Igaz Szó, 1957 (2. évfolyam, 5-28. szám)

1957 / 5. szám

egyaránt megőrizték becsületüket, és néhány kivételtől eltekintve nem ragadta el őket az események sodra, nem süllyedtek az ellen­­forradalom mocsarába. Mégis, a hadsereg csak a szovjet hadsereg segítségével tudta november 4-e után szétzúzni a fegyveres el­lenforradalmat. Miért? Sok mindenről lehet és kell beszélnünk, amikor válaszolunk erre. Beszélni lehet és kell a Rákosi—Gerő-csoport antileninista, szektás politikájáról, amely elégedetlenséget szült a hadseregben is. Beszélni lehet és kell a hazai és külföldi ellenforradalmi erőknek a hadseregben folytatott sokéves aknamun­kájáról, amely döntő mértékben hozzájárult a hadsereg ütőképességének elvesztéséhez. És beszélni lehet és kell a hadsereg vezetésének tehetetlenségéről az október végi napokban, amikor a hadsereg akkori vezetői képtelenek voltak a viszonylag nagyszámú, szilárd veze­tés mellett akcióképes egységeket felhasz­nálni az ellenforradalom leverésére, amikor lőszer és határozott parancs nélkül vezényel­tek alakulatokat Budapestre. Mindezek tények, amelyek részben választ adnak a kérdésre, de még mindig nem tel­jes választ. Sok gondos elemzésre lesz még ahhoz szükség, hogy a hadsereg szempont­jából minden vonatkozásában levonjuk az ellenforradalmi események tanulságait. 3

Next