Igaz Szó, 1979. január-június (24. évfolyam, 1-12. szám)

1979-02-01 / 3. szám

fotókópiájánál, vagy hogy tovább időzzünk a leszerelő állomány sta­fétabotjánál, mint Eme­­rich Gottfried váci já­rási körorvosnak olmüt­­zi cellájáról készített gobelinjénél. *** — Nem zavarnánk-e, ha beülnénk egyik fo­gadóórájára? — kérdez­zük Vác 79-es körzeté­nek tanácstagjától. — Zavarni nem za­varnának, csak az a bökkenő, hogy nincs hi­vatalos fogadóórám — válaszolja Kiss Lajos al­ezredes, az alakulat párttitkára, majd így folytatja: — Pontosab­ban szólva bárki, bár­mikor rám nyithatja az ajtót gondjával-bajával. Iratcsomók kerülnek elő, elintézett és még függőben levő ügyek. Címszavakban, a teljes­ség igénye nélkül: böl­csődei férőhelyek, gáz­vezeték-építés, OTP- hozzájárulás, parkosítás, munkahelyi problémák, családi gondok. Néha bizony nehéz eldönteni, melyik tartozik a ta­nácstag hatáskörébe, s melyik a párttitkáréba? Kiss Lajos nem is akar­ja szétválasztani a ket­tőt. Úgy érzi, munkája s társadalmi megbízatá­sa jól kiegészítik egy­mást. Nehéz is lenne el­dönteni : vajon melyik minőségében tesz eleget a hazafias nevelés fel­adatának olyankor, amikor az alakulatához bevonuló újoncokkal Vác múltját, jelenét, jö­vőjét ismerteti? Rohanó világunkban sokszor a saját dol­gainkra sem jut időnk. Miért is vállalja át va­laki „idegenek sirá­mait”,­­ a mások pana­szát? Kiss Lajos nem felel azonnal. Ujjai a dosz­­sziékkal játszanak. Ta­lán éppen az elintézett ügyek jólesően vastag kötege segít a válasz­adásban : „A kellemes közérzetért. A jó száj­ízért.” Kis szünet után még hozzáteszi: „Mindany­nyiunkért." Kárpáti Tamás Váci tájkép - fagypont alatt Harmincnégyezren lakják, 34 kilométerre a fővárostól A legutóbbi BNV nagydíját nyerte a Forte RC papír KX­F POC PC -1 TM 9

Next