Igazság, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-04 / 1. szám

iót dfr di UUai UeU U ltom levele Karom­i Mihály néhány héttel ez­előtt levelet irt Benesnek, amely­ben figyelmeztette a szlovákiai magyarnászyal­y ember, elkövetett ancherlerörságekre és kérte, hogy a magyar-csehszlovák megbékélés érdekében retse latba befolyását napojában. Benes válaszolt Kárté­lytaufó. Válaszának lényege, hogy Osstoszlovákia nem sértette meg a­­ magyar-csehszlovák lajkoerágcsere­­egyezményt , a magyarok Seu­­détaföldre történt telepítésének nem az a célja, amit a magyar la­pok fúrnak, hanem csakis a mun­­kaerőszükséglet bizosítása. Benes felhasználta az alkalmat arra rá, hogy támadást intézzen a magyar hatóságok ellen, melyek megsze­gik — szerinte — a magyar-cseh­­tszlovák egyezményt, mert nem alkalmazkodnak a csehszlovák köztársaság unnm­erőbiztosítási törvényeihez. Bizonyos, hogy a vi­lágban kezd élni a rokonszenv a szlovákiai magyarság irányában s ez arra kényszérítette a cseh­szlovák politik­át, hogy lega­lább mentegetődzék. Lehet, hogy mód­­szerei is enyhülni fognak. A cseh­­szlovák kormány különben akkor tudná megnyugtatni a magyar közvéleményt, ha lehetővé tenné, hogy magyar újságírók személye­­sen győződjenek meg arról, ho­gyan is folyik a magyarok kite­lepítése, • milyen sorsuk van Csehországban. A magyar beim Többször megírtuk, hogy a ma­gyar békét február 10-én írják alá Páriában- Byrnes amerikai külügyminiszter az aláírás után rögtön az amerikai szenátus elé terjesztik Magyarországgal, Olasz­­országgal, Bulgáriával és Román­iával megkötött békeszerződése, két ratifikálás (jóváhagyás) vé­gett. Azt hiszik, hogy az amerikai szenátusban hosszabb vita len a békeszerződéseikről. Byrney azt szeretné, hogyha ez a vita még a márciusi moszkvai megbeszélé­sek előtt véget érne de ez ő moszk­vai utazása előtt jóváhagynák az amerikai törvényhozók a magyar békét is. Mindebből arra lehet következtetni, hogy Magyar­­ország körülbelül a nyár közepére békeállapotba kerül , ekkor a megszállás ie megszűnik. A Ma­gyarországon maradó orosz csa­patok csupán az ausztriai útvonal biztosítására maradnak ott, de már nem megszálló cápatokként. Németország Sokan mondják, hogy a nagy­hatalmak között­­a legnagyobb ellentétek a német kérdés meg­oldása körül vannak. Tényleg Németország legyőzetése Után is a legtöbb gondot okozza. A né­metség a szűkebb értelemben vett Európa legnagyobb számú népe. Gazdasági képességeivel, művelt­ségével is mindenütt számolnak. Jól bizonyítja ezt, hogy a külön­böző megszállási zónákban milyen nagy gondot fordítanak a néme­tek politikai megnyerésére. Mind az orosz, mind az angol és az amerikai politika arra a véle­ményre jut — amit a németiek is folyton hangoztatnak —, hogy a német nép élete elképzelhetetlen Németország gazdasági egysége nélkül. Máris jelentős árucsere­­forgalom indult meg az angol­szász és az orosz övezetek között, sőt érdekes, hogy milyen egyön­tetűen tiltakoznak mind az orosz, mind az angolszász megszállási övezetek német újságjai a fran­ciáknak az ellen az egyoldalú lé­pése ellen, hogy a leggazdagabb német széntermelő vidéket, a Saar-vidéket elcsaitol­tták Német­országtól te a franciák által meg­szállt övezetből sok gépet vittek Franciaországba. Tekintve, hogy ezek a lapok nyilván nem írhat­nak a megszálló hatóságok véle­ményével ellentétben, taldtható, hogy az oroszok te angolszászok egy véleményen vannak a fran­ciák fellépése felől. Emlékeztetni kell arra, hogy Molotov orosz külügyminiszter a nyár folya­mán határozottan egységes Né­metországról beszélt. Franciaország A francia közvélemény nyug­talan francia Indokina sorsa miatt. Még a japán megszállás alatt erős propaganda indult meg ezen az ázsiai francia gyarmaton a lakosság körében a fehérek ellen. Sok fegyvert hagytak itt a japánok. Újabban szervezetek ala­­kultak, amelyek Indokína függet­lenségéért előbb tüntetéseket kezdtek, most pedig fegyveres támadásokat hajtanak végre fran­cia teaponok te polgári személyek ellen. A lázadások mind nagyobb területre terjednek. Görögország Az Egyesült Nemzetek bizton­sági tanácsa a görög kormány panaszára vizsgáló bizottságait küld ki Görögország északi ré­szére te a bele szomszédos albán, jugoszláv te bolgár területre. A görög kormány panasza úgy szólt, hogy a görög baloldali szervezet nyilván ezekből az álla­mokból kap fegyveres és anyagi támogatást. Úgy látszik azonban, a görög belső háború ügye is megoldódik, mert a görög bal­oldali szervezet karácsonykor meglehetős békés hangú kiált­ványt tett közné. 2 IGAZSÁG 1949­ január 4 Megegyezések Terjed a békülékeny szellem. A biztonsági tanácsnak a görög kormány panasza ügyében foly­tatott vitájában a Szovjetunió képviselője tartózkodott a szava­zástól, hogy lehetővé tegye a ta­nács egyhangú döntését. A Szov­jetunónak tudvalevőleg a görög kormánnyal pontosan ellenkező álláspontja van s mégis lemondott ■a vétójog használatáról . Így le­hetővé tettte a vizsgálóbizottság kiküldését Görögországba, Albá­niába, Bulgáriába és Jugoszláviá­ba. Megegyeztek az atomerő nem­zetköz ellenőrzésére vonatkozóan is. Nemzetközi bizottság fogja tényleges hatáskörrel ellenőrizni az atom­evűt és a vétójogot nem lehet felhasználni az atomfegy­vert használó állam védelmére. Lengyelország Lengyelországban január 10-én tartják meg a választásokat. Az angol kormány máris kijelentette, hogy az általános politikai hely­zet az országban olyan, hogy aligha lehetséges ott tiszta vá­lasztásokat tartani. A választáso­kon tulajdonképpen két csoport Indul a baloldali blokk­re az agrárpárt. Utóbbi a magyar Kisgazdapártnak felel meg. BELPOLITIKA A Kisgazdapárt törvényterve­zetet készített az alsó hatóságok­nál Bontakozó hatalmi visszaélé­­sek te­la egész orsz­ág­ban egyre jobban elb­írjál a korrupció­s megvesztegetések, protekciós visszaélések, ötlet leküzdésére. Szükség van rá, hogy egyes al­sóbb szervek önkénynekdeése, erő­szakossága megszánják • az al­sóbb mervek önkényeskedése, elő­déleteit • főkáp a törvényeiket híven tartsák be te hajtsák vég­re. De ki kerll irtani a korrup­ciót is, amely az állam életét, céljait egyre jobban betegíti, te az ország fejlődését akadályozza. A párt javaslata szerint 9 tagú bizottságot kell felállítani a kor­rupció elleni küzdelem irányítá­sára. Ennek tagjai közül né­gyet a Nemzetgyűlés választana titkos szavazással­, kettőt-kettőt pedig a Közigazgatási Bíróság te a Kúria. Elnöke a Nemzet­gyűlés elnöke lenne. A bizottság felelősségre vonhatná a minisz­terektől kezdve az alsóbb fokú szerveket is. A miniszterelnökség kebelében külön osztályt szervez­nének, amelynek szakértői, ügyé­szei és nyomozói lennének, hogy esetleg a helyi hatóságoktól füg­getlenül is lefolytathassák a be­érkezett feljelentésekre a vizsgá­latot. Az ilyen közhivatali bűn­cselekmények elbírálására a bu­dapesti büntető törvényszéken külön büntető tanácsokat szer­veznének, amelyek az ügyeket gyorsítva tárgyalnák le. A Kis­gazdapárt tervezetének megvaló­sítása nagy lépést jelentene a nyugodtabb állapotok elérése ér­dekében. Mlég mindig nincs új kultuszminiszter Újaban Tamási Áront, a ki­tűnő írót vették számba, mint kulttuszmániantek­ije­lölte. Tamási Taik­uszminisztersége ellen a szél­sőbaloldaliés aramban kifogást emelnek. Egyelőre továbbra is a lemondott kultuszminiszter. Ke­­resztury Dezső viszi az ügyeket A községi választások A pártközi tárgyalásokon elha­lasztották a községi választá­sokat de nem meghatározott időre. Lehetséges, hogy a béke­szerződés aláírása után sor fog kerülni a törvényhatósági vá­­­­lasztások megtartására. A Hangya, paragrafus (A szövetkezeti törvény 189­­5-a) A szövetksz­eti törvény tárgya­lásakor a Nemzegyűlés többsége úgy döntött, hogy a Hangya 1600 tagszövet­kezetén élő módot kell adni arra, hogy eldöntse, mi történjék a Hangyával. Továbbra is megmaradjon-e a jelenlegi munkásepárti vezetés alatt, vagy új vezetőséget válasszon-e. A munk­apártok tiltakoznak az el­len, hogy a Hangya jelenlegi ve­­­tőségét a választásokkal ki le­hess­ mozdítani a helyükről. A köztársasági elnöknél tárgyalá­sok folytak a Hangya ügyében. A Kisgazdapárt a Hangya tag­szövet­kezeteinek állásfoglalására ragaszkodik sz elfogadott tör­vényhez, tehát a Hangya önálló­ságához. A megoldás későbbre marad. A Peyer-ü­gy fejleményeé Az igazság a múlt héten rész­letesen ismertette azt az emlék­iratot, amelyet, Peyer Károly szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselő intézett pártjának ve­zetőségéb­en A Szociáldemokrata­­párt választmánya megtárgyalta azóta a párt vezetőségének ál­láspontját, a szociáldemokrata­­párt belső ellenzékének vezérével szemben, úgy döntöttek, hogy a január végén összejövő párt­­kongresszus elé viszik az ügyet. Hír­em, hogy a párt választ­mányi ülésén azok, akiket re­­­mény szerint leginkább érintett a belső ellenzék kritikája, Peyerék azonnali kizárását kívánták. A többség azonban nem fogadta el javasla­tukat, mert úgy gondol­kodott, hogy ebben az esetben Peyerék új szociáldemokrata pár­­tot alakítanának, így valószínű, hogy a pártkongresszus is va­lami feddés-félét fog a belső el­lenzékkel szemben alkalmazni, hogy it párt egységét megóvja- A szociáldemokrata párt belső éle­tét ismerők szerint eam­ volte­színű, hogy a pártkongresszuson az ellenzék kerekedik felül Szo­­kasits Árpád és híveinek állás­pontja fog győzni. Egyes körök nézete szerint az idő Peyernek dolgozik s egy-két év múlva a Szociádemokrata pártban eg as ellenzék kerekedhet felül. Nemzetgyűlés Bárányos Károly földmívelés­­ügyi miniszter beterjesztette a földreform befejezésére szükséges törvényjavaslatot, majd a kül­ügyminiszter napirend előtti fel­szólalásra válaszolva bebizonyí­totta, hogy a csehszlovák kormány rendszeresen, tudatosan sérti meg a megkötött magyar-csehszlovák egyezményt, kobozza el a magya­rok vagyonát, nem ad segélyt a megállapodás ellenére sem az elbocsátott magyar közalkalmazot­taknak. Ezután beterjesztették a választói névjegyzék kiigazításá­ról szóló törvényjavaslatok Tár­gyalták ezután a címek és a ran­gok eltörléséről szóló törvényjavas­latot. Hám Tibor kisgazda szerint nem elég maga a törvény, mert nagyon káros volna, ha a nép azt érezné, hogy a régi urak helyett új urak kerültek a nyakára. A pártitkárok ne foglalják el a szolgabírák he­­lyét. Az úrhatnámság szellemét belülről is ki kell ps­ztítani. Az ülés alatt a nemzetgyűlés folyosóján az egyik szociáldemo­krata női képviselő rátámadt Peyer Károly szociáldemokrata képviselőre az ismeretes emlékirat miatt. — Miért tette közzé ? — kér­dezte. A heves vitának Peyer a következő szavakkal vetett véget.­­ Annyi eredménye mindenesetre volt az emlékiratnak, hogy felgör­dült a vasfüggöny és a Népszava leírta a nevemet. (Tudniillik a szo­ciáldemokrata pártlapok az utóbbi időben következetesen elhallgatták a mai pártvezetőséggel szemben álló régi szociáldemokraták nevét.) A földbirtokreform befejezéséhez szóló törvényjvaslathoz Patonay Etek kisgazda szólt hozzá. Üdvözli a javaslatot a pártja nevében. A parasztok most már takarékos­kodhatnak, szerezhetnek ingatlant, nem kell félniök, hogy elveszik tő­lük. Peres Péter parasztpárti ismer­tette a földosztás statisztikai ada­tait Eddig 539.000 holdat koboz­tak es 5.060.000 holdat pedig igénybe vettek. Összesen 730.000 földigénylő jelentke­­zett, ebből 663.000 jogosult volt. 3.700 község és város területén történt földosztás. Az ország területének 34 szá­zaléka került felosztás alá. A gazdasági cselédek közül 109.000 ember 922.000 holdat kapott. Átlag 8.7 hold jutott egy igénylőre A mezőgazda­ ,­sági munkások, Mi­­area I, 288.000 holdat kaptak. Az átlag 4.9 hold, 213.009 törpe- , birtokos 829.000 holdat. Átlag 3.9 holdat kapott. 32.800 Ma. birtokos 143.000 holdat, átlag 4.4 holdat kapott. Szegődött, nyes Iparosok te falusi kis­iparosok, 22.000 ember 65.000 holdat, átlag 2.2 holdat kap­tak. Képesített gazdák 1­266 ember 14.548 holdat, Átlag II. 6 holdat kaptak. Erdészeti alkalmazottak L16S.au 6900 holdat, átlag 6 holdat kaptak­ . A kitelepített svábok IMA. birtoka 600.000 hold. Ebből eddig 350.000 holdat vettek igénybe. 118.944 svábot tele­­­­pítettek ki eddig, s helyükbe ugyanennyi magyart telepítet­tek. Vásáry József szabadságpárti a középbirtokuk szétosztását végze­tesnek tartja, mert rövid időn belül nagy gond lesz a mezőgaz­dasági termékek értékesítése vi­lágszerte s ezek a birtokok tették volna lehetővé a kertgazdálko­dásra való áttértek Nagyiván János szabadságpárti a nyugatra menekült parasztok birtokának elkobzását és a szegedkörnyéki földbérlők bérletből való kimozdí­tását tette szóvá Bárányos Ká­roly földmívelteügyi miniszter szerint ugyanolyan lendülettel kell leküzdeni a termelte nehéz­ségeit, mint amilyennel a föld­reformot megcsinálták. Az idén 25°/%-kal több az őszi szántás, mint a múlt évben. Ezután felolvasták a köztársasági elnök kézirattá­t. INTERPELLÁCIÓK Hegymegi Kies Pál szabadság­­párti előadta, hogy a világon Magyarországnak van e legdrá­gább rendőrsége. 135 millió forin­tot költ rá az ország évente, a személyi te vagyonbiztonság azonban így is gyenge. Az Inter­nálások kezeléséről is szólt. K tokrahházban ma kevesebb a nyi­las, mint volt, de ártatlan, bírói­­lag felmentett emberek is vannak ott sokan. A mentelmi bizottság is ülése­zett s itt Vidovics Ferenc képvi­selő ügyében úgy döntöttek, hogy letartóztatásra kiadják a rendőr­ségnek. A jövő fegyverei amelyek talán a békét hozzák Hit® jatt legutóbb Ameriká­ból, hogy az első atombombá­nál, amely Japánban egy­­szerre egész várost pusztított el, hatszázszorta nagyobb ha­tású atombombát gyártanak.­ Az első atombom­ba megjele­nésének hírére rögtön azon kezdték törni a fejüket a ka­­tonai szakértők, mit lehet ten­ni, hogy a borzalmas pusztítás ellen jó előre védekezzenek. Egyenlőre semmi hír sincs ar­ról, hogy a repülőgéptámadá­sok ellen jobban tudjanak vé­dekezni, mint eddig, a rakéták ellen­­ pedig még annyi véde­kezési lehetőség sincs, mint az atombombát szállító repülő­gépek ellen. Arra gondoltak tehát, hogy nem csak az ipar­vidékeket kell széttelepíteni, mint ahogy már ezt ebben a háborúban megkezdték, hanem a városokat sem szabad köz­pontosan építeni, hanem utak mentén kell elhelyezni. A jövő városa, amely így épülne, út mentén, olyan lenne, mint a cipőfűző. Budapest például Komáromtól Szolnokig hú­zódna. Természetesen ha a legújabb háborús eszközökre gondol va­laki, ezt az előzetes védekezési módot igen gyengének talál­hatja. Híre kelt ugyanis, hogy az Egyesült Államokban va­lami hihetetlen hatású mérget fedeztek fel, amelyiktől egy kilónyival fél Európát el lehet pusztítani. Valami »élettani atombomba« nevet adnának enek. Oliphant tanár, aki az atombomba egyik feltalálóját, azt mondotta legutóbb, hogy »a jövő háborúja névtelen há­ború lesz«. Úgy képzeli, hogy a mad borzalmas fegyverek s nyilván elsősorban ez az élet­tani atombombának nevezett valami lehetővé teszi, hogy bárhonnan elpusztítsanak egy hatalmas területrészt, országot anélkül, hogy egyhamar kitu­­dódnék, honnan lőtték ki a pusztulást okozó rakétalövedé­keket. A lövedékek óriási tá­volságokon — mondjuk Ame­­rikából Európába — repülnek­ át és elég pontosan csapódnak a célba a névtelen háborúban, megsemmisítve az életet mesz­­ező vidékeken. Oliphant tanár hozzátette, azt hiszi, hogy kis államoknak is meg lesz a módjuk ahhoz, hogy irdatlan távolságra fekvő nagy államo­kat pusztítsanak így es Ilyen szörnyűségeket le­het elképzelni az atomkor­szakban. De ezek az előre lá­tott borzalmak valószínűleg arra fogják kényszeríteni az emberiséget, hogy mindent megtegyen a háború elkerülé­séért. A jövőben alkalmazandó fegyverek fenyegetése tehát meghozhatja a teljes elfordu­­lást a háborútól. Wylfces Kiírná*

Next