Igaz Szó, 1979. július-december (24. évfolyam, 13-24. szám)
1979-11-01 / 21. szám
KRÍZKIVANATRA Tálas Kati „Nemrégiben láttuk az Ország-Világ című hetilapban az OKISZ Labor őszi divatbemutatójáról szóló képriportot. Nagyon tetszettek a ruhák, s persze, az azokat bemutató csinos hölgyek. Különösen feltűnt a borítólapon is szereplő fekete hajú maneken. Szeretnénk, ha bemutatnák az Igaz Szó hasábjain” — írja levelében Ferencz János honvéd, s hozzáteszi: ez társai kívánsága is. Külseje a divatos olasz filmek hollófekete hajú, légiesen karcsú sztárjaira emlékeztet. Tálas Katinak azonban az égvilágon semmi kapcsolata sincs a pergő képek világával. Viszont valóban látható divat- és képesújságok hasábjain, mint ruhaköltemények viselője, s ő tekint vissza ránk az „Aranypók” reklámplakátjairól is. — Úgy tudom, hogy a maneken és a fotó szakmában egyaránt amatőr. — Igen, mindkettőt így művelem. — S melyiket szereti jobban? — Nem tudok ilyen jellegű különbséget tenni a kettő között. Ha tudnék, akkor bizonyára lemondtam volna arról, amit kevésbé szeretnék. Más műfaj a manekenség, s más a fotózás. A különbözőség eleve érdekessé teszi számomra mindkettőt. — Nem hátrányos az amatőr státusz? — Szerintem inkább előnyös. Egy manekennél különösen fontos, hogy mindig kipihenten lépjen a közönség elé. Mondhatom, kellemes helyzetben vagyok, mert csak akkor vállalok fellépést, ha tökéletes a kondícióm. — Népszerű, sikeres manekennek tartják. Miben látja sikerének a titkát? — Bár elsődlegesen a ruhák sikere a fontos, mégis jó érzés, ha az embert felismerik. Jólesik, ha megfordulnak utánam az utcán, vagy néhanapján autogrammot kérnek tőlem. — Hogyan öltözködik a „divatdiplomata”? — Nekünk hivatalból is illik divatosan öltözködni. Én a merész öltözködés híve vagyok, s nagyon izgat a kérdés: hogyan reagálnak az emberek a ruhámra, amikor nem a bemutatón találkozom velük? Sokan különben azt hiszik, hogy mi azokat a ruhákat viseljük elsősorban, amiket bemutatunk. Ez legfeljebb elvétve fordul elő, hiszen azok a ruhák mintadarabok, hozzájuk jutni gyártás előtt mi sem tudunk. Természetesen ötletet adhatnak — és adnak is —, ruhatárunk újabb darabjának megválasztásánál. — Léteznek árnyékos oldalai is a szakmának? — Előfordulhat, hogy letörik a cipősarok, belegabalyodunk az övünkbe, megbotlunk a színpadon. Velem is előfordult már ilyen eset Ezt azért említem meg, hogy teljesebb legyen a rólunk alkotott kép. — A manökenség és a fotómodellség tulajdonképpen csak hobbi, keresetkiegészítés az öv számára. Mi az eredeti foglalkozása? — Jelenleg tolmácsként dolgozom. A nyelvtanulás, a nyelvek szeretete gyermekkoroma óta életem velejárója Angolból és németből államvizsgám van. A manekenséget és fotómodellséget ezért is tekintem csupán átmeneti mesterségnek. Ezek e státuszok a jövőjv szempontjából különösebb perspektívát nemt jelentenek. A nyelvtudás az, amivel életemet a továbbiakban megalapozhatom. Farkas Attila 44