Igaz Szó, 1970. január-június (15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-05-01 / 9. szám
hiába tárcsáztam Huszti Péter otthoni telefonszámát, sosem találtam odahaza. Rendkívül elfoglalt művész. Idén már négy színházi premier áll mögötte (Rakéta, Festett egek, Gellérthegyi álmok, Sosem lehet tudni), eljászotta egy tv-film főszerepét (Tahi: Végállomás, kiszállni), verseket mondott a televízióban, filmezett. Fáradt, de mint mondja, boldogan, szívesen végzi a megerőltető munkát, hiszen a színház, a játék az élete. Nemcsak boldogan, de jól is végzi feladatát, ezt bizonyítja a szerzők elismerése. Illés Endre — miután Huszti Péter eljátszotta a Törtetők című darabját, s egyenesen az ő számára írta meg a Festett egeket, s minden könyvét dedikálva küldi el a fiatal színésznek. Akárcsak Karinthy Ferenc, akinek Gellérthegyi álmok című kétszereplős drámájának főszerepét alakította, az író szavai szerint: eszményien. Karinthy Ferenc művei is ott sorakoznak könyvespolcán, a szerző meleg hangú ajánló soraival. Szeret színházba, moziba járni. Kérdem, ki van rá nagy hatással a színészek közül? — Elsősorban Marcello Mastroianni — válaszolja habozás nélkül. — Egy kicsit példaképnek is tekintem őt... — S kivel ismerkedne meg legszívesebben híres kortársai közül? — Fellinivel. Nyolc és fél című filmjét tizenkétszer néztem meg. Szívesen figyelném a híres rendezőt munka közben. — S mire vágyik még? — Utazni, bejárni egzotikus tájakat: Afrikát, Indiát. Feláll, új szalagot helyez a magnetofonra. Bach-muzsika szól. — A zene mindig megnyugtat, felüdít — vallja — elűzi a fáradságot, a rossz kedélyállapotot. Úgy mártózom meg Vivaldi, Bach zenéjében, mint egy tiszta, hűs forrásban ... K. Gy. 54 A Pentagon krokodil könnyeket sir minden alkalommal, amikor a vietnami veszteséglisták új lajstromait közzéteszi. Legutóbb egyik szóvivőjük kijelentette : „az lesz majd a jó világ, amikor katonák nélkül, távolról irányítható automatákkal lehet háborúzni”. Jövőbe látó rajzolónk már el is készítette az USA katona-automata prototípusát. Íme.