Ifjúsági Szemle, 1986 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 6. szám
egyiket sem vezetik deákok. Magához rendelt hát három értékesnek ismert deákot és elmagyaráztatta, hogy mi a deákszervezetek körül a helyzet: ezekből egy véleményként zúdult ki az egységakarás. (. . .) Az otthon a SZEI-é lett, s a professzorok mindenben segítettek. (. . .) A KMDSZ-ben és a SZEI-ben tag is, vezető is csak rendes egyetemi hallgató lehet. ” Villy Antal, szigorló állatorvos, a Magyar Ifjúság Nagybizottságának tagja „Mi indította el, mit akar a diákegység-mozgalom?” c. röpiratából: „ . . . már régen jelentkezett az egységes diákszervezet igénye. (. . .) Az egységmozgalmat közvetlenül két tényező robbantotta ki. (. . .) A visszatérések után különösen feltűnővé vált és még inkább súlyosbodott a szervezeti anarchia. A visszatért területegységek ifjúsága újabb külön egyesületeket alapított. (...) a volt anyaország egyetemi ifjúsága nem fogadta őket olyan szervezeti keretekkel, amelyekbe fenntartás nélkül be lehetett volna olvadni. (...) A másik tényező: több egyesületben az öreg urak a fiatalok nyakán ülnek, a diákság nevében beszélnek és a diákságot saját világnézetük számára használják fel. Ezek közül az egyik egyesület, a Turul ifjúságának volt bátorsága ahhoz, hogy fellépjen a szervezeteket kisajátító, sokszor az egyetemmel semmi kapcsolatban nem lévő öregek ellen. (30 éves korhatár ügyében a kormányhoz benyújtott memorandum.) Főleg az utóbbi megmozdulással a helyzet nagyot tisztult. A bajok és a jövő tennivalók mind világosabban és részletesebben alakultak ki a diákvezetők előtt. Végül is ez év januárjában a diákságnak azok az ifjú vezetői, akiknek a lelkében eleven erővel él az egész, a teljes magyarság méreteire épülő magyar öntudat, közösségi szemlélet, ezek a fiatal diákok az ország különböző részeiből összejöttek és megalakították a Magyar Ifjúság Nagybizottságát. Így bontakozott ki — egészen vázlatosan — mai méreteiben a diákegység-mozgalom (. . .) az egyetemi ifjúság többsége most már felismerte az újjárendezés fontosságát és csatlakozott az országos egységmozgalomhoz. ” Idézet a kolozsvári Március 3. számából (1943. február): „Debrecen és Pécs. A magyar egyetemi ifjúság biztos lépésekkel halad az egység felé, tanúságot tesz erről a két legújabb egységszervezet megalakulása is. A kisebbségi évek alatt összeforrt és egységbe tömörült kolozsvári diákság és a két évvel ezelőtt megszületett Szegedi Egyetemi Ifjúság példájára Debrecen és Pécs is magáévá tette az egység gondolatát. 1942. október 24-én megalakult a Debreceni Egyetemi Ifjúság, 1943. február 17-én pedig a Pécsi Egyetemi Ifjúság. ” Megalakultak sorra az egységszervezetek az ország más városaiban is, így Budapesten az állatorvosi karon még 1942-ben, az orvoskaron 1943 májusában. Megalakultak azután, illetve korábbi főiskolai egyesületek alakultak át egységszervezetekké Sopronban (Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar), Mosonmagyaróvárott (Gazdasági Akadémia), Keszthelyen (Gazdasági Akadémia), Kassán (Kereskedelmi Főiskola), Miskolcon (Jogakadémia) és alakulóban voltak Budapesten másutt is. Az egységszervezetek főként kari és munkaközösségi alapon működtek. A szakfelkészültséget és a közösségi érték fejlesztését tartották