Igaz Szó, 1983. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)
1983-04-01 / 4. szám
Lelkesítő feladatok . .Intenzív kulturális-művészeti és tudatformáló tevékenység folyik, alakítjuk a dolgozók, egész népünk szocialista tudatát, népünkét, amely tudatosan alkotja meg saját történelmét, szabad, méltó és független jövőjét , kommunista jövőjét. E keretek között biztosítva vannak a szükséges anyagi feltételek e művelődési-művészeti tevékenységnek a kibontakoztatásához a nemzetiségek nyelvén is. Erről vall az irodalom, a sajtó, a színházak, a rádió- és televízióadások, a műkedvelő együttesek nagy száma a nemzetiségek nyelvén, a művészeti-kulturális együttesek impozáns számának, a honpolgárok százezreinek — közöttük az együttélő nemzetiségek soraiból kikerülő együttesek és honpolgárok tekintélyes számának — széles körű részvétele a Megéneklünk, Románia országos fesztiválon.“ NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsai együttes ülésén elhangzott Beszédéből Ha gondolatban végigkísérjük azt a folyamatot, ahogyan az elmúlt években szocialista demokráciánk intézményei kiteljesedtek, és új meg új fórumok létesültek egész népünk véleménynyilvánításának és az országos döntésekben való cselekvő részvételének biztosítására, akkor nem feledkezhetünk meg az együttélő nemzetiségek megyei és országos tanácsairól sem, hiszen ezeknek a tanácsoknak a léte és működése tulajdonképpen az igazi demokrácia és jogegyenlőség egyik nagyon fontos feltételét tükrözi: azt, hogy a hazánkban élő magyar, német vagy más nemzetiségű dolgozók nemcsak egyéni törekvéseikben, hanem nemzetiségük tagjaiként is érvényesíthetik jogaikat. Egyszerűbben szólva: nemcsak az egyén, hanem a közösség céljai is meghallgatásra találnak, és a szocializmusban ez annyira nyilvánvaló, annyira magától értetődő, hogy amikor a demokrácia intézményeinek fejlődését hangsúlyozzuk, tulajdonképpen ennek a demokráciának a minőségére figyelünk. Nemrég zajlott le a fővárosban, Nicolae Ceauşescu elvtárs jelenlétében a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése, és pártunk főtitkárának, köztársaságunk elnökének Beszédéből egyik legfontosabb tanulságként pontosan ezt a minőségközpontúságot szűrhettük le: a meglevő — és kellőképpen gazdag — formákat korszerű tartalommal kell telíteni. Mit is jelent ez? Miközben nemzetiségi létünk és problémáink különböző vetületeit elemezte, és a munka, az oktatás, a művelődés változatos lehetőségeit vette