Ikarus, 1962 (6. évfolyam, 44-45. szám)

1962-11-01 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM KAROSSZÉRIA- ÉS JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA Egyszerre lépünk minden területen előre Kétségtelen tény, hogy nap­jainkban üzemünk gazdasági, politikai vezetői valamennyien kutatják azokat az új módsze­reket, amelyeknek segítségével megvalósíthatják pártértekez­letünk alapvető célkitűzését, amelyet egy mondatban talán így fogalmazhatnánk meg: Feltárva a visszahúzó ténye­zők okait, kibontakoztatva a munkások, műszakiak alkotó­készségét, dolgozóink széles körű támogatásával, politikai munkánk általános megjavítá­sával, az őszinte bíráló légkör biztosításával küzdeni nagy nemzeti célunk megvalósítá­sáért, a szocializmus teljes fel­építéséért. E nagy jelentőségű feladat megvalósításáért folytatott kö­zös munkánk mérlege a párt­­értekezlettől eltelt egy hónap távlatából a következő alapve­tő tendenciát mutatja: Ha las­sabban is, de minden terüle­ten egyszerre lépünk előbbre. Milyen tények bizonyítják ezt? Vállalatunk vezetői a dolgo­zók javaslatai alapján — az el­telt egy hónap alatt — elké­szítették és munkatervben rög­zítették azokat a feladatokat, amelyek pártunk Központi Bi­zottságának 1962. június 28— hozott határozatának a megvalósítása során üzemünk előtt állnak. Ez az intézkedési terv é­s az abban megjelölt tennivalók alapvető program­ját adják napi munkánknak. Megvalósításával megteremt­jük feltételeit annak, í­-­y gyártmányaink minden tekin­tetben elérjék a világszínvona­lat, s az eddiginél nagyobb mértékben állják meg helyü­ket a világpiacon. E munka­­terv valóra váltásáért folytatott küzdelem jelenleg munkánk magvát jelenti az egész üzem­ben. E kérdésben tett erőfeszíté­seink sikere azonban elsősor­ban azon múlik, milyen mér­tékben sikerül továbbra is biz­tosítani dolgozóink aktív tá­mogatását, segítségét. Ezért vizsgálta meg pártbizottságunk két héttel ezelőtt pénteken, végrehajtó bizottsági ülés kere­tében a tömegkapcsolat továb­bi szélesítéséért, erősítéséért tennivalóinkat. A párt tömegkapcsolatának szüntelen javítása szellemében vitatta meg pártbizottságunk vég­reh­a­jtó bizottsága, pártunk legjobb segédcsanaka KIS£­­szervezetünk munkáját is. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy javulás tapasztal­ható általában KISZ-szerveze­­teink tevékenységében. Ifjú­munkásaink lelkesen állnak helyt, a munka frontján. Szá­mos nagyszerű mozgalom kez­deményezői és megvalósítói voltak. Szervezeti munkájukat azonban néhány területen fe­lül kell vizsgálni, mert a mun­ka hevében ezt a kérdést bi­zony kissé elhanyagoltuk. Ezért fordulhat elő, hogy az­­ egyik KTSZ-alapszervezetben a­­ vezetőség úgy véli, szűkíteni­­ kell a KISZ-tagok körén és­­ csak azokat venni fel a szer-­­­vezetbe, akiktől minden tekin-­­­tetben biztosítékokat kaptak arra vonatkozóan, hogy KISZ megbízatásaiknak eleget tesz­nek. Ugyanakkor az ellenkező vélemény is tapasztalható. Pártunk végrehajtó bizott­sága ezért KISZ-szervezetü­nk elé egyik legfontosabb feladat­ként e kérdés rendezését tűzte. Ezért a beszámolót követő vita eredményeként a párt végre­hajtó bizottsága több pontból álló határozatot hozott a KISZ- munka további javítása, szín­vonalának emelése érdekében. Ugyanakkor záros határidőn belül meg kell jelölnünk az E- 0 t . A kooperációs elcsúszások, pontatlan gyártási bizonylatok akadályozzák a termelést Munka közben dolgozóink nemegyszer ütköznek olyan problémákba, amelyek lassít­ják a gyártás ütemét. Ezek az akadályok az új típusok és szé­riák megindulásakor nagyobb mértékben jelentkeznek. A hi­bák forrása jórészt nem is a sokszor szidott dokumentációk­ban, hanem a műhelyek kö­zötti kooperációs munkában rejlik. Ezt bizonyítja az is, hogy a kiszerelőműhely több ízben kénytelen a darabolóműhely­ben olyan munkák legyártását sürgetni (pl. relációtábla!), amelyre ugyan először a leme­zeseknek van szüksége, de amelyeknek késése a Busz II. vonalán nagy zavart okoz. A műszerfal gyártásánál elő­fordul, hogy négy-öt napos ké­séssel biztosítják az illetékes műhelyek a szereléshez szük­séges alkatrészeket. A 66-os műszerfal esetében mindennap ígérték a lemaradás megszün­tetését, de anyagi és munkaerő­hiányra hivatkozva ezt még­sem oldották meg. Sajnos meg kell állapíta­nunk, hogy a daraboló és a sajtolóüzem a Busz II. főosztály üzemei részére csak utolsó pillanatban biztosítja a munkadarabot. A gyártásra vonatkozó sürgetések mindennaposak, de a késések is. A hibák gyakori forrása az is, hogy a selejtté vált anyagok­­ helyett újat nem készítenek. Ezért történhetett meg például az is, hogy nyolcvan kocsira 66-os fűtésburkolat helyett csak hetvenöt kocsira valót hoztak, holott a szállítólapon a megrendelt mennyiség szere­pelt. Ez a probléma különösen széria kifutásakor jelentkezik. A hiány pótlásáról a felhasz­náló műhelynek kell gondos­kodnia, még akkor is, ha át­vételnél a szállítólevelet nem írták alá. Ilyen volt a 066.1.9151-es tálaló ajtó dísz­(Folytatása a 3. oldalon.) 66-OSOK A BUSZ II-BEN A 66-os típusú autóbuszaink elérkeztek már a busz II. vonal végére. Az új széria beindítása sok problémát jelent, mégis a kiszerelőüzem időre átadja repaszműhelynek a havi tervhez szükséges autóbuszokat. 1962. NOVEMBER 1. Ha nem vigyázunk a vándorzászló elkerül tőlünk Már csaknem két hónap múlt el azóta, hogy Zwickau­­ban közösen értékelték megbí­­zottaink a két gyár verseny­szerződése alapján eredmé­nyeinket. A szerencse , vagy in­kább a megalapozott mun­ka nyomán a vándorzászló hozzánk került. Mi azon­ban legalább annyira sze­retnénk ismét megtartani, mint amennyire német ba­rátaink visszahódítani, ép­pen ezért hónapról hónap­ra aggódó figyelemmel kí­sérjük a versenyszerződés pontjait: hol mutatkozik kellő előrehaladás, miben maradtunk esetleg­es cél­kitűzéseink mögött. Elsősorban gazdasági tevé­kenységünket vizsgáljuk meg. Az előző negyedévek tapaszta­latai alapján arra következtet­hetünk, hogy az autóbuszok gyártásában a darabszám sze­rinti kötelezettségünket telje­sítjük. Az első három negyed­évben ugyanis befejezett ter­melési tervünket 101,5, teljes termelési tervünket pedig 99,3 százalékra teljesítettük. Az önköltség csökkentése is lényeges pontja a ver­senyszerződésnek. E muta­tónk is igen jól alakult, 2,3 százalékkal teljesítettük túl az előző negyedévek meghatározott szintjét, te­hát önköltsségünket 81,8 százalékra szorítottuk. Miután a 66-os típusú autó­buszok sorozatgyártását a kö­vetkező hónapokban megkezd­jük, átfutási idejét úgyszintén lerövidítjük. A tervek szerint exportmutatóink is jól alakul­nak, mert december 22-ig vala­mennyi kocsit átadjuk külföldi megrendelőinknek. Néhány új vonással gazda­godik a következő hónapban autóbuszgyártásunk is. Az Ika­rus 556-os autóbuszkarosszéria prototípusát elkészítve novem­ber—decemberben sor kerül majd a teljes felépítésre. Ugyanezekben a hónapokban kerül sor a 180-as típusú, csuk­lós autóbusz átadására is, mely német barátainkhoz kerül ki­próbálásra. Versenyszerződésünk utolsó pontja kimondja azt is, hogy dolgozóinknak legalább 85 szá­zaléka kell hogy részt vegyen a versenyben. Pontosan 0,1 százalékkal teljesítettük túl a szerződésnek ezt a megállapo­dását. Jelenleg egyetlen téren mutatkozik elmaradás, s ez pedig a szakszervezeti díjak befizetése. Szakszer­vezeti tagságunknak mind­össze 92 százaléka rendezte elmaradását, így a meg­határozott 95 százalékot csak alapos nevelőmunka után biztosíthatjuk. Reméljük erre is sor kerül a tagkönyvcserék alkalmával. Szakszervezeti tagságunk lét­száma sem kielégítő, itt az el­maradás 0,5 százalékos. Jó termelési eredményeink biztatóak gazdasági életünkben éppúgy, mint a versenyben. Ne hagyjuk hát, hogy kisebb szer­vezési — néha talán csak ad­minisztrációs hibák miatt — szakszervezeti életünkben el­maradás mutatkozzék. kat a feladatokat is, amelyek ifjúsági szövetségünk szerveze­ti életének megszilárdítását eredményezik. Távolról sem mondhatjuk — hiszen még csak a munka kez­detén vagyunk csupán —, hogy minden problémát megoldot­tunk már. De azt bátran állít­hatjuk, hogy valamennyi terü­leten megtettük az első pró­bálkozásokat a kérdések ren­dezésére. Az elkövetkező idők, napok eseményei pedig igazol- f­ják majd milyen eredménnyel­­ jártunk. ! Október 22-e és november 3-a között rendezik meg országszerte a műszaki könyvnapokat. Vállalatunk műszaki könyvtára is nagy gond­dal készült erre a hétre. Az udvaron, kultúrházban és az iroda épü­leteiben elhelyezett könyvek, plakátok hívják fel dolgozóink figyel­mét az újdonságokra. Az erre az alkalomra megjelent kiadványok jelentős részét megvette könyvtárunk is, így megtalálható már Haynes: Anyagmozgató berendezések, Antal—Kozmann—Nagy: Prés- légüzemű gépek és berendezések, Haranghi: Gépelemek, gépszerkeze­tek és Feuer: Gépkocsi karbantartása és javítása című könyve. Ké­pünkön Beckter György: Anyagmozgató berendezések című művet tanulmányozza. A hűtőaggregátok hazai gyártásával kísérletezünk Különleges gépkocsi-gyártá­sunk legfőbb profilja a hűtő­­kocsi-gyártás. A hozzájuk szükséges hűtőaggregátokat — devizáért — az NSZK-ból sze­rezzük be. Vállalatunk több üzemmel kooperálva megkí­sérli a berendezés hazai elő­állítását. A tervek szerint az aggre­­gátokat a Hűtőgépjavító Ktsz építi össze. Az első mintadarab napjainkban készül el, részben import, részben hazai alkatrészek­ből. A közeljövőben még három mintadarab fog el­készülni, melyekben a kompresszort is mi állítjuk elő. A berendezés elpárologtató és kondenzátor egysége a hűtő­üzemben készül, miután szer­számüzemünk a szükséges saj­toló szerszámokat átadja. Saj­nos a sugárlemez sajtoló szer­számra még várni kell, hiszen a külső vállalatnál végzett munkálatok miatt csak nemré­giben kezdték el készítését. Át­adására decemberben kerül sor. Napjaink feladata, hogy az első hűtőaggregátot minden szempontból megvizsgáljuk és olyan tapasztalatokra tegyünk szert a gyártás­ban, melyek alapján ha­zai hűtőaggregátjaink fel­vehetik a versenyt elődeik­kel. Abban az esetben, ha a kísér­letek nyomán megbizonyosod­tunk jó tulajdonságaikról, meg­kezdődhet a sorozatgyártás, mellyel jelentős devizamegta­karítást érhetünk el. A részben import alkatrészekből álló aggregátokkal készült hűtőko­­csiainkkal elláthatjuk a baráti államokat, sőt talán nyugati exportra is számíthatunk. Üzembe kell állítanunk a második zsírtalanító gépet! ,Minek foglalja a helyet, hisz úgysem használják” cím­mel augusztus 23-án írtunk a segédüzemben levő zsírtalaní- s­tóról. Ez a gép azóta sem dol­gozik. Felkerestük Bereczki elvtársat, a műszaki fejlesztés dolgozóját, hogy tájékoztasson­­ bennünket a zsírtalanító sorsá­ról. Bereczki elvtárs elmondotta, hogy a gépet üzemképes álla­potba hozták és az üzemeltetés már a busz I. osztályon mú­­­­lik. Közölte azonban azt az észrevételét is, hogy a gép üzembeállításának két akadá­lyát látja. Először is a darabolómű­helytől — amelynek terü­letén most is zsúfoltság van — még több helyet venne el, másrészt pedig el kellene onnan telepíteni zsírtalanító közvetlen kö­zelében levő rezgőollót. Másrészt pedig úgy látja, hogy a főosztálynak nincs meg­felelő szakembere, aki a gépet kezelni tudná. Busz I. főosztályon Kubinyi elvtárs hasonlóképpen nyilat­kozott. A műszaki fejlesztési osztály és a busz I. főosztály­­ nyilatkozatából megtudjuk,­­ hogy miért nem működik a­­ zsírtalanító.­­ Ezek a válaszok, azonban nem megnyugtatók. A gép működésére is szükség len­ne, mert a jelenleg egyet­len zsírtalanító képtelen a vállalat összes anyagát megtisztítani. A gép meg­hibásodása esetén pedig zsírtalanítás nélkül hasz­nálják fel az üzemek a le­mezeket, amely sem tech­nológia, sem munkavédel­mi szempontból nem elő­nyös. Véglegesen és gyökeresen meg kellene oldani tehát a második zsírtalanító üzemeltetésének problémáját is. A segítés szép példája Október 26-án délelőtt né­hány műszaki vezetőnk ta­nácskozásra jött össze, hogy együttműködjék műszaki fej­lesztésünk előkészítésén. Cél­juk elsősorban: autóbuszfel­építési elemek tipizálása, ahol lehetséges, új technológiai fo­lyamatok kidolgozása, a gépe­sítés menetének vizsgálata. Olyan problémák ezek, ame­lyek megoldására valóban szükségünk van és nagyban elősegítenék a következő terv­időszak feladatainak köny­­nyebb megoldását. Majtényi Sándor vezetésé­vel alakult csoport munkájá­hoz sok sikert kívánunk, s re­méljük, hogy működésük eredményes lesz. ELÍTÉLJÜK A KUBA ELLENI ÚJABB AGRESSZIÓT Azon a napon, október 24-én, amikor a lemezes- és a fülke üzem dolgozói néhány perce összegyűltek a busz I. hangár­ban, hogy elítéljék a Kubával szembeni újabb agressziót, a Népszabadság ezzel a címmel hozta vezércikkét: „Játék a tűzzel”. Dolgozóink ennek jegyében, az egész világ békéjéért aggódva fejezték ki együttérzésüket Kuba hős fiaival, mely ország küldöttei gyárunkban is szorgalmas munkával sajá­títják el a mesterségbeli tudást.­­ Gelencsér Ferenc elvtárs rövid beszámolója után, két ku­bai ifjúmunkás emelkedett szólásra és lelkes, bátor szavakat küldtek népük felé. Majd a két üzemrész dolgozóival együtt táviratot küldtek a Kubai Köztársaság magyarországi nagykö­vetségére. „Az Ikarus Autóbusz I. gyáregység dolgozói a mai na­pon tartott röpgyűlésen őszinte együttérzésüket juttatták ki­fejezésre szabadságukat, függetlenségüket és szocialista vív­mányaikat védő hős kubai nép harcával­­. *• TAGKÖNYVCSERE KEZDŐDIK Az üzemi bizottság tanács­termében ütemterv szerint ha­ladnak a szakszervezeti tag­­könyvcsere adminisztrációs munkái. A műhelybizottságok­tól összegyűjtött könyvek alapján, ellenőrzés után állít­ják ki az újakat, majd ismét visszaadják a régi könyveket, hogy január 15-ig — az új könyvek kiadásának megkezd­s­déséig — az elmaradt tagdíja-­s­kát rendezni lehessen.

Next