Igazság, 1946 (2. évfolyam, 1-49. szám)
1946-01-19 / 1. szám
RENDELETEKAll AM Közadók együttes kezelése A pézügyminiszter elrendelte, hogy a közadókat együttesen kell kezelni. Ez természetesen nem vonatkozik a földadóra és járulékaira. Az együttesen kezelt közadókat tizenkét egyenlő részben és pedig minden hónap első napján való esedékességgel a hónap 15-éig kamatmentesen lehet fizetni A kormány azt is elrendelte, hogy késedelmes adófizetés esetén kamat helyett adópótlékot kell megállapítani. Adópengőben vetik ki a közadókat A pénzügyminiszter 3600/1945. VII. számú rendeletében elrendelte, hogy a közadókat 1946 január hó 1-től adópengőben kell kiszabni. Idetartoznak az állami egyenes adók (a földadó és járulékai kivételével), az egyszeri beruházási hozzájárulás, a megváltott és vagyonváltság földekből .A juttatottak főkönyvében előírt tartozások, a vagyonváltság földhaszonbér, valamint az ingatlan vagyonváltság visszavásárlási ártartozása, az illetékek, a forgalmi adók, a fogyasztási adók, a vámok, az együttesen kezelt adók, valamint a külön kezelt vármegyei, községi és városi adók, egyházi adó, párbérváltság, kéményseprési díj, továbbá a pénzbüntetések. Kivételt képeznek a földadó és járulékai, a természetbeni községi közmunkák. Ezeket továbbra is terményben, illetve újabb rendelet szerint esetleg borban kell fizetni. Ha azonban a földadót és járulékait a termények lefoglalása útján sem lehet kiegyenlíteni, akkor az ingókra és az ingatlanokra foganatosított végrehajtást úgy kell eszközölni, hogy a földadó hiányzó részét adópengőben kell meghatározni. Az adópengőnek értéke minden nap délelőtt 8 órától a postahivatalnál van kifüggesztve. Egy adópengőt egy aranypengőnek kell tekinteni. A dohány kötelező termesztése A kormány 13.150/1945. számú rendeletével kötelezővé tette a dohány termesztését. Azokban a községekben, ahol 1937—38. gazdasági években vagy az azt követő években dohányt termesztettek, a termesztő gazdálkodók kötelesek az 1945—46. gazdasági évben is ugyanakkora területen dohányt termeszteni Ez vonatkozik azokra az újgazdákra is, akik olyan birtokból kaptak földet, ahol 1937 óta dohányt termesztettek. Ha a dohánytermesztésre kötelezettek kijelölt területe együttesen nem éri el azt a területet, amilyen nagyságú területen az 1937—38. évben a község határában dohányt termesztettek, akkor a községi termelési bizottság kijelölése alapján olyan gazdálkodókat is kötelezni kell a dohánytermesztésre, akik eddig azzal még nem foglalkoztak, de a földjük alkalmas rá. A halászat szabályozása Természetes vizeken 1946 január 1481 csak az halászhal, akinek halászjegye van. A múlt évben kiadott halászjegyek, illetve halászsegédjegyek érvényüket vesztették. Az új halászjegyeket az Orevágos Halászati Felügyelőség által kiadott űrlapokon kell kiállítani. Ezeket a lakhely szerint illetékes járási főjegyző, városokban a polgármester állítja ki. A kiállítás iránti kérelmet írásban vagy élőszóval itt kell előadni. A halászjegy fekete, a halászsegédjegy piros. A jegyek elnyerésének feltételei: a kérelmező önálló halász vagy halászsegéd, amit helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni-Szükséges halászati szaktanfolyam elönlése és halászati vita,ra letétele, igazolni kell továbbá azt is, hogy az illető halászati szövíznek Általában a halászatra való jogosultságot a halászati szövetkezet, vagy a vízterület bérlője igazolja. Halászjegyre az is jogosult, aki kisszerszámmal mellékfoglalkozásként halászik. Újgazdák tartozásai A nemzeti kormány rendeletet adott ki, amely szerint a földbirtokrendezés során földhöz vagy házhelyhez jutott újgazdák a megváltási ár tartozására átmenetileg nem teljesíthetnek rendkívüli tőketörlesztést. A törlesztésre újabb szabályozás jön ki és addig a tartozások elszámolását függőben kell tartani. A lótenyésztés védelme Az Ifjazsoly újság már a nyár folyamán közölte a gazdatársadalomnak azt a kívánságát, hogy Budapesten és általában a nagyvárosokban ne tarthassanak kancalovat azok, akik lótenyésztéssel nem foglalkoznak, illetve a körülmények folytán nem foglalkozhatnak. A földmívelésügyi miniszter most rendeletet adott ki, hogy 1946 január 9-től számított három hónapon túl Budapesten és a környékén tenyésztésre alkalmas kancalovat, továbbá kancacsikót tilos ■tartani. A tilalom alól felmentést kaphatnak azok, akik lótenyésztéssel is foglalkoznak- Igák kötelező bérmunkája A Gazdasági Főtanács rendeletet adott ki, hogy az ország gazdasági egyensúlya és a közellátás biztosítása érdekében az igás állatokat és járműveket igénybe lehet venni. Az igénybevétel egy évben 60 napnál több nem lehet. Az igénybevételért bőr jár, a mindenkori napszámbér. Fogatnélküli állatért 5 napszámbár, egyfogatú parasztszekérért 6 napszámbór, kétfogatú szekérért 11 napszámbér és kétfogatú tárazekérért 12 napszámbér fizetendő. A fogatnélküli járművek díja: egyfogatú társzekérnél negyed napszámbér, kétfogatú társzekérnél 1 napszámbér, parasztszekér és bordély után másfél napszámbér, kézikocsiért és talicskáért fél napszámbér. Nem lehet igénybe venni a fogatokat és jószágokat a mezőgazdasági munkaidőszakban, így szántás, vetés, aratás, hordás, cséplés idején. Beszolgáltatás rártörésnél A közellátásügyi miniszter újabb rendelete szerint a vámőrlésre jogosult köteles őröltetéskor az ellátatlanok biztosítására a vámőrlési díjon felül a gabona súlya után 20 százalékot, kukorica után pedig 16 százalékot beszolgáltatni a malomnak a közellátásügyi miniszter által megállapított áron. A malmok viszont a terményhivatalnak tartoznak beszolgáltatni az őrölni bevitt gabona után mázsánként 30 kilót, mégpedig 10 kiló őrlési díjat és 20 kiló beszolgáltatásra átvett gabonát. A lőttvad beszolgáltatása A közellátásügyi miniszter elrendelte, hogy a lőttvadnak 80 százalékát be kell szolgáltatni a Lőttvadértékkeítő Iroda által kijelölt kereskedőnek. Méhkaptárak egységesítése A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a méhkaptárak egységesítéséről. Az új kaptárak a jövőben csak tízkeretes rakodó vándorkaptárak lehetnek. A keretméret magassága 32,5 cm, szélessége 42 cm. A felső keretién hossza 46 cm. A keretek 1 cm magas hornyozáson nyugszanak. Saját részére más méretben is készíthet kaptárt bárki, de forgalomba hozni csak a fenti méret szerint készült kaptárakat szájbad. Kukoricaőrlemények A közellátásügyi miniszter a következőképpen szabályozta a kukoricaőrlemények legmagasabb malmi eladási árát: kukoricadara 42.000 pengő, kukoricaliszt 34.000 pengő, kukoricakorpa 15.000 pengő, kukoricaocsa 13.000 pengő, Rostnalja 8000 penggő, kukoricacsia 40.000 pengő 100 kilogrammonként. Lőttvad A kiadott rendelet szerint a lőttvad legmagasabb termelői ára az ország egész területén a következő: nyúl, őz, szarvas, vaddisznó egészben kilogrammonként 12 500 pengő. Fácán darabonként 25.000, Vadliba darabonként 20.000 pengő. A beszolgáltatott lőtt vadért ezeket az árakat kapják a vadászok. A gyufa A rózsaszálon gyufa legmagasabb fogyasztói ára tokonként 600 pengő. A svéd gyufa fogyasztói ára pedig dobozonként 300 P. A tej A kormány elrendelte, hogy a szabadforgalmú tej és tejtermékek legalacsonyabb termelői árát ezután a most megszervezett Tej, ármegállapító Bizottság állapítja meg. A beszolgáltatás alá eső tej ára a szabadforgalmú tej mindenkori termelői árának egyharmad része. Jelenleg a szabadforgalmú tej 2700 pengő, a beszolgáltatott tej 900 pengő literenként. A dohány beváltási ára A pénzügyminiszter újabb rendelete szerint az 1945. évi termésű dohánylevelek beváltási ára a következő: szuloki és szegedi I. osztályú 390.000 pengő másásonként. Szabolcsi 390.000, debreceni 375.000, tiszai 330.000, Virginia 495.000, kerti dohány 465.000, kapadohány 135.000 pengő mázsánként. Az aljdohány beváltási ára 75.000 pengő. Az árak 1945 november 15-től visszamenő hatállyal érvényesek. Vagyonváltságban A pénzügyminiszter január hónapra a vagyonváltság húsa árát métermáneánként 24.600 pengőben állapította meg. Az ecet A tízszázalékos szeszecet legmagasabb fogyasztói ára literenként 7000 pengő. A palackozott 10 százaalékos szeszeceté pedig literes palackokban 9800 pengő. Bérhántolás A közellátásügyi miniszter rendelete szerint bármilyen malom üzembentartója a termények bérhántolása után mázsánként az alábbi díjat számíthatja fel: árpánál, búzánál 6100 pengőt, kölesnél 6350, hajdinánál 9700 év cirokmagnál 7200 pengőt. Kéményseprés Az iparügyi miniszter szabályozta a kéményseprési díjakat. A rendelet szerint városokban 90 pengő, községekbenpedig 120 pengő fizetendő egy kémény egyszeri seprése után. Kórházi díjak A népjóléti miniszter újból megállapította a kórházi díjakat. A közkórházak legalacsonyabb ápolási , díjosztályán szedhető napi ápolási díj január 1-től kezdve 10.000 pengő. Állami kórházak és gyógyintézetek I. osztályán 50.000, II. osztályán 25.000 pengő. A posta Levél: helyben 400 pengő, vidékre 600 pengő. Levelezőlap: helyben 300 pengő, vidékre 400 pengő. Utalvány: 100.000 pengőként 300 pengő és 500 pengő kezelési díj. Csekk: 50 600 pengőként 100 pengő és 100 pengő kezelési díj. Rádió havi díja 10.000 pengő. i községi termelési tettségek toldatai A közellátásügyi miniszter szabályozta a községi termelési bizottságok hatáskörét. A 111.150/1945 sz. rendelet a következőkben állapítja meg a termelési bizottság feladatát: A termelési bizottság ellenőrzi a termények termelésére vonatkozó bejelentési kötelezettséget és az ennek alapján megállapított beszolgáltatási kötelességet. Intézkedhetik a községi elöljáróság által vezetett nyilvántartás adatainak helyesbítése iránt és elrendelheti a beszolgáltatási kötelesség emelését. Felhívhatja a termelőt a beszolgáltatási kötelességének teljesítésére. Ellenőrzi a vásárlással megbízott kereskedőnek a beszolgáltatással kapcsolatos tevékenységét és intézkedik aziránt, hogy a kereskedő a beszolgáltatott terménnyel , a közellátási miniszter utasításai szerint rendelkezzék. Ellenőrzi a vámütét végző olajipari üzemeket és gondoskodik a vámkeresmények és az olajnogácsának beszolgáltatásáról. A termelési bizottság feladata továbbá a közületi és magán sertésvágásokkal kapcsolatos zsírbeszolgáltatás, valamint a lödvadbeszolggáltatás ellenőrzése. Ugyancsak ellenőrzi a tejbeszolgáltatási kötelesség teljesítését A rendelet kimondja, hogy a termelési bizottság előírt hatáskörében intézkedhetik a karhatalom igénybevételéről is. Ezek a jogok a termelési bizottságot közellátási hatáskörében is megilletik. A beszolgáltatandó terményeknek szállításához a községi elöljáróság által megállapított fuvardíj ellenében igaerőt is igénybevehet a termelési bizottság-A gazdálkodó kötelees a termelési bizottságnak ezen működéséért minden katasztert hold után 1 kg kenyérgabonát vagy 60 dkg babot, minden szőlő- és gyümölcsterület után holdanként 5 kg kenyérgabonát vagy 3 kg babot ellenérték nélkül átadni. Az összegyűjtött terményt a termelési bizottság valamelyik vásárlással megbízott kereskedőnek adja át. A községi termelési bizottságnak be kell jelenteni a lőttvad beszolgáltatását, forgalmát és felhasználását. A bejelentést a vadásztársaság elnöke köteles megtenni. A föladót a borban való fizetése A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a földadónak borban való lerovásáról. A 151.500/1945. sz. rendelet kimondja, hogy akiknek nem termett elég gabonája, az a földadót és annak járulékait borban is megfizetheti. A földadó szempontjából 1 kg búzának nem direkttermő szőlőfajtákból származó bor esetében 6 Malligandiiterfokos, direkttermő szőlőfajtából előállított bor esetében pedig 8 Malligand-liter-fokos bor felel meg. Az adózó tehát nem direkttermő szőlőből származó borból annyi 6 Malligand-lterfokot tartalmazó, direkttermő szőlő esetén pedig annyi 8 Malligandliterfokos bort köteles a földadó és járulékai fejében beszállítani, ahány kilogramm búza van földadó és járulékai terhére előírva. Ha vegyesszőlőből van a bor, akkor azt direkttermő szőlőfajtának kell venni. A földadónak és járulékainak lerovása céljából beszállított bor minden literjét annyi kilogramm búzával kell egyenértékűnek elszámolni, ahányszor a bor tényleges Halligand fokában a 6, illetőleg a 8 Malligand-fok benn foglaltatik. Egy példa: Kis Imre tokaji lakos 100 kg búzát fizet földadó címein. Ezt 13 Malligrud-fokos nem direkttermő szőlőfajtából származó borral akarja kiegyenlíteni. Már most a 100 kg búzát megszorozza hattál, így kijön 600, ezt elosztja 13-mal, marad 46,15, tehát neki 46 liter és 15 centiliter bort kell beszolgáltatni. Másik példa: Bálint János kanizsai lakos, földadója 150 kg búza. A 11 Malligand-fokot direkttermő szőlőből eredő bort fal akarja kiegyenlíteni földadóját. Direkttermő szőlőnél nem 6, hanem 8 a szorzószám, ezek szerint 150-et beszorozza nyolccal, ez lesz 1200, azt elosztja üg gyel, az eredmény szerint tehát nettó 100 liter és 9 centiliter bort kell beszolgáltatnia. A búza szorzószáma tehát direkttermő szőlőnél 8, nem direkttermőnél 6. Az eredményt mindig annyival kell elosztani, ahány Malligand-fok erősségű a rendelkezésre álló bor. Az adózó tartozik a megkívánt bormennyiséget a szeszegyedárúság által megbízott borkezelőhöz beszállítani. A falu új gazdagjai Csaknem minden faluban van belőlük. A múlt esztendőben esetleg, sőt legtöbbször nyilaztak, a zölddel terrorizálták, fenyegették a jóérzésű magyar embereket, most színt váltottak. Új konjunktúra, új lehetőség nyílt számukra. Elfoglalták egyesek közülük a helyeket a községi frildosztó bizottságokban, termelőbizottságokban, ezt vagy amazt dirigálják. A falvak népe felháborodva szemléli politikai szemérmetlenségüket és harácsolásaikat. Rendszerint pártfedezet mellett végzik műveleteiket. Ezért történik esetleg más formában mindenütt az, ami Felsőrajkon, Zala megyében esett, hogy a helybeli Kommunista Párt kimérte vetőmagnak az őrlésnél beszolgáltatott, de megkoptatott malmi gabonát és kiosztotta ugyancsak vetőmagnak a zsizsikest is. Tgy, hogy akik megkapták, azonnal ott is hagyták a malomban őrlésre. Természetesen bizonyos előjogok szerint történt a kiejtés. Iczy például az egyik tag, saját bevallása szerint, annyi gabonát gyűjtött, hogy lefolyik a padlásról, de szintén részelt belőle. A pártszempont szerint történt vetőmagosztás eredménye egyébként Felsőrajkon, mint több helyt másutt is, az volt, hogy sokan nem fogadták el a vetőmagot, mert nem akarták vállalni hozzá a kommunista párttagságot is. A felsőrajkiak panaszolják, hogy egy falubeli ügyes ember a szombathelyi katonai elemezési raktárnak nála tárolt körülbelül 20 vagon búzáját saját szakállára eladta Tatabányán szénért. Tény az, hogy az üzlet óta, melyet állítólag a község érdekében bonyolított le, lovakat, disznókat vett, istállót renovált, stb. A falu új gazdagjai rendszerint hatalmaskodva követik el visszaéléseiket, szerzik a vagyont, ők a szegény emberek védői szájjal, de maguk nem akarnak szegények maradni. Ezért választják a munka helyett a megélhetés és a szerzés ilyen módjait. A megírt példák általánosíthatók. De sorsát kell keríteni, hogy ne hangoskodjanak tovább s ne tudjanak a közösség rovására gazdálkodni. 1346 fcm 1 -9 IGAZSÁG 3