Igaz Szó, 1986. július-december (31. évfolyam, 7-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
Kedves Olvasónk! Előfordul, hogy az embernek adódnak gyenge pillanatai, amikor - ha nem is bölcsen -, de megtartja magának a véleményét, így voltam ezzel a minap magam is. A társaságban hatvanhoz közeledő ismerős ragadta magához a szót. Háromnapos ünnep után lévén arról beszélt, mennyire irigyli a jelenlévőket, akik mind népes családi körben tölthették a pihenőnapokat, míg ő másodmagával, elkeseredve, idegösszeroppanással küzdve vergődte át az ünnepeket... Néztem a beszélőt, s már-már replikázni akartam, de valami visszatartott. Gondolom a jó ízlés, hogy ilyen körben ne pirítsak rá a már nem éppen fiatal férfire. Tehát hallgattam, pedig lett volna mondandóm! Kifejthettem volna, hogy a panaszkodó immár negyedik házasságát nyűvi, s a gyermekek, unokák nem azért hiányzottak legutóbb is a köréből, mert nem rendelkezik velük, hanem azért, mert évekkel, évtizedekkel ezelőtt faképnél hagyta őket! Az első feleségét két kiskorúval, a második aszszonyt talán bölcsődés korúval, a harmadiknak már nem lett tőle gyermeke, a jelenlegi pedig már túl van a szülési korhatáron.. . Vagyis: a hármas ünnepen lehettek volna éppen népes családi körben az ismerősök, ha az annak idején elhagyott gyerekek legalább kíváncsiak lennének a szülőapjukra. De nem azok, s nagyon úgy fest a helyzet, hogy nekik kell igazat adni. Az első kettőt még eleinte, hébe-hóba felkereste az apjuk, utána fokozatosan elmaradt mellőlük. A volt feleség férjhez ment, s a „mostoha" szerető édesapjává lett a gyerekeknek. Mit volt mit tenni? Ismerősünk új asszony után nézett, megnősült, majd innen is továbbállt. Maga után hagyva harmadik, apró gyermekét. S vajon törődött-e vele tisztességgel? Hát... a kérdésre nem adható egyértelmű válasz, miután közismert, hogy a másodszor is elváló férfi még a gyerektartást is fogcsikorgatva fizette, amikor pedig mellékes jövedelemre tett szert, mindent elkövetett, hogy azt a volt második feleség meg ne tudja, ki ne nyomozza... Aztán jött a gyermek nélküli harmadik, majd azt követően a negyedik házasság - s vele az elmagányosodás, a magára maradottság. Meg a hármas ünnepek, amelyeket az új családjaikban töltenek a gyerekek saját gyermekeikkel együtt. Vér szerinti apjukra meg rá sem nyitják az ajtót, hiszen ezt szokták meg, azt viszonozzák immár felnőtt fejjel, amiben maguknak is részük volt annak idején ... MOHÓ: Minden családban volt, van vagy lesz katona... Aknászhajók (12-13. oldal) Honvéd motorosok (42-43. oldal) 2 Néphadsereg Füstöl a gép: Válás után: Egy . . .kettő .. .Bit. . .bit. .. 14 Életet mentett 23 Harci helikopterek 24 Zoo a laktanyában 36 Külpolitika Ezerarcú Kuba 22 Katonaszemmel a terrorizmusról 26 Periszkóp 29 Kultúra Budavári épületek5 Nyomozók és detektívek8 Korkörkép 11 Rajk őrmester bajtársai 15 Hobbi 19 Szeberényi Lehel: Katona a gyerek 30 Júliusban ajánlja 33 Hadifurfangok 34 Pop-panoráma 38 MHSZ-élet, sport Égre rajzolt figurák 16 Tanuljunk karatéul 20 Gárdista a honatyák között 4 A szőnyeg szélén 21 Tisztelt Szerkesztőség! 40 Humor 44 Rejtvények 46 IGAZ SZÓ, a Magyar Néphadsereg magazinja Főszerkesztő: Barkovits István. Főszerkesztő-helyettes: Tóth Gyula. Művészeti szerkesztő: Szalai Emília Szerkesztőség: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. Telefon: 337-997 és 331-170. Kiadja a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó. 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. Telefon: 331-170. A kiadásért felel: Németh M. László igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 évre: 120,— Ft, 7* évre: 30,— Ft, egyes szám ára: 10,60 Ft. Megjelenik havonként. A beküldött kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. © Athenaeum Nyomda, 86.0581 Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Indexszám: 25403 ISSN 0133-1574-86.0581/7