Ifjúsági Magazin, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-02-01 / 2. szám

nyemmel, tanácsommal, má­sok miatt mégis érdemes ta­lán leírnom: szerintem meg kell mondanod annak, akit szeretsz, s aki mellől egy os­toba pillanatban félrelép­tél, hogy mi a helyzet. Ha igazán szeret, jó apja lesz a gyerekednek, ha nem szeret eléggé, elköszön és nincs okotok haragudni egymás­ra. Ezt nagyon komolyan tisztázni kell! Ha ugyanis a tévedéseddel együtt vál­lalja az „idegen” gyereket, később nincs joga felemle­getni a történteket. Ha nem vállal, nincs okod haragud­ni rá, akkor bizony leány­anya leszel, ami se nem szé­gyen, se nem dicsőség. S akkor előbb-utóbb találhatsz még olyan embert, aki jó társad lehet, s jó apja a gye­rekednek. Mert — akármit mondjanak mostanában, amikor kórtünet a gyerekét egyedül nevelő anya — a gyereknek apa is kell, füg­getlenül attól, hogy édes­apa-e. 15 éves, helyesnek mondott, kereskedő szakmunkástanu­ló lány vagyok. A múltkor a barátnőmmel a lakótelepi ABC-ben voltunk gyakorla­ton. Ott egy 35 év körüli, ir­tó csinos férfi a vezető. Mi­kor mentünk hozzá jelent­kezni, azt mondtuk, hogy „csókolom”. Erre ő ránk nevetett és azt mondta, tes­sék, csókoljatok. Azóta is úgy látom, hogy tetszem neki. Egyszer, mikor az al­só polcra rakodtam lehajol­va, rávert a fenekemre. Máskor meg, amikor csak köpenyben voltam, direkt felküldött, hogy másszak fel a létrára. Aztán azt mondta, hogy szép bugyid van. Azt hiszem, én is beleszerettem. A barátnőm is, össze is vesz­tünk. De már kibékültünk. A férfi egyébként nőtlen. Adj tanácsot, mit csináljak. Én szeretném, ha nem csak a fenekemre verne, meg a bugyimat dicsérné. Hogy mondjam meg neki, hogy szeretem. Úgy mégse lehet, hogy azt mondom: nagyon szerelmes vagyok az üzlet­vezető bácsiba! Sokan azt hiszik, az ilyen leveleket én írom magam­nak, hogy legyen alkalmam tréfálkozni. Sajnos, az a helyzet, hogy teli a padlás ilyen levelekkel, amelyeket ráadásul — sajnos — ko­molyan kell venni. Megle­hetősen nehezemre esik. S nagyon komolyan tanácso­lom, ne örülj, ha a feneked­re vernek, s ne képzeld azt, hogy szerelmes lettél, ami­kor csak még mindig buta vagy. És továbbra is hord­hatsz szép bugyit, de ne mu­togasd. Focizok, horgászok, motoro­zok, szeretek mindent, amit fiúk szoktak csinálni. Na­gyon sokan fiúnak is néz­nek, ami eleinte dühített. És itt a baj, megtetszett egy lány, és sokat gondolok arra, milyen jó lenne fiúnak lenni. Szeretném, ha meg­mondanád, lehetséges-e? Ol­vastam ugyanis, hogy ope­rációval meg tudják olda­ni... „Fiú vagy lény?*» Lehetséges, különösen indo­kolt esetben végeznek iyen operációt. Ám tudni kell, hogy az a lány, akit fiúvá operálnak, sose lesz férfi. Ha ugyanis mondjuk mű­anyagból fabrikálsz valamit, ami egy fához hasonlít, s beülteted egy virágcserépbe, locsolhatod látástól vakulá­­sig, nem fog gyökeret eresz­teni . . . Remélem, tudsz kö­vetni! Leveledből ítélve sem­mi bajod, horgássz, moto­rozz, ezek nem eleve elren­delt és végérvényesen „fér­fi” szórakozások. Még azt se mondom, hogy kerüld a lá­nyokat. Csak ne kerülgesd őket . . . mert egészséges nő számára te sose lehetsz az „igazi”. Elsős gimnazista vagyok, a fiú, akivel kilenc hónapja járok, 18 éves. Soha nem kényszerített semmire, nem zsarolt, de egyre közelebb kerültünk egymáshoz, és tudom, ő is szeretné, ha több is történne köztünk. Az ilyen korú ,,jó nők” már mind eljutottak odáig, ko­moly kapcsolat, szerelem nélkül is. Nekik szabad? Gondolkodtunk ezen a dol­gon, ő azt mondta, hogy mindent úgy tesz, ahogy én akarom. Talán, ha kimara­dok elsőből, megenged­ném . . . Csakhát falun élek és a falusiak régimódiak, nem akarom az életemet elrontani. Mit csináljak? „Válasz nélkül** Ne maradj ki az elsőből! Van még tanulnivalód. Töb­bek között az is, hogy, ,,az ilyen idős” lányok közül — szerencsére — nagyon sokan még nem jutottak el „odá­ig”. És akik eljutottak, azok nem „jó nők”. Mert még nem nők, akkor se, ha a karosszériájuk már úgy hasonlít is a nőkéhez, mint a match-boxok az igazi autókhoz. Végül pedig arról, hogy a falusiak „régimó­diak”: nem csak a falusiak között van sok „régimódi” ember, s nem is feltétlenül rossz az, ami régimódi. Anyukámmal kitűnő a kap­csolatom. Majdnem mindent meg tudok beszélni vele, és ez nagyon jó. De van vala­mi, amit tőle sem merek megkérdezni, mégpedig azt, hogy elveszítheti-e egy lány a szüzességét, ha nem fek­szik le senkivel? Ez most számomra nagyon fontos, sürgős választ kérek. Ártatlan a köbön Úgy tudom, hogy a menstruációs tampon elve­szi az ember szüzességét. Ha ez így igaz, akkor nagy bajban vagyok, mert a fiam csak akkor vesz feleségül, ha meggyőződik arról, hogy még szűz vagyok. Ezt ő hogyan tudja meg, ponto­sabban, hogyan nem tud­hatná meg, mert én tam­pont használok és félek. Micsoda szégyen Egy meggondolatlan pil­lanatban elvesztettem a szü­zességemet. Nem volt jó, de ez most mellékes. Lehetne operációval visszaszerezni az épségemet? Újra fehér liliom lehetnék . Csupán három levelet idé­zek, bár akadna még bőven hasonló gondokról beszá­moló írás, amely ugyancsak bizonyítja, hogy a szüzesség örökzöld témája a fiatalok­nak. Az IM 1982. második felében nagy visszhangot ki­váltó cikksorozatban — Ho­gyan vesztettem el? — kö­zölt 33 ideillő véleményt és egy szerkesztőségi összefog­lalót, amelyben megígérte, hogy nem zárja le a témát, ahogyan a múltban, úgy a jövőben is felelősséggel és őszintén foglalkozik sok egyéb mellett a szexuális kérdésekkel, a szüzesség­gel is. A hozzám érkezett leve­lek egy részére az akkor megjelent záróírással fele­lek. Tekintettel arra, hogy bizonyára sokan nem olvas­ták, idézem az összefoglaló néhány sorát, amellyel min­denki egyetérthet, aki a fia­talság egészségért, testi és lelki épségéért aggódik. Mit javasoltunk három év­vel ezelőtt? „Vigyázzatok magatokra és egymásra. Ne higgyétek, hogy a szüzesség valamifé­le érték, de ne képzeljétek azt sem, hogy a szüzesség elvesztése dicsőség. Csak azt engedjétek magatokhoz test­közelbe, akit szerettek, és csak akkor, amikor képesek vagytok arra, hogy ne fáj­dalmat, szégyent, hanem örömöt-boldogságot okozza­tok a párotoknak és önma­gatoknak. Szeretet, tisztelet, barátság, szerelem nélkül is lehet szeretkezni. De nem érdemes. Párosodni, utódot nemzeni, szülni minden ivarérett állat képes, szeret­ni és embert nevelni csak a felnőtt ember. S nem test­magasságtól, nem életkortól, nem külsőségektől függ, hogy ki mikor nevezhető már felnőttnek, hanem at­tól, hogy belül, ösztönei­ben, érzelmeiben, tudásá­ban mikorra érik meg.’* Ezek a szavak egyértelmű választ adnak a szüzesség erkölcsi értékelésére. Ehhez, mint orvos, néhány gyakor­lati kérdést kívánok megvá­laszolni, ami ugyancsak foglalkoztatja a fiatal agya­kat és amire — sajnos — ugyancsak hiányzik a köny­­nyen hozzáférhető válasz. * Úgy látszik nem lehet elég sokszor ismételni: a terhességnek az a feltétele, hogy egy, a petefészekben keletkezett érett petesejt egyesüljön egy megterméke­nyítésre képes ondósejttel. Az ondósejtek rendszerint a férfi hímvesszőjéből közvet­lenül, nemi közösülés során kerülnek a női szervezetbe. A „rendszerinti meghatáro­zást azért használom, mert más módon is keletkezhet a terhesség, úgy is, hogy a szűzhártya az épségét meg­őrzi. A továbbiak megértésé­ért szólnom kell a szűz­­hártyáról, a hüvelyt két részre osztó, idegekkel és erekkel átszőtt vékony vá­laszfalról, amelyen különbö­ző formájú nyílások lehet­nek. Ha fejlődési rendelle­nesség következtében ezek a nyílások hiányoznak, ab­ból baj származhat, mert ilyen esetben a menstruá­ciós váladék nem tud eltá­vozni, a hüvely hátsó részé­ben marad és ott táptalajt­­ jelent a különböző kóroko­zóknak és így súlyos beteg­ség elindítója lehet. Ha ilyen esetet felfedeznek, úgy az orvosok érzéstelenítés után a szűzhártya közepétől a hüvelyi tapadás irányában néhány metszést ejtenek. E fájdalommentes beavatkozás után a váladék útja szabad­dá válik, a fertőzés veszé­lye megszűnik. Ritkán bár, de előfordul, hogy a szűzhártya rendel­lenesen vastag és a nemi kapcsolat során áthatolha­­tatlannak tűnő akadályt ké­pez. Ilyen esetben a szé­gyenkezés helyett orvosi se­gítséget kell kérni, és a fen­ti műtéttel megoldódik ezt a gond is. * Az ondósejtek az ép, de ter­mészetszerűleg átjárható szűzhártyán keresztül is terhességet okozhatnak! Ilyen következményt ered­ményezhet az a meggondo­latlan cselekedet is, amikor fogamzásgátlási célzattal a magömlés a hüvely előtt történik. De előfordul az is, hogy a petting közben kellő tisztálkodás hiányában a kézre kerülő ondósejtek át­jutnak a szűzhártya nyílá­sán. A szűzhártya is csak „rendszerint” tépődik fel a nemi kapcsola­t során, ami különböző erősségű fájda­lommal, vérzéssel járhat, at­tól függően, hogy milyen az idegi hálózata, a vérellátá­sa. De arra is bőven akad példa, hogy a szűzhártya tágulékony nyílása megma­rad és csak a kitáguló hü­velyben átgördülő magzat tépi fel. Sőt, előfordulhat, hogy a tágulékony szűzhár­tya a szülés után is megma­rad. Ha szüzesség elvesztése alatt a szűzhártya épségé­nek elvesztését értjük, ak­kor ez a „szégyen” előfor­dulhat baleset következté­ben, de előidézheti egy szél­sőségesen nagy mozgást igénylő tomagyakorlat is. És valóban előfordulhat, hogy a szükségesnél na­gyobb méretű tampon, amely ugyan a szűzhártya nyílásán átvezethető, amikor felduzzad a menstruációs váladéktól, csak a szűzhár­tya megsértésével távolítha­tó el. A szüzesség elvesztésének egyébként nem feltétlenül kísérőjelensége a vérzés és fájdalom. Anélkül is meg­történhet. Magyarországon nem vé­geznek olyan műtétet, amely a megsérült szűzhártyát úgy alakítja át, hogy épnek tűnjön. Mindezekhez egy meglehe­tősen elterjedt tévhit meg­cáfolására még csak azt kí­vánom hozzátenni, hogy a megtermékenyülés akkor is megtörténhet, ha a kapcso­lat nem okozott örömöt. A fogamzás létrejötte minden mástól függetlenül csak az érett petesejt és a megter­mékenyítésre képes ondó­sejt összeolvadásával valósul meg. * „Válaszért esedezik egy bu­ta gyerek” — aki nem buta, csak tájékozatlan. Valójában a gyakori hajmosás nem egészséges, de nem gyakorol olyan hatást, hogy a haj­hagymák elpusztításával megállítja a haj növekedé­sét. Ha a hajhagymák bármi okból elpusztulnak, az nem a haj növekedésének megál­lását, hanem a pusztulását idézi elő. Elpusztult haj­hagymákon semmiféle ,,cso­dahajszesz” nem segít. De hasznos a hajszesz, vagy a hajszesz nélküli megfelelő hajbőrápolás akkor, ha a hagymák még épek, még regenerálhatok. Esetedben a bőrgyógyászati szakrendelé­sen megadják a választ, hogy mi történt. És nagyon figyelj oda, hogy mit taná­csolnak, aszerint ápold ma­gad. Doktor úr,kérem... DR. VERES PÁL VÁLASZAI 61

Next