Igaz Szó, 1982. január-június (27. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Őszinte véleménycsere Fontos politikai ese­ménysorozat ért véget de­cember közepén néphad­seregünk pártalapszerve­­zeteinek életében: a kom­munista kollektívák átte­kintették és elemezték éves tevékenységüket, számba­­vették, hogy a korábbi fel­adatokból mit sikerült megoldani az év során. Ezzel együtt kimunkálták és terveikben rögzítették a még hatékonyabb fejlő­dést biztosító tennivalókat is. Ezekben a napokban még folyik a pártalapszer­­vezeti beszámoló taggyű­lések tapasztalatainak számbavétele, elemzése. A mérlegkészítésnek tehát még nincs vége, azonban a rendelkezésünkre álló ismeretek birtokában már feltétlenül szólhatunk né­hány olyan tapasztalatról, amely a pártpolitikai mun­ka új vonásaira, gazdago­dó módszereire, növekvő hatékonyságára utal, s­ így már a következő időszak­ban is erőteljesen befolyá­solhatja a további ered­ményeket, az alapszerve­zetek mindennapi munká­ját. A beszámoló taggyűlé­sek talán legszembetűnőbb vonása a határozottan ja­vuló kollektív munka volt. A beszámolók a vezetőség, a pártcsoportok, az alap­szervezet közös tevékeny­ségének, a párttagok sze­mélyes véleményének ösz­­szegzéseként születtek. El­enyésző volt azoknak az alapszervezeteknek a szá­ma, ahol a tagság a be­számolóban megfogalma­zottakat csak a taggyűlé­sen ismerte meg. Általáno­sítható tapasztalat, hogy a beszámolók többsége jól tükrözte a pártalapszerve­­zet, illetve az alapszerve­zetek, az egységek, alegy­ségek életét. Minden fon­tosabb kérdést érintve és megfelelően elemezve, kri­tikusan, önkritikusan és konkrétan vetették fel a párttagságot érintő kér­déseket. Nagy felelősség­gel elemezték a katonai feladatok végrehajtásának teljesítését is. Ennek meg­felelően mind a beszámo­lóban, mind a vitában nagyobb teret kapott a ki­képzés, a szocialista ver­senymozgalom, a haté­konyság, az újítás, az ész­­szerűsítés, a takarékos gazdálkodás, az új techni­kai eszközök kezelésének és alkalmazásának magas színvonalon történő elsajá­títása és annak minden problémája. Ezekkel együtt mindenütt elemezték, hogy milyen része volt a kikép­zési, a harckészültségi eredmények elérésében, a katonafiatalok nevelésé­ben egy-egy kommunistá­nak, s a bekövetkező hi­bákban mennyire játszott közre a nemtörődömség, a fegyelmezetlenség. Jellemző volt, hogy a vezetőségek mindinkább adottságaiknak megfele­lően - kiképző, nevelő, építő és harckészültségi tennivalóik alapján - ele­mezték helyzetüket, hatá­rozták meg további fel­adataikat. Helyes arány­ban mutatták be a beszá­molók a pozitív jelensége­ket, tendenciákat, ugyan­akkor az egészséges fejlő­dést, az eredményes mun­kát gátló - elsősorban szemléleti és munkamód­szerbeli - problémákat, a kommunisták magatartá­sában itt-ott még fellel­hető negatív vonásokat élesen bírálták. Például sok bírálat érte az egyes kommunisták magatartá­sát, viselkedését, életmód­ját, öltözködését, a példa­­mutatás hiányát és min­denütt keményebb fellé­pést követeltek az Hajó­zó életmódot folytatók ellen. A taggyűlések vitái, az elhangzott felszólalások a kommunisták érettségéről, a feladatok iránt érzett felelősségéről és tettre­­készségéről tanúskodtak. Bizonyították: tovább nőtt azok száma, akik hozzá­értően, felelősséggel szól­tak az alegység, az egy­ség, az intézmény dolgai­hoz. Ma már legtöbben nemcsak bíráltak, hanem érdemi javaslatokat is tet­tek. Milyen politikai munkát kívántak tehát a kommu­nisták? Olyat, amelyik megalapozza a közös cselekvést, segít eligazod­ni a politikai események között, fejleszti a marxis­ta-leninista műveltséget, felkészít a napi és a táv­lati feladatokra, s amely közvetlenül buzdít a kato­nai kötelesség becsületes ellátására, a kommunisták cselekvési készségének növelésére. Mindez pedig egyértelműen biztosíték arra, hogy még eredmé­nyesebb munka folyjék pártunk XII. kongresszusa határozatainak végrehaj­tásáért. Tóth Gyula A szerkesztőség ez­úton mond köszönetet az Igaz Szó huszonöt­éves jubileumára kül­dött jókívánságokért párt, állami és katonai vezetőknek, laptársak­nak, kedves olvasóink­nak. Külön köszönetün­­ket fejezzük ki Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának meleg hangú, további jó munkára serkentő, buzdító soraiért, jókí­vánságaiért.

Next