Új Ifjúsági Szemle, 2005 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám
fjúság és környezet Csata Zsombor Az iskolaválasztás társadalmi meghatározói az erdélyi magyar tanulók körében Elemzésünkben az iskolaválasztás szociológiai meghatározóit vizsgáljuk az általános iskolai szinten az erdélyi magyar fiatalok körében. Központi kérdésünk arra vonatkozik, hogy milyen szociodemográfiai tényezők befolyásolják azt, hogy a gyerekek magyar vagy román nyelven kezdik el iskolai tanulmányaikat. 1. táblázat: Magyar nyelven tanulók az általános iskolában (1-8 osztály, 1989-2000) Forrás: 1989-1999: Murvai 2000b 1999-2002: http://www.edu.ro/minoritati_4.html, 2002-2003: http://www.edu.ro/minbros.htm Elemzésünk kiindulópontját azon korábbi elemzések tanúságai (Papp Z., 1998; Erdei- Papp Z., 2001; Murvai, 2000a, 2000b, 2001; Csata, 2004) képezik, melyek szerint az egyetem előtti képzésben a magyar nyelven való továbbtanulás szempontjából az elemi iskolába való belépés „áteresztőképessége” a legkisebb. Érdemesnek találtuk tehát alaposabban megvizsgálni az általános iskolai képzésben résztvevők oktatási nyelv szerinti megoszlásait. Az 1. táblázatban közölt adatok alapján ezzel a kapcsolatosan elöljáróban elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás után eltelt tizenhárom év során mind a többségi, mind a kisebbségi magyar nyelvű általános oktatásban számottevően csökkent a tanulók száma. Ez amellett szól, hogy a beiskolázási számok csökkenése mögött részben - a romániai népességre általában jellemző - demográfiai jellegű magyarázatokat kell keresnünk (a természetes népességfogyás fokozódása, az iskolás korú gyerekkel rendelkező szülők elvándorlása stb.). Az adatokból ugyanakkor az is egyértelműen látható, hogy az általános iskolások létszámának csökkenése a magyarok körében jóval magasabb (1989 és 1999 között több, mint 20 százalékkal csökkent az ezen az iskolai szinten tanulók száma), mint a teljes népesség esetén (11,6%). A különbség oka az említett demográfiai aránytalanságok mellett az, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek jelentős hányada román nyelven kezdi el az iskolát. Ezzel kapcsolatos naprakész információkkal - elsősorban a Nemzeti Statisztikai Hivatal valamint a megyei tanfelügyelőségek által közölt adatok közötti inkonzisztencia miatt - sajnos nem rendelkezünk. Az 1989-1994 közötti időszakra vonatkozó számsorok (ld. Murvai 2000b) ezzel kapcsolatban azt valószínűsítik, hogy körülbelül minden ötödik magyar gyerek román oktatási nyelvű iskolában kezdte/kezdi el tanulmányait. A magyar nyelvű oktatással kapcsolatos korábbi vizsgálatok számottevő területi aránytalanságokat véltek felfedezni az anyanyelven tanuló általános iskolások és a régió (megye) magyar lakosságának létszáma között. (Murvai, 2001) Az 1999-2000-es tanévre vonatkozó beiskolázási számok és a 2002-es népszám- Összesen Magyar nyelven tanulók 1989- 1990 2 891 810 153 379 1990- 1991 2 700 654 142 591 1991- 1992 2 608 914 134 486 1992- 1993 2 540 784 128 625 1993- 1994 2 500 416 125 580 1994- 1995 2 496 811 123 500 1995- 1996 2 505 583 120 360 1996- 1997 2 509 527 119 887 1997- 1998 2 522 813 121 244 1998- 1999 2 556 930 122 385 2005 / tél ifjúsági szerele