Igaz Szó, 1957 (2. évfolyam, 5-28. szám)
1957 / 5. szám
egyaránt megőrizték becsületüket, és néhány kivételtől eltekintve nem ragadta el őket az események sodra, nem süllyedtek az ellenforradalom mocsarába. Mégis, a hadsereg csak a szovjet hadsereg segítségével tudta november 4-e után szétzúzni a fegyveres ellenforradalmat. Miért? Sok mindenről lehet és kell beszélnünk, amikor válaszolunk erre. Beszélni lehet és kell a Rákosi—Gerő-csoport antileninista, szektás politikájáról, amely elégedetlenséget szült a hadseregben is. Beszélni lehet és kell a hazai és külföldi ellenforradalmi erőknek a hadseregben folytatott sokéves aknamunkájáról, amely döntő mértékben hozzájárult a hadsereg ütőképességének elvesztéséhez. És beszélni lehet és kell a hadsereg vezetésének tehetetlenségéről az október végi napokban, amikor a hadsereg akkori vezetői képtelenek voltak a viszonylag nagyszámú, szilárd vezetés mellett akcióképes egységeket felhasználni az ellenforradalom leverésére, amikor lőszer és határozott parancs nélkül vezényeltek alakulatokat Budapestre. Mindezek tények, amelyek részben választ adnak a kérdésre, de még mindig nem teljes választ. Sok gondos elemzésre lesz még ahhoz szükség, hogy a hadsereg szempontjából minden vonatkozásában levonjuk az ellenforradalmi események tanulságait. 3