Igaz Szó, 1986. július-december (31. évfolyam, 7-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
Markó Pál CSILLAGOK KARZATA ALATT Vasszárnyú madarak sikongnak: a szilvás kertek fölött ringó búzamezők melegével sziporkázik a fény, majd lángvirágokat lobbant a szürke felleg, gránátjait hajigálja a zaklatott Nap. Tűztigrist szül utcán a macskakő. Belülről zargatva indulok én is, a csillagok karzata alatt. Csönd van. A csont-foszfor mélységek fölött: bizsereg a vér, s ezt gondolom. Friss mosolya egy lánynak: kötelék ég a föld között. Messzi tavaszból gitárhangot sodor a szél... Városok álmát őrző lámpák gyöngysora világítja meg hosszú évek során elvesztett hajóimat, nevüket írd fel a köpenyed szélére...