Igazság, 1945 (1. évfolyam, 2-20. szám)

1945-06-30 / 2. szám

1977 MG 1 ■ L évfolyam, 2. szám Árai 3 panal penge A parasztság hivatása és feladatai írta Tildy Zoltán A feladatokon kezdem, mégpedig a mai sürgős fel­adatok felsorolásán, ame­lyeknek teljesítése nélkül nincs újjáépítés. A paraszt­ság munkafrontjának hatá­sai szétágaznak a nemzet­­gazdaság egész területére. Élelem nélkül minden dol­gozó kéz lelankad s min­den állami és társadalmi funkció megbénul. A parasztság csodákat művelt a tavaszon. Megfo­gyatkozott és elnyűtt mun­kaeszközeivel, jóformán igavonó nélkül szántotta és elvetette földjeit. A Vörös Hadsereg üzemanyagsegít­sége megindította a meg­maradt traktorokat, de jól ,„tudják, hogy, mennyi gépi és állati matrkaerőt kellett pótolni ásót, kapát forgató emberi kézzel. A föld népe nem riadt meg az eléje tor­nyosuló és lebírhatatlannak látszó akadályok és nehéz­ségek előtt s a vetés óta is lankadatlanul dolgozik földjein. Most újabb nagy erőfe­szítés következik. Itt van az aratás ideje. Tisztában vagyunk azzal, hogy ennél a munkánál is sok minden hiányozni fog, eszköz és ember egyaránt, mégis hangsúlyoznunk kell az aratási munka gyors és eredményes elvégzésének fontosságát. A múlt évek­hez viszonyítva kevés őszi gabonánkból, de a tava­sziakból is nem szabad, hogy elvesszen akár egy kévére való. Nem szabad, hogy beszáradjon, vagy ki­peregjen a szem. Nehéz lesz a hordás és a cséplés mun­kája is. Ha valaha, úgy most van szükség arra, hogy a falvak, tanyák la­kói össze­tegyék erejüket és munkaeszközeiket, hogy szervezetten segítsenek egymáson s a régi és az új kisgazdák összeforrjanak egymás megsegítésében. Nem félünk az aratási és cséplési munka nagy fel­adataitól, ismerjük a föld népét. Tudjuk, hogy ebben a most szükséges erőfeszí­tésben is helyt fog állani, aminthogy mindig helytál­lott munkája és küzdelmei során. Az új magyar demokrá­cia a termés feletti rendel­kezésben sokkal több sza­badságot ad a parasztság­nak, mint amivel az elmúlt években rendelkezett. Szin­te azt mondhatnánk: a pa­rasztság felelősségérzetére bízza a többi dolgozó réte­gek sorsát. A parasztság­nak, a föld dolgozó népé­nek most meg kell mutat­nia, hogy élni tud a szabad­sággal s tudja azt is: meny­nyi felelősséggel tartozik a jelenért s a jövőért. Ezúton is felhívjuk a magunk nagy dolgozó földmíves táborát, hogy a kötelező kenyérga­bona beszolgáltatásnak a cséplés után azonnal tegyem eleget, nehogy az ellátásban valahol is fennakadás le­gyen. Nagy országos érdek ez , ha a leselkedő reakció valahol ebben a kérdésijén bujtottatni kezdene bánná­nak vele úgy, amint a nép s az ország ellenségeivel kell bánni. A most beadott gabonából itthon készül ke­nyér, az ipari munkások, bányászok, szellemi dolgo­zók kenyere, akik ércünk, az országért, az ország új­jáépítéséért végzik nehéz munkájukat. Általában is komoly ér­dek s az újjáépítés zavar­talanságának és eredmé­nyességének egyik szüksé­ges főbiztosítéka a belső nyugalom fenntartása és megerősítése. Erre a nyu­galomra kétszeres szükség van az aratás, a termény­betakarítás idején. A pa­rasztság legyen őrizője en­nek a nyugalomnak. Száll­jon szembe keményen és határozottan a reakció mes­terkedéseivel s azokkal is, akik izgága könnyelműség­gel próbálnak nyugtalansá­got kelteni a legszentebb munka, az aratás idején. Legyen a parasztság hir­detője és megtestesítője a hitnek és bizalomnak a nemzet jövendőjében, ab­ban, hogy érdemes dolgozni, hogy minden jó munkának meglesz a maga komoly eredménye úgy a magunk, mint az egész ország életé­ben. A dolgozók kemény és eredményes munkábén bt­­n­ni remény vesztetteket, tétovázókat, míg csak az egész ország­ban mindenütt: mezőn, gyárban, műhelyekben, iro­dákban, bányák mélyén fel nem zen­dül a munka him­nusza. Az egész országot csak az egész magyarság építheti újjá: példaadásban járjon az élen ezentúl is a nemzet előtt a magyar föld népe. E példaadás betöltése nemzeti hivatás, amelynél szebbet és nagyobbat nem tűzhet maga elé senki az országban. J*. r­7~^\ s };i HT4 1945 június 30, szombat z ifjúsági egységről Az elmúlt hónapokban igen sok szó esett az ifjúság dolgairól, ar­ról, hogyan lehetne a fiatal fron­ton egységet teremteni. A Független Kisgazdapárt fia­talsága mindig hangoztatta, az ifjúsági egység szükségességét. Az ország igen sok helyén elter­jedt az a hír, hogy a Kisgazda­­párt fiatalsága részt vesz a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség munkájában. A legutóbbi időben sokan fel­kerestek és magyarázatot kértek: mennyiben fedi a valóságot az a hír, hogy a Kisgazdapárt ki­vonta ifjúsági képviselőit a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetségből s külön Ifjúsági Szer­vezeteket épít ki? A hír a valóságnak megfelel. Okait pedig röviden elmond­hatjuk: A felszabadulás után részt vállaltunk a MADISz köz­ponti vezetőségének munkájában, azt gondolván, hogy felépíthet­mokratikus egységét. ■úiaosoroan szellemi egységet kí­vántunk megvalósítani, hogy az elmúlt 25 év hatása alatt álló if­júságot elindíthassuk önmagára­­találása, öntudatosodása felé. A szellemi egység akarásából mind­inkább egy­ szervezet igénye nőtt ki.­ Nem tudtunk egyetérteni az­zal a módszerrel, amely minden eszközt szentesíteni akart és szen­tesített a cél, a szervezeti egy­ség érdekében. Ilyen körülmé­nyek között bizonyos idő múl­tán arra az elhatározásra ju­tottunk, hogy visszavonulva sa­ját munkaterületeinkre, más uta­kon próbáljuk megteremteni a fiatalság szellemi, kulturális egy­ségét. Különösen paraszt-ifjak keres­­tek fel leveleikkel. Hangsúlyoz­ták benne, hogy sparaszt-ifjúnak a paraszt-fiatalt, ifjúmunkásnak az ifjúmunkást, diáknak a diákot kell elsősorban megtalálnia. Csak ezek után képzelhető el a paraszt-, munkás- és diákfiatalság nem mesterséges, erőszakolt, de ter­mészetes találkozása. De addig is szülessen meg a különböző demokratikus szellemi fiatal ve­zetőség szellemi, lelki és moz­galmi érintkezése. Míg ez meg nem történik, addig egységről beszélni: fából vaskarika­. A vi­­déki fiatalság mindenütt így érezte ezt és hozzáfogott a maga ifjúságának megszervezéséhez, a Független Kisgazdapárt Ifjúsági Szervezetének felállításához. Megalakult a Kisgazdapárt If­júságának Országos Szövetsége. A fővárostól távol eső vidékeken a szervezeti egység helyi képvi­selői túlbuzgóságba rendőrséget is ..----- -**1­.. nak, vagy éppen a Kilőnek, a KALOT-nak megalakulását meg­­akadályozzák. Tudjuk, hogy a MaDISz központi vezetősége nem ért egyet ezzel az elmúlt idők fasiszta módszereire emlékeztető eljárásokkal. Mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon ma minden pártnak, minden ifjú­sági közösségnek egyenlő­­joga van. Vitatkozhatunk az elvek, az elgondolások felett, dolgozni azon­­sági közösségnek egyenlő joga de határozott kötelessége is. Aki ma terrorizálni akar, az fasiszta. Ezeket pedig minden eszközzzel kiküszöbölni az ifjúság életéből: nemzeti feladat! A Független Kisgazdapárt zász­laja alá felsorakozott községek­ben, parasztvárosokban a paraszt­fiatalság csaknem teljes számban. A KALOT-ból, a KIE-ből, a Cser­­készmozgalomból, a Népfőiskolák­ból kinőtt fiatalok nagy része. Az ipari munkásságból hozzánk kap­csolódtak azok, akik a történelmi materializmust nem fogadták el A diák fiatalságból pedig, akik a szövetkezeti szocializmus hívei, a népi származású, a népi kultúra táborát jelentő fiatalság. Általá­ban elmondhatjuk, hogy Ifjúsági Szervezetünk a történelmi ...ate­­rializmunt átlépett, demokratiku­san gondolkodó, a fejlődés ú­ját elsősorban a szövetkezeti szocia­lizmusban látó fiatalság találko­zóhelye. A szellemi egység megvalósítá­sát látjuk a legfontosabbnak. Ép­pen ezért elsősorban kul­trát akármik adui a fiatalságnak. A fogalmak tisztázása, igazi törté­nelmünk tanúságainak lenézése, önálló gondolkodás kialakítása, a szabadság és függetlenség mara­déktalan biztosítása, legfonto­sabb célkitűzése közé tartozik a Kisgazdapárt ifjúsági szerveinek. Az önmagára talált, öntudatos, hitvalló fiatalság feladata később az önként vállalt egység megte­remtése, amelyik ténylegesen de­mokratikus egység lesz, s ame­lyik maradéktalanul a fiatalság egységét jelenti. B. Rácz István Épül! Magyarország Az ország egyik legfonto­sabb kérdése az, hogy mikép­pen tudjuk újjáépíteni az or­szágot A Szovjetunió is ki­mutatta jószándékát a ma­gyar újjáépítés iránt azzal, hogy az elmúlt napokban 251 teherautót adott Budapestnek, üzemanyaggal és személyzet­tel együtt Segíti a Szovjet­unió azzal is Magyarország lakosságát, hogy Budapest ré­szére nagymennyiségű lisztet cukrot, húst adott Ezek :­z élelmiszerek már meg is ér­keztek és szétosztásuk folya­matban van.­­­­ Az újjáépítést azonban ne­künk kell elvégeznünk. Az iparügyi miniszter a követke­zőket mondotta erre vonat­kozólag. — Saját erőnkre vagyunk utalva és minden, ami ennél többet jelent ajándék lesz. Döntő módon tehát csak a sa­ját munkánk segítheti feltá­masztani a magyar ipart Legelső feladataink közé tar­tozik a parasztság szerszá­mokkal és gépekkel való ellá­tása, hogy a parasztság ter­melni tudjon és a városi mun­kásság élelmet kapjon. A kulcsiparokra vonatkozólag, amelyek elsősorban jönnek te­kintetbe a jóvátételi szállítá­soknál, így a vasúti, vagon- és mozdonyiparra, a szer­számgyárakra, az építőiparra már régen kimondottuk a sürgősséget ezeknek az ipa­roknak dolgozói tehát feltét­lenül megérdemlik, hogy ellá­tás szempontjából különleges helyzetbe, kerüljenek. Legsür­gősebb feladatom tehát hogy a kulcsiparban foglalkoztatott munkások erőfeszítésüknek megfelelően, mindenki előtt hozzájussanak hatósági áron a megfelelő élelmiszerellátás­hoz, miután a feketepiac árait megfizetni nem tudják.­­ A névleges béreket reál­bérekké kell átváltoztatnunk. A feketepiac megfizethetetlen árai valósággal kihívást je­lentenek a munkásság felé, amelynek kebelében már bi­zonyos politikai ellenszenvet is kiváltott a feketepiac hié­náinak garázdálkodása. A kulcsipari munkásság élelmi­szerellátása nyugodt légkört biztosíthat a termelésre, amelynek nyomán elindulhat­nak a többtermelési törekvé­sek is.­­ Ugyanakkor, amikor a vállalatok bizalmát kérjük, tevékenységre serkentjük őket, mégpedig teljes súlyukkal és kasszájukkal, hangsúlyozzuk, hogy az ipari diktatúrát és a munkások kiszolgáltatottságát nem fogjuk megengedni.

Next