Igaz Szó, 1982. január-június (27. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

ben, hogy még 1753-ban is, Mezőtúr jobbágyainak kezdeményezésére néme­lyek „kuruckodni” kezd­tek. Nem akarnánk eről­tetni a történelmi foly­tonosságot, de nem lehet tagad­ni, hogy az úrbéri rendezés során földhöz nem jutott zsellérekből lett a hosszú évtizedek során a Viharsarok har­cos agrárproletariátusa. 1848-ban egy emberként álltak a forradalom ügye mellé, majd 1919-ben az egész lakosság lelkesen fogadta a Tanácsköztár­saság kikiáltását, a di­rektóriumban pedig munkások és agrárpro­letárok vállvetve álltak helyt. A fehérterror megtorlása nem is ma­radt el. A végleges meg­oldást a felszabadulás hozta meg 1944. október 8-án. Hódmezővásárhely sok­színű város. Jelentős a történelme, a művésze­ti élete, az agrármozga­lomban betöltött szere­pe. A fejlődés ívét ép­pen ezért nem könnyű megrajzolni. Jellemzi például, hogy a múlt században még hajók kötöttek ki ott, ahol a kollégium épülete emel­kedik. Jellemzi például, hogy a jelentős alkotók sokasága közül az egyik legnagyobb magyar író, Németh László munkás­ságának öt esztendeje kötődik Hódmezővásár­helyhez. Jellemzi továb­bá a felszabadulás utáni lendületes fejlődés, mind a mezőgazdaságban, mind pedig az iparban. 1960-ban Hódmezővásár­hely termelőszövetkezeti város lett. A város ipara azokból a csökevényekből fejlő­dött naggyá, amelyek a századforduló körül jöt­tek létre. A HÓDIKÖT a legnagyobb üzem, öt­ezer dolgozót foglalkoz­tat. Az 1889-ben alapí­tott harisnyakötöde volt az előd. Az Alföldi Por­celángyár csempét, für­dőszoba- és egészségügyi berendezéseket gyárt. Az előd az 1912-ben létesült Majolika Telep. A vasipari üzemek kö­zül a HÓDGÉP a leg­nagyobb. Közép-Európa legjelentősebb mérleg­gyára, a METRIPOND a A felszabadulási emlékmű Az új városközpont Szántó Kovács János szobrával A városi tanács patinás épülete

Next