Igaz Szó, 1982. január-június (27. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
ben, hogy még 1753-ban is, Mezőtúr jobbágyainak kezdeményezésére némelyek „kuruckodni” kezdtek. Nem akarnánk erőltetni a történelmi folytonosságot, de nem lehet tagadni, hogy az úrbéri rendezés során földhöz nem jutott zsellérekből lett a hosszú évtizedek során a Viharsarok harcos agrárproletariátusa. 1848-ban egy emberként álltak a forradalom ügye mellé, majd 1919-ben az egész lakosság lelkesen fogadta a Tanácsköztársaság kikiáltását, a direktóriumban pedig munkások és agrárproletárok vállvetve álltak helyt. A fehérterror megtorlása nem is maradt el. A végleges megoldást a felszabadulás hozta meg 1944. október 8-án. Hódmezővásárhely sokszínű város. Jelentős a történelme, a művészeti élete, az agrármozgalomban betöltött szerepe. A fejlődés ívét éppen ezért nem könnyű megrajzolni. Jellemzi például, hogy a múlt században még hajók kötöttek ki ott, ahol a kollégium épülete emelkedik. Jellemzi például, hogy a jelentős alkotók sokasága közül az egyik legnagyobb magyar író, Németh László munkásságának öt esztendeje kötődik Hódmezővásárhelyhez. Jellemzi továbbá a felszabadulás utáni lendületes fejlődés, mind a mezőgazdaságban, mind pedig az iparban. 1960-ban Hódmezővásárhely termelőszövetkezeti város lett. A város ipara azokból a csökevényekből fejlődött naggyá, amelyek a századforduló körül jöttek létre. A HÓDIKÖT a legnagyobb üzem, ötezer dolgozót foglalkoztat. Az 1889-ben alapított harisnyakötöde volt az előd. Az Alföldi Porcelángyár csempét, fürdőszoba- és egészségügyi berendezéseket gyárt. Az előd az 1912-ben létesült Majolika Telep. A vasipari üzemek közül a HÓDGÉP a legnagyobb. Közép-Európa legjelentősebb mérleggyára, a METRIPOND a A felszabadulási emlékmű Az új városközpont Szántó Kovács János szobrával A városi tanács patinás épülete