Igaz Szó, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-08 / 1. szám
TIÓJA 11 FORINT ||| sg |—® Jr Nä£F^B| S’ B ■ vt. |:vf. I. SZÁM. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP lsitóiitók JPÁLAY GYÖRGY ALTÁBORNAGY CIKKSOROZATÁNAK ELSŐ RÉSZE: HOGYAN LETT AZ ATOMBOMBA AZ USA „CSODAFEGYVERE” ÖT FURCSA TÖRTÉNET A FELTEN ÉS GUILLEAUME KÁBELGYÁRBÓL MEGFEJTETTÉK A LE HAVREZ SOROZATOS GYAPOTÉGÉSEK REJTÉLYÉT A „NOVOJE VREMJA” LELEPLEZI A LONDONI KONFERENCIA CSÚFOS KUDARCÁNAK KULISSZATITKAIT Mért kap „özvegyi” nyugdíjat egy lefokozott vezérezredes felesége? Újabb botrány az Ügyvédi Kamarában: felmentették dr. Szöllösi Endrét A nagybankok államosításának jelentősége (Sz.) A bankállamosítás tényleges időpontja január hónap. A bankállamosítás igen nagy feladat: hatalmas szervezési, személyi, átfogó gazdasági változásokkal jár majd -és csak hónapok múlva lesz befejezettnek tekinthető. Mégis a bankállamosítás végrehajtásának kezdetén, már a nagybankok hivatalos formai átvétele idején világosan ki kell tűzni a bankállamosítás alapvető irányelveit. A bankállamosítással kapcsolatos feladatok vizsgálatánál nem szabad szem elől téveszteni a nagybankok államosításának jelentőségét Magyarországon Az ország háború előtti fejlődésének kapitalista-félfeudális jellege, az európai viszonylatban aránylag későn induló magyar ipari fejlődés, a tőkekoncentráció viszonylag magas foka — több más tényező mellett — mind egy-egy magyarázója annak, hogy hazánkban, az egész gazdasági élet irányításában a nagybankok döntő szerepet játszottak. A nagybankok államosítás után — hozzászámítva a bankvállalatokat, a már eddig is állami kézben lévő vállalatokhoz— a külkereskedelmi forgalom egyharmadát már nem a magántőke fogja lebonyolítani; az iparban dolgozók fele közvetve az állam alkalmazottjává válik; a hitelélet terén pedig az államosított bankok súlya 80 százalékos aránynak felel meg. Mindebből következik, hogy a bankok államosítása Magyarországon nemcsak a gazdasági élet társadalmasított részének egyszerű megnövekedését, hanem a gazdasági élet lényeges szerkezeti átalakulását is jelenti. A szerkezeti átalakulás lényege, hogy kereskedelmi, elsősorban külkereskedelmi téren jelentőssé, az iparban a magánszektoroknál nagyobb súlyúvá, a hitelélet terén pedig döntővé vált a gazdasági élet társadalmi szektora, vagyis együttvéve a társadalmi szektor — a mezőgazdaságtól eltekintve — a malrántőkésnél nagyobbá, erősebbé vált. Ez a szerkezeti átalakulás, tehát a végbement minőségi változás jellege nem mérhető egyszerűen azokkal a számokkal, amelyek a gazdesáeg élet társadalmi szektorának növekedését jelzik. A minőségi távozásnak , gazdasági élet társadalmi szaporának megnövekedése csak ezért’etele; a változás ‘jellegét a menmiszgi változásnak, a gazdasági szektorok arányváltozásának mértékén túl ezt a politikai, társadalmi átalakulás szabja meg, amely Magyarország politikai, társadalmi fejlődésében rejlik. Azt, hogy a gazdasági élet, állami, általában társadalmi részének jellege kapitalista, állató kapitalista, vagy népi demokratikus, a szocializmus felé tartó-e, azt magának az államnak, a társadalomnak politikai berendezkedése szabja meg. A nagybankok államosításával végbemenő mélyreható, egész gazdasági életünket átfogó gazdasági átalakulás együtt jár döntő politikai fejlődéssel, a népi demokrácia erőteljes fellépésével. A gazdasági életnek — a bankállamosítás után — döntő területe nem a tőkésosztály érdekeit, hanem a dolgozó nap érdekeit fogja szolgálni. A gazdasági életnek a bankállamosítással igen jelentősen kiszélesedett, a közlekedés és a bányászat terén túlnyomó és most már az ipar terén is túlsúlyba kerülő társadalmasított szektora, így a népi demokrácia gazdasági politikájának, egész fejlődésének egyik döntő bázisává válik. A bankállamosításnak — egész politikai és gazdasági fejlődésünk szempontjából — rendkívüli jelentősége már magában is megszabja az új bank- és bankvállalati vezetők kiválasztásának szempontjait. Az a tény, hogy a bankok és bankvállalatok nemcsak egyszerűen a tőkések kezéből az állam kezébe mennek át, hanem a nagytőke kezéből — a nagytőkével szembenálló, a dolgozó nép akaratát érvényesítő állam kezébe, világosan mutatja azt is, hogy a bankok és bankvállaalatok élére a nagytőke képviselői és a nagytőke lakásai helyett milyen vezetőket kell kijelölni, olyanokat, akiket a szakértelmen túl elsősorban a nagytőke érdekeivel, politikájával való szembenállás, a dolgozó osztályok érdekében, a népi demokrácia maradéktalan megvalósítása érdekében vívott harcos múlt jellemez. Az új bank és bankvállalatok vezetőinek kiválasztásánál a fenti szempontokat maradéktalanul érvényesíteni kell, különben éppen az válik kétségessé, ami a bankállamosítás valódi jelentősége, a népi demokrácia — a kapitalizmustól merőben különböző — gazdasági politikájának megvalósítása. Azonban a bankállamosítással kapcsolatos feladatok nemcsak egyszerűen személyi vagy szervezeti (Vezércikk folytatása a második oldalon) A natacsnjai demonsráció évi mérl e ijesztendő beköszöntésére a főkönyvelők szabályszerűen elkészítették az évi mérleget. A Johjó- számla tartozik oldalánn a beruházások, követel oldalán a teljesítések adatai sorakoznak. A kettő őszízesítése és különbsége az egyenleg, átilet. *948 janus 1-je: az ttuu~ -os • g'ii.ahv-di ., 'k. .az érdekeltek gyarapodásának vagy romlásának hű tükörképe. Példánkban vállalkozó: a Magyar Népi Demokrácia s ezen belül az ipari munkásság. Feladat: állítsuk fel az elmúlt év mérlegét, állapítsuk • / *• . ' meg, hogy érdekeltek kárára vagy javára zárult-e az 1947-es esztendő. Tartozik: Követe Kelet Megnevezés Kelet Megnevezés 1947 I—XII I-XI T' Magyar Ipari Munkásság 1947 Magyar Ipari Munkásság 1. Szociális beruházások: 1. Termelési eredmények* Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű, W. M., Cukor: 129.000 tonna (38. 100 ezer). MÁVAG, Diósgyőr-Vasgyár: kórházak, üzemi Szénbányászat: 105% mosdók, munkásbarakok, lakótelepek, öltő- , ... . .zők, munkásszállók, üdülők, sporttelepek. Acélöntvény: 109% parkok kultúrházak felépítése. Gyapjúszövet: 134% Típusáruk bevezetése. Műselyem: 122% Nagy-Budapest: 108 üzemi napközi. Cipő: 123% A 2. Termelési beruházások: (A százalékszántok a 3 éves terv első negyede előirányzatának telejsítését jelentik.) Ganz Villamossági: új transzformátorműhely, új vasbetongyár felépítése. 2. Politikai eredmények* Pét: műtrágyagyár felépítése. 1 . Almásfüzitő: timföldgyár felépítése. Tömegmozgalmak: Ajka: erőműtelep, összeesküvés felszámolás*. Nagy-Alföld, Dunántúl, Tiszántúl: bekötő utak. Helyes választás: védgátak, belvízcsatornák építkezése. Falujárás: iskolák, templomok helyreállítása. Munkás-paraszt szövetség erősítése. 3. Politikai befektetések: pfeiffer-párt szétverése. Munkásbíróságok felállítása. Az osztályáruló Peyer megbuktatása. Nagybankok államosítása (kihelyezett tőkék újabb hidak felépítése. Életszínvonal emelése. Merénylők kivégzése. Jugoszláviával kötött ötéves gazdasági szer- Háborús rémhírterjesztés, pánik leküzdése. ződés. Forint vásárlóerejének megszilárdítása. Tervhivatal felállítás*. Munkásbíróságok jó működése. Összesítve: Nemzetgazdaságunk dönt« megváltóéi* összesítve; ▲ * érés terv ela’ negyede előirányzatásáért, kapitalista útról a népi áemo- tanak túlteljesítéséért, a dolgozók po-kráci* útjára lépésért, a* államhatatlkai hatalmának megerősítéséért, aa hunnak a nép kezére juttatásáért, általános életszínvonal emeléséért MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG HITELEZŐ NÉPI DEMOKRÁCIÁNAK tartozik NIZPI DEMOKRÁCIÁTÓL követel forintba* kifejezhetetlen összeggel Forintban kifejezhetetlen összeget. A könyvelés alapszabálya: aki kap, az tartozik. Fenő példákban mind a Magyar Népi Demokrácia, mind a Magyar Ipari Munkásság; adós és hitelező. Tartozik és követel, önmagától, az ország összes dolgozóitól: a nagykapitalizmus fokozatos és szerves felszámolását, többtermelést, a 3 éves terv megvalósítását Ebben az esetben: Átvitel 1948 évre: Keményebb népi demokrácia! Ha az elszámolást felülvizsgálja, bizonyára rendben lévőnek találja a dolgozó magyar nép. *■ BARS SÁRI