Igaz Szó, 1953 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1953-06-01 / 1-2. szám
nek. Országunk életének minden mozzanata, fejlődésünk minden egyes szakasza nagyszerű témák, típusok és helyzetek megjelenítését kell, hogy kiváltsa irodalmunkban. Íróinknak — a folyóiratnak — pártos állásfoglalással, azonnali gyorsasággal kell reagálniok a hazánkban folyó szocialista építés és a világ minden népét átfogó békeharc frontján felvetődő döntő jelentőségű kérdésekre. Folyóiratunknak a kölcsönös segítségnyújtás, a testvériség szellemében kell együtt dolgoznia — a közös cél, a szocializmus mielőbbi felépítése érdekében, — a „Viaţa Românească“ testvérlappal, az „Utunk“-kal és valamennyi hazai irodalmi folyóirattal. Szoros munkatársi kapcsolatot kell kiépítenie az összes haladó szellemű íróval. Átértékelő és bíráló tevékenységével hathatósan támogatnia kell a Román Népköztársaság gazdag irodalmának felvirágzását. Példát kell mutatnia közleményei által abban, hogyan viszonyuljon a pártos író az ábrázolt valósághoz, hogyan értse meg egész mélységében a kialakuló új ember legfőbb jellemvonásait, hogy hősi tettekre lelkesítse olvasóit és ápolja a kommunista ember erkölcsi tulajdonságait. Ily módon — hangsúlyozza Malenkov elvtárs — az írók felszínre hozhatják „az egyszerű ember magasrendű szellemi tulajdonságait és tipikus pozitív jellemvonásait“, megteremthetik „kifejező művészi alakját, amely méltó arra, hogy az emberek példaként kövessék“. Az ifjúságból, gyermekeinkből nő fel az új nemzedék, amely sikerrel megbirkózik az új társadalom óriási arányú és folytonosan növekvő feladataival. Az ifjúság soraiból kell irodalmunknak is egyre növekvő káderszükségleteit biztosítania. Ezért kell folyóiratunknak felszínre hoznia, üzemeinkben, intézményeinkben, kollektív gazdaságainkban megtalálnia, szeretettel és odaadással tanítania az új író tehetségeket és helyet adni oldalain alkotásaiknak, mint ahogy ezt a feladatot a „Mérlegen“ című rovatban igyekszik teljesíteni. Irodalmi folyóiratunk egész tevékenységét hassa át Lenin lelkesítő szava: „Munkára hát elvtársak! Nehéz és új, de nagy és hálás feladat áll előttünk, — széleskörű, sokoldalú, sokrétű irodalmi tevékenységet szervezni meg, szoros és elszakíthatatlan kapcsolatban a . . . munkásmozgalommal.“ Ezeknek a nagy feladatoknak irodalmunk művelői csakis abban az esetben tehetnek eleget, ha hűségesen követik Pártunk iránymutatását s ennek az iránymutatásnak szellemében szétbonthatatlan, szoros kapcsolatot építhetnek ki a dolgozó tömegekkel. A dolgozó nép gazdag, szabad életéből kisarjadt új irodalmunknak a Párt vezetésével a szocializmust építő dolgozó tömegek érdekeit kell szolgálnia. Erre tanítja a Román Munkáspárt íróinkat, — ezt várja íróinktól országunk dolgozó népe! A nagyszerű szovjet példán lelkesülve, minden eszközzel legyünk rajta, hogy hazánk új irodalma éles fegyver legyen a dolgozó nép kezében a szocializmusért és békéért vívott harcban, amelynek élén országunkban Pártunk, a Román Munkáspárt halad vezetőként.