Igaz Szó, 1970. január-június (15. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 11. szám

a amini A háborút követő hetekben, hó­napokban nehezen indult meg az élet. Pedig igyekezetben, akarásban, optimizmusban nem volt hiány. Áll­tak a gyárak, hiányzott a nyers­anyag, a tüzelő, az élelmiszer. Szo­rult helyzetünkben baráti segítséget nyújtott a szovjet nép. Neki is kevés volt, de ezt a keveset is megosztotta velünk és más népekkel. 1945 augusztus 27-én kötöttük meg az első szovjet—magyar gazdasági egyezményt. Ebben a Szovjetunió vállalta, hogy nyersanyagot és anya­gokat — gyapotot, gyapjút, kokszot, vasércet, rezet, valamint a gyárak megindításához múlhatatlanul szük­séges más árukat és élelmiszert szál­lít Magyarországra. Ez az egyezmény és az utána kötöttek is a részünkről megnyilvánuló újjáépítési akarattal és szándékkal, hazánk más erőfor­rásainak folyamatos bekapcsolásá­val, megteremtették a gazdasági talp­raállás alapjait. Hazánk szocialista iparosításában fontos szerepet játszott a Szovjet­unióból kapott műszaki segítség és hitel. A Szovjetunió vállalta, hogy technikai segítséget nyújt csaknem 800 nagy ipari és egyéb létesítmény építéséhez. Ezeknek már több mint a felét üzembe helyeztük. Ezek közé tartoznak a legnagyobb nehézipari objektumok: a Dunai Vasmű, a Ti­szai Vegyikombinát mintegy 200 ezer tonna kapacitású nitrogén mű­trágya üzeme, az évi 2 millió tonna nyersolaj feldolgozására képes olaj­­finomító, a Debreceni Csapágy­gyár, a Székesfehérvári Alumínium kom­binát öntödéje és most épülő hen­­gerdéje, az ország legnagyobb, 600 ezer kilowatt teljesítményű Duna menti Hőerőműve, a Szolnoki Kén­­savgyár és még sok más létesítmény. Szélesedő áruforgalom A Szovjetunió és Magyarország gyorsan fejlesztette kölcsönös áru­forgalmát, mely a háború utáni évekhez viszonyítva sokszorosára (az 1947. évi 25 millió rubelról 1969-ben egymilliárd 300 millió rubelre) emel­kedett. A Szovjetunió legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. Nyers­anyagból és tüzelőanyagból import­­szükségleteinknek több mint a felét szovjet szállítmányokkal elégítjük ki. Az importált ásványolaj és ás­ványolaj-termékek, vasérc, nyersvas, nikkel csaknem teljes mennyisége, a foszfor tartalmú műtrágyák több mint 80 százaléka, a réz, a kohó­koksz, a gyapot és más fontos nyers­anyagáru több mint a fele a Szov­jetunióból érkezik. Csupán 1966-tól 1970-ig a Szovjetunió 16 millió ton­na hengerelt acélt, 900 ezer tonna nyersvasat, 9,6 millió köbméter fát, több mint 10 milliárd kilowatt­óra villamosenergiát szállított, illetve szállít Magyarországra. Ezenkívül traktorokat és mezőgazdasági gépe­ket, vasúti és városi közlekedési esz­közöket, elektrotechnikai, rádiótech­nikai és egyéb gépipari készítmé­nyeket szállít, gépi importszükség­letünknek mintegy egynegyed részét. A Szovjetunióba irányuló magyar

Next