Ifjúsági Szemle, 1986 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1986 / 6. szám

zső szellemisége határozta meg, ugyanúgy, mint a kor minden haladó szervezetének, mely a magyar radikalizmus útját kereste (például a Bartha Miklós Társaság, indulásakor a felvidéki Sarló és a Szegedi Fia­talok Művészeti Kollégiuma, az Erdélyi Fiatalok és csaknem az összes protestáns egyetemi és főiskolai diákszervezet). Nagy hatása volt a Turul-ellenzék egyes csoportjaira József Attilá­nak is, de a későbbiekben a népi írók szinte az egész Turul-fiatalságot (vagyis az egyetemi és főiskolai hallgatókat) magukkal ragadták. A Turul-ellenzék megszervezői és első vezetői: Halka Sándor orvos­­tanhallgató, Roboz Zoltán gyógyszerész, Jászai Lajos iparművész (Já­szai Mari unokaöccse) és Kovács Imre, a későbbi falukutató író. Én 1933 őszén kapcsolódtam be a Turul-ellenzék munkájába, és an­nak vezetését 1938 elején vettem át. A Turul-ellenzék a szegényparasztság és a munkásság felé tájéko­zódott, fel akarta osztani a nagybirtokot, hirdette a Duna-völgyi népek barátságát, állást foglalt a népi kultúra és az abban gyökerező sajátos magyar magaskultúra mellett, így lelkes híve volt Bartók és Kodály művészetének. Az irodalmi és zenei estek egész sorát rendeztük az ország minden részében, nemcsak városokban, hanem a falvakban is. Ezeken az este­ken kiváló előadóművészek tolmácsolták legjobb íróink, zeneszerzőink alkotásait. Az írók sokszor személyesen is megjelentek, felolvastak mű­veikből és részt vettek különféle ankétokon, megbeszéléseken, így a né­pi írók és a Turul-diákifjúság között megteremtődött a személyes kap­csolat. Ennek a hatása azután egészen rendkívüli volt. Hogy ez a kapcsolat még teljesebb legyen, megszerveztük a könyv­kiadást és könyvterjesztést. A régi Magyar Tudományos Akadémiával szemben általunk tervezett új, valóban a magyar nép problémáival fog­lalkozó ellenakadémia, a Bolyai Akadémia nevével könyvsorozatot in­dítottunk (szerkesztette Kovách Aladár és Szamosi József). Sok más ér­tékes könyv mellett kiadtuk például Veres Péter három írását (Gyepsor, Az Alföld parasztsága, Ember és írás), Kodolányi János Baranyai utazás c. művét, Kovács Imréről és A parasztéletforma csődjét. Megjelentettük Németh László Széchenyiről és Szekfű Gyuláról írott könyveit. Bekapcsolódtunk Püski Sándor Magyar Élet Könyvkiadó Vállalatá­nak könyvterjesztő munkájába közvetlenül is, de úgy is, hogy megalakí­tottuk a Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő KFT-t, amely később azután Hartyányi István vezetésével könyvkiadással is foglalkozott. Itt jelent meg Németh László Móricz Zsigmond c. könyve, valamint szintén tőle Az értelmiség hivatása. Szabó Pál több könyve itt talált kiadóra (pl. Lakodalom, Keresztelő, Bölcső). Győrffy István Nagykunsági krónika és Magyar nép — magyar föld, valamint Magyar falu — magyar ház cí­mű vaskos könyvei is a Turul nevével fémjelzett kötetek sorát gazdagí­tották. A népi írók más kiadóknál megjelent műveit is propagálták. A Turul Szövetség 53, a Bolyai Akadémia 41 mű kiadójaként szerepelt. (Lásd e témában: Petővári Ágnes: A nép javáért munkálkodtak. Két könyvkiadónk, 1939—1944. között. Napjaink, 1986/10.)

Next