskola az ösztöndíj elosztási módját a tanulói — KISZ-szervezettel —, illetve szakszervezeti alapszervezettel egyetértésben határozza meg — mondja ki a rendelet. — Az iskola az ösztöndíj mértékét ... az osztályfőnök, a szakoktató és a tanulói szakszervezeti alapszervezet — ahol iskolai tanulói szakszervezet nem működik, az osztály—diákbizottság —, illetőleg, ha az ösztöndíjat a vállalat fizeti, a vállalat bevonásával határozza meg és értesíti a tanulót . . .” — Ha mechanikusan értelmezem az elvet, ez azt is jelentheti, hogy ha egy osztályban a jelentős többség közepes tanuló, s van néhány kiemelkedően jó és néhány bukott diák, akkor a többség kapja az átlagot, néhányon többet, néhányan pedig kimaradnak az ösztöndíjból . . . — így is el lehet osztani a pénzt. Ám arra számítunk, hogy a diákoknak az is jelent valamit, hogy az ösztöndíj alsó vagy felső határának közelében kapják az összeget. Ezenkívül arra biztatjuk a diákokat, hogy még a közepesek se kapjanak automatikusan egyforma összeget. Hiszen nem egyformák a képességeik, egyikük nagyobb erőfeszítéseket tesz ugyanazért az iményért, mint a másikuk. Ezt is honorálni kell. — Ez ellentmond a gyakorlatnak. Ha cipőt csináltatok, nem azt nézem, hogy a cipésznek milyen erőfeszítésébe került elkészítenie a lábravalót, hanem az eredmény érdekel. Ugyanannyit fizetek annak is, aki könnyedén végzi a munkáját, mint annak, aki verejtékesen. A teljesítmény számít, nem? — Szerintem egy iskolában, ahol nevelnek is, az is része a teljesítménynek, hogy ki milyen erőfeszítéseket tesz. A srácok pedig tudják egymásról — jobban, mint a pedagógus —, hogy ki mennyit dolgozik. Éppen ezért fontos, hogy konkrétan vegyenek részt az ösztöndíj mértékének megállapításában. — Végül is mit várhatunk az új ösztöndíjrendszertől? — Mindenekelőtt azt, hogy növekszik a szakmunkás pálya, a szakmunkásképzés tekintélye. Számítunk arra, hogy az elosztás új rendszere demokratikus folyamatokat indít meg az iskolákban, fórumokat teremt. A KISZ-szervezetek és az iskolai szakszervezetek munkájának fellendülését is várjuk, ha ügyesen és okosan élnek jogosítványaikkal. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁT VÉGZETT SZAKMUNKÁSTANULÓK ÖSZTÖNDÍJTÁBLÁZATA Szakmai kategória Évfolyam Ösztöndíj mértéke Ft/hó/fő Tervezési átlag Ft/fő/hó I. első félév 210 210 második félév 50- 500 350 1. II. 50- 750 430 III. 50-1100 700 I. első félév 170 170 második félév 50-500 270 2. II. 50-500 370 III. 50-900 570 I. első félév 150 150 második félév 50-400 220 3. II. 50-500 330 III. 50-300 500 A SZAKMUNKÁSKÉPZÉST FOLYTATÓ SZAKKÖZÉPISKOLAI TANULÓK ÖSZTÖNDÍJTÁBLÁZATA Szakmai kategória Osztály Ösztöndíj mértéke Ft/fő/hó Tervezési átlag Ft/fő/hó 11. első félév 50 - 450 210 második félév 50- 600 350 1. III. 50- 750 430 IV. 50-1100 700 II. első félév 50-400 170 második félév 50-500 270 2. III. 50-600 370 IV. 50-900 570 11. első félév 50 - 300 150 második félév 50-400 220 3. III. IV. 50-800 500 A MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZAKMUNKÁSKÉPZÉST FOLYTATÓ ÁGÁN TANULÓK ÖSZTÖNDÍJTÁBLÁZATA Szakmai kategória Osztály Ösztöndíj mértéke Ft/fő/hó Tervezési átlag Ft/fő/hó III. első félév 50- 600 310 1. második félév 50 - 750 430 IV. 50-1100 700 III. első félév 50 - 500 270 2. második félév 50-600 370 IV. 50-900 570 III. első félév 50 - 400 240 3. második félév 50-500 330 IV. 50-800 500 4 44 44 44 4 4 44 4 44 4 4 444 4 44 4 4 44 44 4 4 4 44 444 44 44 44 4 4 44 ■4 444 44 4 4 44 44 4 4 44 444 4 4 44 ♦4 44 44 444 444