Ifjúsági Magazin, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1989-11-01 / 11. szám

N­-----------------------------------------­Amikor elhatároztuk, hogy próbaképpen egy tesz­■ tét közreadunk az Ifjúsági Magazinban (a túlol­■ dalon emlékeztetőül megismételjük!), nemcsak a­­ szakmai kíváncsiság vezérelt, hanem érdekelt az­­ is, vajon emberileg hogyan érint ez benneteket? Több mint ezer válasz érkezett a szerkesztőségbe! Örülünk, mert ennyire nem számítottunk. A feldol­gozás — tudományos igényességgel - még folya­matban van, de mintegy 300 választ áttekintve­­ már most szeretnénk röviden reagálni leveleitekre. Meglepett bennünket, hogy aránylag kevés fiú vette a fáradságot a válaszoláshoz. Vajon őket nem érdekli a téma? Vagy ők szemérmesebbek? Sokan kiegészítették a válaszokat és részletesen le­írták véleményüket a helyenként - valljuk be kriti­kusan - nem egyértelmű kérdésekről... Igaza van Szoboszlai Enikőnek Tokajból, hogy az első és az utolsó kérdés elgondolkodtató. Miért? Nézzük meg, mit ír Enikő. „Az első kérdésre válaszolva: én személy szerint mindent megteszek annak érde­kében, hogy ne kapjak AIDS-fertőzést. Lényegé­ben elképzelhetetlennek tartom, hogy hozzátarto­zóim közül valaki is megbetegedjen, de nem tu­dom, hogy mikor esik valaki saját felelőtlensége áldozatául. " Ugyanígy gondolkodik Handó Mer­cedes Tünde Szigetszentmiklósról is. Igazuk van, és bizonyára többen is egyetértettek velük. A sze­relem és a fellobbanó szenvedély egy időre elfe­ledtet mindent. Ezért javasoljuk azt, hogy véde­kezzetek. Ezért tartjuk - és más miatt is - példá­ul: nemi betegségek megelőzése, nem kívánt ter­hesség létrejötte - minden esetben fontosnak a gumi óvszer használatát. Lássuk, Enikő az utolsó kérdésre hogyan rea­gál? ......véleményem szerint vannak olyan embe­rek, akik úgy vélik - miután tisztában vannak be­tegségük elkerülhetetlen, következményeivel -, hogy ha már nekik úgyis mindegy, akkor mások miért élvezzék az élet gyönyöreit. Talán ilyen meg­gondolásból igyekeznek másokat is megfertőzni. Bízom benne, hogy ezek az emberek vannak keve­sebben, ezért döntöttem a »Nem értek egyet« vá­lasz mellett. "Úgy gondoljuk mi is, Enikőnek és a hozzá hasonlóan gondolkodó fiatalnak igaza van, hiszen a kizárás az AIDS-problémát nem szüntetné meg. Hencz Éva Siófok-Balatonkilitiről a harmadik kérdésen meditált el: „Ránézésre meg lehet állapí­tani szerintem, hogy valaki AIDS-es. De csak a be­tegség utolsó stádiumában, mert ekkor a bőrön el­változások lépnek fel. ” Valóban csak az utolsó stádiumban sejthető valakiről, hogy AIDS-es be­teg. A válaszok átnézése során érdekes megállapí­tásokra, következtetésre jutottunk. Az első kér­désre a válaszolók többsége nemmel válaszolt. Tehát elképzelhetetlennek tartják, hogy saját maguk vagy valamelyik rokonuk a közeljövőben megfertőződjön. Ha ez azzal van összefüggés­ben, hogy ők valóban védekeznek vagy hűséges párkapcsolatban élnek, akkor igazuk van. Bí­zunk abban, hogy a válaszolók többsége komoly veszélynek tartja az AIDS-t! (Különben csaknem mindenki egyetértett azzal, elsősorban saját ma­gától függ, hogy ne kapjon AIDS-es fertőzést.) A hármas kérdésre adandó válaszok a „Nem” körül csoportosultak. És ez a legnagyobb ve­szély, hogy nem lehet őket - csak későn - felis­merni. A kézfogás útján való fertőződést min­denki kizárta - helyesen. A csókolódzás útján történő továbbfertőződést már nem ennyire, egyértelműen zárta ki minden válaszoló. Sokan úgy gondolkodnak, hogy a csók terjesztheti a be-­­tegséget okozó vírust. Pedig a szakemberek állí­tása szerint nem kell félni a gyengéd csókoló-o­ízástól, ugyanúgy pl. a használati tárgyak, a kők­ö­högés, a tüsszentés sem terjeszti az AIDS-t, és a vérszívó rovarokkal sem terjed. Ne felejtsétek el, hogy a fertőzött sejtnek be kell jutnia a szerve­zetbe ahhoz, hogy a fertőzés kialakuljon. Sajnos, a tűk és a fecskendők közös használa­ta kiváló alkalmat teremt a vírus átvitelére. Ez főleg az intravénásan használt kábítószerek élve­zőit fenyegeti. Tanulságul szolgált számunkra a kilencedik kérdésre adott válaszok jelentős része, mert a vá­laszolók kétharmada szerint a fiatalok többsége nem tudja, hová kell fordulnia AIDS-szűrővizs­­gálatra. Szeretnénk, ha legalább a Magazin olva­sói tudnák, ezért figyeljetek: HA PROBLÉMÁD VAN, GYERE SZEMÉ­LYESEN VAGY TELEFONÁLJ! Végül még egy észrevétel: a válaszolók 90 száza­léka szerint az AIDS-szel fertőzött embereket nem kell kizárni az egészséges emberek közössé­géből. Südi Gabriella szerint néhány érdekes adat az AIDS-betegségről elgondolkodtatná a fi­atalokat. A következő számainkban erről is írni fogunk. Dr. Katona Edit AIDS-SEGÉLY Tanácsadás telefonon vagy szemé­lyesen (név nélkül, telefonon elő­jegyzéssel). Információk, kiadvá­nyok, egyéni felvilágosítás. AIDS-szűrés, AIDS-teszt (jeligével) 1669-283 (Hívható hétfőtől csütörtökig 17-19 óráig, pénteken 10-12 óráig) Levélben is kérhetsz tájékoztatást. Cím: Budapest 62. Pf. 22. 1387 AIDS-INFORMÁCIÓ 1282-419 (Hívható munkaidőben 8-16 óráig, személyes telefonos tanácsadás) AIDS-TELEFON 1384-555 (Az AIDS terjedéséről, megelőzésé­ről telefonautomata-szolgálat, min­dennap 17 órától másnap reggel 6 óráig) PÉLDÁUL A SZOVJET­UNIÓBAN A prezervatív (oroszul így kérik a patikában a gu­mi óvszert) sztár lett a Szovjetunióban. Kitűnik ez már abból is, hogy időnként feliratkozik a hiány­cikkek egyébként tartósan bővülő listájára. A ha­zai gyártású termék darabja 10 kopejkába kerül, ami szovjet körülmények között olcsónak éppen nem mondható, de túlságosan drágának sem. Ám még nagyobb keresettségnek örvend az import - el­sősorban Indiából és Csehszlovákiából származó - óvszer. Ha megérkezik a soros szállítmány, szinte órák alatt eltűnik az árusítással kizárólagosan foglalkozó patikák pultjairól, holott ára duplája­­triplája a hazai előállításúénak, s az utóbbi minő­sége, csomagolása nem, vagy alig marad el kül­földről származó társaiétól Az óvszereladás forgalma - legalábbis az ország európai részén, főleg a nagyvárosokban - különö­sen az utóbbi hónapokban megugrott. Nemcsak amiatt, mert a peresztrojka demokratikusabb lég­körében a korábbi évtizedek agresszív kultúrpoliti­kája által emelt prüdériafalak leomlottak volna. Hanem azért is, mert - ha megkésve is -a Szovjet­unióban is megkongatták az AIDS-riadó harang­jait. Emlékezetes, hogy az év elején a Kalmük ASZSZK Eliszta városában, a kórházban 27 kis­gyermeken fedezték fel az AIDS-fertőzöttséget. A széles körű szűrés azóta újabb eseteket tárt fel, s ismertté váltak a tömeges fertőzés okai is. A kór­házi nővérek - mintha csak nem is hallottak volna az AIDS nevű betegségről, egyéb fertőzési lehető­ségekről, vagy csak az elemi higiéniáról - megva­lósították a futószalagszerű" injekcióbeadás in­tézményét, olykor még a tűt sem cserélték, ily mó­don gondoskodtak a behurcolt AIDS-eset sokszo­rosításáról. Az elisztai szomorú eset után végül egy matema­tikus - egy kívülálló - mutatott rá, hogy hová ve­zethet a régi idők sikerpropagandájának szellemét őrző önáltatás folytatása. Ugyanis önmagában az a tény, hogy mindössze száznál is kevesebb esetet fedeztek fel, mit sem sejtet a veszély nagyságáról. Mögötte legkevesebb tízezernyi nagyon is meglévő, legfeljebb még csak­­ a lappangás stádiumában tar­tó vagy csupán csak be nem azonosított fertőzés valószínűsíthető. S ha az egészségügyi szervezet a régi lezserséggel kezeli továbbra is az AIDS szov­jetunióbeli kérdését, a fertőzöttség számított tem­pója mellett a 2010. évre a teljes szovjet lakosság fertőzötté válhat. Természetesen ez csak matematikai számítás, azonkívül az akkori­­ év eleji tempó­­ jelentősen fékezhető, s ez irányban tettek is észrevehe­­t­ő lépéseket. Ezzel együtt a nemzetközi összeha­sonlító adatokon alapuló számításokból levont kö­vetkeztetésekkel, annak ellenére, hogy egy „outsi­dertől" származnak, V. Pokrovszkij akadémikus, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának el­nöke tökéletesen egyetértett.

Next