Ifjúsági Szemle, 1989 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1989 / 3. szám
A történetírás a Turul-ellenzékre való utalást mégis lehetőleg elkerüli. Inkább nem beszél a Turul-ellenzék szerepéről, ahelyett, hogy tisztázná annak kulcsszerepét az egyetemi és főiskolai ifjúság demokratizálásában. 1939 végén, 1940 elején aztán megindult a Diákegység-mozgalom Szegeden Szentgyörgyi professzor kezdeményezésére, létrejön a Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI). Csaknem egyidőben a szegedi szervezettel megalakult a kolozsvári egységszervezet is, Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége néven (KMDSZ). A Diákegység-mozgalom egyértelműen demokratikus szervezet volt. Tagjai csak beiratkozott egyetemi hallgatók lehettek, kivéve azokat, akik egyetemi kötelékben maradtak, pl. mint a tanársegédek, így az általában reakciós gondolkodású végzettek nem szavazhatták le a sokkal demokratikusabb gondolkodású fiatalokat, mint a Turulban a kettéválás előtt. A Diákegység-mozgalom vázlatos történetét megírtam az Ifjúsági Szemle 1986. évi számában. (A nép szolgálatában. Adalékok a Diákegység-mozgalom történetéhez.) A Turul-ellenzék és a Diákegység-mozgalom hatására minden egyetemi és főiskolai szervezetben megindult a demokratizálódás. Persze, ez a folyamat nem minden irányítás nélkül indult el és győzött. 1938 végén kezdeményezésemre megalakult egy négyes bizottság az egész egyetemi és főiskolai ifjúsági front demokratizálására. Az volt a célunk, hogy azokat az elveket, melyeket a népi írók képviseltek, az egyetemi és főiskolai ifjúság minden szervezetében érvényre juttassuk. A négyes bizottság tagja volt rajtam kívül Soós Géza, a Soli Deo Gloria vezetője, Szatmári Kiss Gyula, az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség elnöke és Birkás Géza, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Ifjúsági Tagozatának vezetője. Mi négyen összeműködve kezdtük el a Turul-ellenzékhez hasonlóan az Emericanaban, a Hungáriában és más diákszervezetekben is a népi ellenzék szervezését. Hangsúlyoznom kell, hogy a protestáns diákszervezetek, így pl. a Bethlen Gábor Körök, de különösen a Soli Deo Gloria a Turul-ellenzéknek hathatós támogatást nyújtottak. 1942 elején a négyes bizottságunk hatására alakult meg a Magyar Ifjúság Nagybizottsága — mint mozgalmunk vezető szerve — amely egészen a háború végéig működött és Soós Géza mindvégig tagja volt a bizottságnak. Az általunk demokratizált, átalakított diákszervezetek vagy egyes szervezetek ellenzékei szerves részei voltak a népi mozgalomnak. Gondoljunk csak arra a csaknem száz népi irodalmi és zenei estre, melyeket a Turul Szövetség általam vezetett Kulturális Ügyosztálya rendezett. Vagy nézzük az egységszervezetek lapjait, a pécsi Parázst, a Szegedi Hidat és a Sorsfordulót, a kolozsvári Márciust, a Debreceni Egységet, a kassai Élni akarunk című lapot, a soproni Bástyánkat stb, stb. Ezekről a folyóiratokról ma már szinte senki sem tud.