Ifjúsági Magazin, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
N-----------------------------------------Amikor elhatároztuk, hogy próbaképpen egy tesz■ tét közreadunk az Ifjúsági Magazinban (a túlol■ dalon emlékeztetőül megismételjük!), nemcsak a szakmai kíváncsiság vezérelt, hanem érdekelt az is, vajon emberileg hogyan érint ez benneteket? Több mint ezer válasz érkezett a szerkesztőségbe! Örülünk, mert ennyire nem számítottunk. A feldolgozás — tudományos igényességgel - még folyamatban van, de mintegy 300 választ áttekintve már most szeretnénk röviden reagálni leveleitekre. Meglepett bennünket, hogy aránylag kevés fiú vette a fáradságot a válaszoláshoz. Vajon őket nem érdekli a téma? Vagy ők szemérmesebbek? Sokan kiegészítették a válaszokat és részletesen leírták véleményüket a helyenként - valljuk be kritikusan - nem egyértelmű kérdésekről... Igaza van Szoboszlai Enikőnek Tokajból, hogy az első és az utolsó kérdés elgondolkodtató. Miért? Nézzük meg, mit ír Enikő. „Az első kérdésre válaszolva: én személy szerint mindent megteszek annak érdekében, hogy ne kapjak AIDS-fertőzést. Lényegében elképzelhetetlennek tartom, hogy hozzátartozóim közül valaki is megbetegedjen, de nem tudom, hogy mikor esik valaki saját felelőtlensége áldozatául. " Ugyanígy gondolkodik Handó Mercedes Tünde Szigetszentmiklósról is. Igazuk van, és bizonyára többen is egyetértettek velük. A szerelem és a fellobbanó szenvedély egy időre elfeledtet mindent. Ezért javasoljuk azt, hogy védekezzetek. Ezért tartjuk - és más miatt is - például: nemi betegségek megelőzése, nem kívánt terhesség létrejötte - minden esetben fontosnak a gumi óvszer használatát. Lássuk, Enikő az utolsó kérdésre hogyan reagál? ......véleményem szerint vannak olyan emberek, akik úgy vélik - miután tisztában vannak betegségük elkerülhetetlen, következményeivel -, hogy ha már nekik úgyis mindegy, akkor mások miért élvezzék az élet gyönyöreit. Talán ilyen meggondolásból igyekeznek másokat is megfertőzni. Bízom benne, hogy ezek az emberek vannak kevesebben, ezért döntöttem a »Nem értek egyet« válasz mellett. "Úgy gondoljuk mi is, Enikőnek és a hozzá hasonlóan gondolkodó fiatalnak igaza van, hiszen a kizárás az AIDS-problémát nem szüntetné meg. Hencz Éva Siófok-Balatonkilitiről a harmadik kérdésen meditált el: „Ránézésre meg lehet állapítani szerintem, hogy valaki AIDS-es. De csak a betegség utolsó stádiumában, mert ekkor a bőrön elváltozások lépnek fel. ” Valóban csak az utolsó stádiumban sejthető valakiről, hogy AIDS-es beteg. A válaszok átnézése során érdekes megállapításokra, következtetésre jutottunk. Az első kérdésre a válaszolók többsége nemmel válaszolt. Tehát elképzelhetetlennek tartják, hogy saját maguk vagy valamelyik rokonuk a közeljövőben megfertőződjön. Ha ez azzal van összefüggésben, hogy ők valóban védekeznek vagy hűséges párkapcsolatban élnek, akkor igazuk van. Bízunk abban, hogy a válaszolók többsége komoly veszélynek tartja az AIDS-t! (Különben csaknem mindenki egyetértett azzal, elsősorban saját magától függ, hogy ne kapjon AIDS-es fertőzést.) A hármas kérdésre adandó válaszok a „Nem” körül csoportosultak. És ez a legnagyobb veszély, hogy nem lehet őket - csak későn - felismerni. A kézfogás útján való fertőződést mindenki kizárta - helyesen. A csókolódzás útján történő továbbfertőződést már nem ennyire, egyértelműen zárta ki minden válaszoló. Sokan úgy gondolkodnak, hogy a csók terjesztheti a be-tegséget okozó vírust. Pedig a szakemberek állítása szerint nem kell félni a gyengéd csókoló-oízástól, ugyanúgy pl. a használati tárgyak, a kőköhögés, a tüsszentés sem terjeszti az AIDS-t, és a vérszívó rovarokkal sem terjed. Ne felejtsétek el, hogy a fertőzött sejtnek be kell jutnia a szervezetbe ahhoz, hogy a fertőzés kialakuljon. Sajnos, a tűk és a fecskendők közös használata kiváló alkalmat teremt a vírus átvitelére. Ez főleg az intravénásan használt kábítószerek élvezőit fenyegeti. Tanulságul szolgált számunkra a kilencedik kérdésre adott válaszok jelentős része, mert a válaszolók kétharmada szerint a fiatalok többsége nem tudja, hová kell fordulnia AIDS-szűrővizsgálatra. Szeretnénk, ha legalább a Magazin olvasói tudnák, ezért figyeljetek: HA PROBLÉMÁD VAN, GYERE SZEMÉLYESEN VAGY TELEFONÁLJ! Végül még egy észrevétel: a válaszolók 90 százaléka szerint az AIDS-szel fertőzött embereket nem kell kizárni az egészséges emberek közösségéből. Südi Gabriella szerint néhány érdekes adat az AIDS-betegségről elgondolkodtatná a fiatalokat. A következő számainkban erről is írni fogunk. Dr. Katona Edit AIDS-SEGÉLY Tanácsadás telefonon vagy személyesen (név nélkül, telefonon előjegyzéssel). Információk, kiadványok, egyéni felvilágosítás. AIDS-szűrés, AIDS-teszt (jeligével) 1669-283 (Hívható hétfőtől csütörtökig 17-19 óráig, pénteken 10-12 óráig) Levélben is kérhetsz tájékoztatást. Cím: Budapest 62. Pf. 22. 1387 AIDS-INFORMÁCIÓ 1282-419 (Hívható munkaidőben 8-16 óráig, személyes telefonos tanácsadás) AIDS-TELEFON 1384-555 (Az AIDS terjedéséről, megelőzéséről telefonautomata-szolgálat, mindennap 17 órától másnap reggel 6 óráig) PÉLDÁUL A SZOVJETUNIÓBAN A prezervatív (oroszul így kérik a patikában a gumi óvszert) sztár lett a Szovjetunióban. Kitűnik ez már abból is, hogy időnként feliratkozik a hiánycikkek egyébként tartósan bővülő listájára. A hazai gyártású termék darabja 10 kopejkába kerül, ami szovjet körülmények között olcsónak éppen nem mondható, de túlságosan drágának sem. Ám még nagyobb keresettségnek örvend az import - elsősorban Indiából és Csehszlovákiából származó - óvszer. Ha megérkezik a soros szállítmány, szinte órák alatt eltűnik az árusítással kizárólagosan foglalkozó patikák pultjairól, holott ára duplájatriplája a hazai előállításúénak, s az utóbbi minősége, csomagolása nem, vagy alig marad el külföldről származó társaiétól Az óvszereladás forgalma - legalábbis az ország európai részén, főleg a nagyvárosokban - különösen az utóbbi hónapokban megugrott. Nemcsak amiatt, mert a peresztrojka demokratikusabb légkörében a korábbi évtizedek agresszív kultúrpolitikája által emelt prüdériafalak leomlottak volna. Hanem azért is, mert - ha megkésve is -a Szovjetunióban is megkongatták az AIDS-riadó harangjait. Emlékezetes, hogy az év elején a Kalmük ASZSZK Eliszta városában, a kórházban 27 kisgyermeken fedezték fel az AIDS-fertőzöttséget. A széles körű szűrés azóta újabb eseteket tárt fel, s ismertté váltak a tömeges fertőzés okai is. A kórházi nővérek - mintha csak nem is hallottak volna az AIDS nevű betegségről, egyéb fertőzési lehetőségekről, vagy csak az elemi higiéniáról - megvalósították a futószalagszerű" injekcióbeadás intézményét, olykor még a tűt sem cserélték, ily módon gondoskodtak a behurcolt AIDS-eset sokszorosításáról. Az elisztai szomorú eset után végül egy matematikus - egy kívülálló - mutatott rá, hogy hová vezethet a régi idők sikerpropagandájának szellemét őrző önáltatás folytatása. Ugyanis önmagában az a tény, hogy mindössze száznál is kevesebb esetet fedeztek fel, mit sem sejtet a veszély nagyságáról. Mögötte legkevesebb tízezernyi nagyon is meglévő, legfeljebb még csak a lappangás stádiumában tartó vagy csupán csak be nem azonosított fertőzés valószínűsíthető. S ha az egészségügyi szervezet a régi lezserséggel kezeli továbbra is az AIDS szovjetunióbeli kérdését, a fertőzöttség számított tempója mellett a 2010. évre a teljes szovjet lakosság fertőzötté válhat. Természetesen ez csak matematikai számítás, azonkívül az akkori év eleji tempó jelentősen fékezhető, s ez irányban tettek is észrevehető lépéseket. Ezzel együtt a nemzetközi összehasonlító adatokon alapuló számításokból levont következtetésekkel, annak ellenére, hogy egy „outsidertől" származnak, V. Pokrovszkij akadémikus, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának elnöke tökéletesen egyetértett.