Igaz Szó, 1967. január-június (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

hezedő imperialista nyomás — va­jon mindezek nem arról tanúskod­nak-e, hogy egy nagyobb, általáno­sabb agresszív támadás körvonalai­nak kibontakozásáról van szó? És a fenyegető jelekből nem juthatunk-e olyan következtetésre, hogy az ame­rikaiak esetleg Ázsia felől kísérel­nék meg a Szovjetunió, a szocialista országok elleni katonai kalandot? Akadhatnak egyesek, akik nem mérlegelik elég körültekintően a feszült ázsiai helyzetben rejlő ve­szélyeket, mondván: Ázsia messze van tőlünk, az ott gyújtott háborús tűzzel Európa még biztonságban le­het. Igazuk van-e? Semmiképpen! Egyáltalán nem véletlen, hogy a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén két nyilatkozatot fogadtak el: egyet az Egyesült Államok vietnami agresz­­sziójáról, egyet pedig az európai biz­tonság biztosításának lehetőségeiről. A „két front” közti szoros összefüg­gés nyilvánvaló. Az MSZMP IX. kongresszusa szintén külön nyilat­kozatban foglalt állást Washington délkelet-ázsiai agressziója ellen. De ugyanezen a kongresszuson sok szó esett a Német Szövetségi Köztársa­ság vezető köreinek revansista-mili­­tarista politikájáról is. A második legfőbb veszélygóc tehát Európában van, ahol a NATO fő erői összpon­tosulnak. Igaz, az észak-atlanti szö­vetség új válság­szakaszát éli át, Franciaország mindinkább távolodik az amerikai—nyugatnémet irányvo­naltól, ez azonban egyelőre nem érinti a nyugat-európai államokban állomásozó mintegy 3 millió főnyi nemzeti és integrált haderőket. Az atlanti tömbben gyűrűző különféle viták mit sem változtatnak azon, hogy a félmilliós Bundeswehr ma a leg­erősebb szárazföldi haderő a NATO- ba­n, és hogy Nyugat-Németország területén érintetlenül áll a 275 ezer fős 7. amerikai hadsereg, amely a nukleáris és hagyományos hadvise­lésre egyaránt kiképzett, élvonal­beli hadosztályokból áll. Miért tar­tanának ennyi embert fegyverben, miért raktároznának kontinensün­kön az amerikaiak közel hatezer nukleáris töltetet, ha nem a szocia­lista országok elleni felhasználásra szánnák ezeket? Kalandor erők A katonai szempontokhoz még po­litikai bizonytalansági tényezők is járulnak. Ilyen bizonytalansági té­nyezőnek kell tekintenünk a nyugat­német belső helyzet fejlődésében megfigyelhető ultrareakciós tenden­ciákat, az NPD, a náci típusú párt feltűnését­­a legutóbbi hesseni és ba­jorországi tartományi választásokon .

Next