Ifjúsági Magazin, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
perceidben, többek között olyan sportot is választhatsz, amely igazán különleges, és Magyarországon egyelőre még ritka, mint a fehér holló. Ez nem más, mint a softball. Hogy mit takar ez az elnevezés? Azt bizonyára tudod, hogy mi a baseball. Amerikából szár- lmazik ez a focihoz hason- |ítható, de mégis teljesen más. | férfias sport. Nos, a softball | a baseball női változata, | amelyet - bár kevesen ismer | nek - te is bármikor megtanul- | hatsz, ha kedvet érzel hozzá, | hogy egy menő softball csapat | tagja tegyél. Hat lánycsapat | már létezik, a hetedik pedig | most keresi lelkes, jövendő | tagjait. | Ha betöltötted már a tizenhat | tot, te is jelentkezhetsz | minden hétfőn és szerdán, | 16-19 között a Hajógyári | Szigeten, ahol a lányok és | a fiúk is edzenek. Ha azon- | ban részletesebb | információkra vagy kíváncsi, | hívd a 246-2707-et! | ________________________________| Tiéd tehet a holnap - legalábbis zenében ha meghallgatod egy új csapat, az Alibi Cafe dalait. Ha rajongsz a mai dallamokért, slágerekért, és rendszeres nézője, hallgatója vagy különböző adók zenés műsorainak, biztos nem ismeretlen számodra Husi és Csaba arca. Nos, a két zenerajongó, zenekommentátor úgy gondolta, körülnéz a másik oldalon is, amely régóta dédelgetett álmuk. Az álom valósággá vált, s a két jóbarát most vállvetve próbálja meghódítani a dallamos - szerintük angolszász vokális house - zenék kedvelőinek szívét. Ha már megfelelő ,alibit’ találtál arra, hogy meghallgasd dalaikat, s beleszerettél valamelyik nótájukba, ebben a hónapban talán már élőben istalálkozhatsz" velük! Addig is, újabb kislemezükkel barátkozhatsz, néhány hónap múlva pedig egy teljes Alibi Cafe CD-t hallgathatsz végig. Ha pedig új információkra vagy kíváncsi a fiúkkal kapcsolatban, használd az internetet. Elérhetőség: http:/www. pronet. hu/alibicafe. Kérdezz-felelek Pintér Tiborral ► Úgy tudom, tősgyökeres veszprémi vagy. Hogyan teltek a gyermekéveid? Valójában Veszprém mellett. Zircen születtem. Bakonyi „betyár" vagyok. Édesapám a Veszprém megyei Művelődési Ház igazgatója volt, édesanyám a Bakony Művek művelődési osztályának népművelője, így művészi légkörben cseperedtem fel. Zeneiskolába jártam, közben hegedülni tanultam. Annyira jól ment, hogy szüleim azt akarták, a veszprémi konzervatóriumban folytassam a tanulmányaimat. Hirtelen azonban történt valami, ami más irányba terelte az életem: apám felüttetett egy lóra! ► Művészi érdeklődésedet lovakra „cserélted"? - Beléjük szerettem, és mindenképpen tóközelben akartam maradni. Ezért a pápai Állategészségügyi Technikumba felvételiztem, ahová fel is vettek. Ott lehetőségem volt versenyezni is. Közben azonban mégis rájöttem, hogy ez nem annyira az én világom. Legtöbbször akkor jutott ez eszembe, amikor hajnali négykor kellett kimenni teheneket takarítani. " A Jószerelemnek"tehát vége szakadt... - Azóta is imádom őket, de mégiscsak előbukkant belőlem a művészi hajlam. Suliban mindig én voltam az ügyeletes versmondó, nyári gyakorlatokon pedig kiderült, hogy énekelni is tudok. Otthon néha gitározgattam, egyre több dalt tanultam meg gitárkísérettel. Aztán egy újabb váratlan fordulat következett az életemben: új angoltanárnő érkezett a sutiba. Egymásba szerettünk... Három és fél évig tartott a kapcsolatunk, ő biztatott, hogy induljak el a városi Ki mit tud?-on. Ennek köszönhetően jutottam el az országos elődöntőig, ahol Németh Kristóf jutott tovább velem szemben, de közben felvételiztem a Színművészeti Főiskola musical szakára, ahová viszont felvettek. ► Idén végeztél. Most mi mindent csinálsz? - Mivel sokat sportoltam - ez ma sincs másképp -, az alkatom miatt egy csomó szerepet kaptam. Ezeket természetesen még nem a tehetségemnek köszönhettem. De büszke vagyok arra is, ha az alakom miatt kapok meg egy szerepet, mert én „csináltam meg" magamnak. Tizenöt év múlva pedig úgysem fogom tudni már kihasználni. Néha modellkedem is, ha van rá lehetőségem, látszom a