Igaz Szó, 1965. július-december (10. évfolyam, 13-23. szám)
1965-07-01 / 13. szám
talkozó könnyen belebukhat akár egyetlen rossz vállalkozásba is, egy szocialista gazdaság nem. De lelkiismeretlenség ebből arra következtetni, hogy a szocialista állam mindent kibír; hazafiatlan magatartás tehát ennek a korlátolt felfogásnak a szellemében élni. Ezeknek a nyilvánvaló igazságoknak a jegyében esztendők óta komoly tömegfelvilágosító munka folyik mozgalmak születnek hazánkban, amelyek célja: eredményesebbé tenni a gazdálkodást, javítani az államháztartás mérlegét és ily módon is hozzájárulni az egész nép életszínvonalának emeléséhez. Néphadseregünkben ezek a gondolatok különösen széles visszhangot kaptak az országgyűlés tavaly januári költségvetési vitája óta, amikor Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter elvtárs a honvédelmi tárca nevében hozzájárult a költségvetés katonai előirányzatának 300 millió forinttal való csökkentéséhez, sőt kijelentette: „további 150 millió forinttal lehetséges az 1964. évi költségvetési előirányzatot csökkenteni". A honvédelmi miniszter elvtárs ennél a nagy jelentőségű, az ország életszínvonalát is érintő felajánlásánál figyelembe vette, hogy csapatainknál és intézményeinknél még távolról sem merítettük ki a takarékosság lehetőségeit. Ami az országgyűlésen elhangzott, nagy visszhangra talált néphadseregünkben. A rengeteg anyagtakarékossági és költségvetési intézkedést akkoriban sokan „takarékossági év" gyűjtőfogalomban kezdték emlegetni. Ez a hangzatos, már-már jelszószerű megjelölés azonban teljesen helytelen. E mögött kimondatlanul az van, hogy takarékoskodni fogunk egy költségvetési év folyamán és utána minden úgy lesz, ahogy régen volt. Holott a kezdeményezés, amely az országgyűlésen került a nagy nyilvánosság elé, egészen más célt szolgált. Fel akarta lendíteni és valóban fellendítette a takarékosságot, a honvédelmi célokra juttatott javakkal való célszerűbb, okosabb, jobb gazdálkodást. De nem egyetlen esztendőre. 2