Igaz Szó, 1953 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1953-06-01 / 1-2. szám

szolgálja dolgozó népünk növekvő kulturális igényeinek kielégítését és a marxizmus-leninizmus szellemétől áthatva harcoljon mindenféle ellensé­ges, burzsoá ideológia beszüremkedése ellen. Íróink e magasztos feladatok megvalósításában, alkotó munkájukban teljes mértékben élvezik Pártunk és Kormányunk támogatását, merítenek a szovjet irodalom kincsestárából és felhasználják gazdag tapasztalatait. A Pártunk által vezetett munkásosztály eredményes harca teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy irodalmunk eddig soha nem látott fejlődésnek indulhatott. Úe hazai irodalmunk alkotásai, mint Sadoveanu „Mitrea Cocor“ című regénye, Mihai Beniuc versei, Petre Dumitriu „Por­talan út“ című regénye, Dan Deşliu „Máramarosi bányászok“ című elbe­szélő költeménye, Veronica Porumbacu, Eugen Frunză és Eugen Jebeleanu versei s mellettük a magyar nemzeti kisebbségi írók alkotásai, mint Aszta­los István, Horváth István regényei, Sütő András, Balla Károly novellái, Horváth Imre, Majtényi Erik, Hajdú Zoltán, Kányádi Sándor versei és sok más irodalmi alkotásunk igazolja, hogy dolgozó népünkhöz hű íróink igye­keznek méltó módon megvalósítani az előttük álló nagyszerű feladatokat. A Román Munkáspárt mesterien alkalmazza hazánk viszonyaira a marxizmus-leninizmus iránymutató tanításait a nemzeti kérdés megoldá­sában is, és ahogy Gheorghiu-Dej elvtárs hangsúlyozza: „Népi demokra­tikus államunk biztos kézzel számolja fel a vad burzsoá nemzeti elnyo­mást, egyenjogúságot biztosított a nemzeti kisebbségeknek, megteremtette a legkedvezőbb feltételeket a nemzetiségek minden irányú fejlődésének.“ A Szovjetunió kimagasló irodalmi alkotásai hűen tükrözik a sztálini nemzeti egyenjogúsági politika eredményeit. A Szovjetunió kultúrforradal­­mának egyik jelentős eredménye, hogy áttörte a tudatlanság és sötétség határait és­ olyan népek előtt nyitotta meg a virágzó nemzeti irodalom kor­látlan fejlődését s ösztönözte őket ragyogó irodalmi művek megalkotására, amelyeknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt még nyomtatott írásjeleik, abc-jük sem volt. A szovjet hatalom éveiben számos nemzetiség alkotta meg a maga ed­dig ne­m létezett írásrendszerét. Ma már csak csuvas nyelven több mint 30 folyóirat jelenik meg a Szovjetunióban. Hazánk soknyelvű irodalma is. Pártunk irányításával, együtt fejlődik szocialista építésünkkel. A román irodalommal együtt a romániai magyar, német, szerb, jiddis stb. nemzetiségi irodalom is elindult a felvirágzás útján, íróink előtt eddig nem ismert határtalan lehetőségek nyíltak meg. Ezt igazolják például a Kolozsvárott és Temesvár tartományban megjelenő román, magyar, német, szerb nyelvű folyóiratok és lapok, ezt igazolja — nem utolsó sorban — a Magyar Autonóm Tartomány székhelyén, Marosvásárhelyen most meginduló „Igaz Szó“ című irodalmi folyóirat. A bukaresti Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, mely a Román Nép­­köztársaság egyik jelentős új megvalósítása , különös figyelmet szentel nemzetiségi irodalmunk alkotásainak is és ugyanakkor lehetővé teszi a ma­gyar dolgozó tömegek számára, hogy megismerjék a hazai román irodalom legjobb alkotásait is saját anyanyelvükön. Így jelentek meg az Állami Iro­dalmi és Művészeti Kiadó kiadásában magyar nyelven a „Haladó Hagyo­mányaink“ sorozatban a legnagyobb román klasszikus költő Mihail Emi­­nescu versei, Ion Creanga meséi, I. L. Caragiale kritikai realista leleplező művei, amelyekben könyörtelenül ostorozza a burzsoá­ földesúri rendszer .

Next