Igaz Szó, 1985. január-június (30. évfolyam, 1-6. szám)
1985-05-01 / 5. szám
ges, demokratikus és békeszerető Németország, mind pedig az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését szorgalmazó szocialista javaslatokat — zöld jelzést adtak a nyugatnémet újrafelfegyverzéshez és a félmilliós Bundeswehr felállításához, attól lehetett tartani, hogy a mesterségesen szított hidegháború előbb-utóbb „meleg” háborúba csaphat át ennek minden súlyos következményével együtt. A lényeget tekintve tehát Európában igen veszedelmes, akut válsághelyzet alakult ki. Nos, ilyen aggasztó körülmények után lépett a nemzetközi élet porondjára — hat évvel a NATO megszületése után! — a nyugati kihívás és fenyegetés ellensúlyaként, a háborús körök megfékezésének eszközeként a Varsói Szerződés politikai-katonai szervezete. Ha visszagondolunk azokra a vészterhes időkre, amikor az imperializmus legszélsőségesebb hatalmi csoportjai már a szocializmussal való közvetlen fizikai leszámolásra készülődtek, a későbbiekben pedig a szinte fehér izzásig hevített nemzetközi válságok idején — így például az 1961-es berlini vagy az 1962-es karibi krízis kirobbantásakor — megkockáztatták volna a rakéta-nukleáris összecsapást is, akkor mérhetjük fel igazán, hogy a szocialista közösség egyesített fegyveres erői milyen kimagasló szerepet játszottak a kalandorságra hajlamos atom-ámokfutók meghátráltatásában. Amióta szövetségünk fennáll, mindvégig hatékonyan teljesítette ezt a funkcióját és erélyes fellépésével eddig sikerrel hárította el a „helyi” konfliktusok kiszélesedését, a két ellentétes társadalmi rendszer fő erői közti öszszeütközésbe való átnövését. Teljes bizonyossággal állíthatjuk: nélküle nem lett volna megőrizhető az európai és a világbéke, nem lett volna elkerülhető a minden eddiginél pusztítóbb nukleáris katasztrófa. Csak ennek a ténynek a fényében értékelhetjük reálisan a Varsói Szerződés védelmi szervezetének valóban históriai küldetését, legfőbb feladatát. Nincs ennél fontosabb, életbe vágóbb minthogy a jövőben is — teljes eszköztárának latba vetésével, a két szövetségi rendszer hadászati egyensúlyának fenntartásával — elkerülhetővé tegye az újabb világégést, amely a már meglevő fegyverzetek hatalmas romboló erejét figyelembe véve, minden bizonnyal az emberi civilizáció végét jelentené. Az SZKP legutóbbi, XXVI. kongresszusán előterjesztett KB-beszámolóban hangzott el a következő kulcsmondat: „Ma Hídfőt foglalnak a Csehszlovák Néphadsereg katonái • /*r " jÉ' Partra szállnak a Szovjet Hadsereg tengerideszant-csapatai a tyomm A Román Hadsereg vadászai 27