Ikarus, 1965 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1965-05-26 / 21. szám
2 A Budapesti Nemzetközi Vásáron (Folytatás az 1. oldalról.) kocsi fogyasztása, így válaszoltak: — Száz kilométerenként 20 —25 liter. Ezek után könnyű elképzelni, miért nevezhetjük a vásár egyik sztárjának a Moszkvics 408-at. Kényelmes, megbízható, szép és modern vonalú az új karosszéria, a motor teljesítménye nagyobb, mint az eddigi Moszkvicsé, télen, nyáron üzembiztos, egészen új az első felfüggesztés konstrukciója, ezenkívül lényeges változtatásokat hajtottak végre a vezérlő rendszerben, s az üzemanyag-fogyasztás — 100— fogják közre. A bejárattal szemben a D4K és az UE— 23-as traktorok, dömper, forgórakodó és egyéb munkagépek láthatók. Balról egy Csepel D 706-os nyergesvontató prototípusa, valamint a hozzákapcsolt 071-es cementszállító pótkocsi áll ort, jobbról pedig az Ikarus 404-es hűtőkocsi, egy 66-os és egy 620-as autóbusz sorakozik. A traktorok szomszédságában áll még egy Ikarus 55-ös is. — Ez van, ezt tudjuk adni — mondhatjuk az érdeklődőknek, közben arra gondolunk, hogy tavaly még itt állt az 556-os típusú busz is, sőt azóta már Moszkvában, Leningrádban, az NDK városaiban is üzemeltettük a 180-as csuklósokat, láthatók ezek a járművek fővárosunk utcáin, de a vásárba most nem hoztuk el. Néhány csuklós ott áll a gyár udvarán, fehér lepellel takarva: nincs motor egyelőre! Talán majd jövőre... A tröszt pavilonjában most a Vörös Csillag Traktorgyár a ..házigazda”. (Tavaly a Csepel Autógyár, azelőtt az Ikarus volt a főrendező, s jövőre ismét az Ikarus következik sorra.) A VÖCSZ gárdája máris kivívta az elismerést: szépen rendezték be a tárgyaló és üzletkötő szobákat (segített ebben Márki Henrik pavilonigazgatónak az Ikarus-beli dr. Szabó Lászlóné is, a műszaki tájékoztatási osztály dekoratőre). A pavilon egyik érdekessége, sőt büszkesége a ládába csomagolt D 450-es teherautó. Így szokták szállítani, messzi földrészekre, tengereken át. Az Ikarus vásári megbízottja: Erdélyi György. 1928 óta minden vásáron részt vesz, hasonló beosztásban, így nem csoda, hogy ő a legnyugodtabb. Rajta kívül mindenkin látszik az első délelőtt izgalma, feszültsége. Várják, hogy megérkezzenek a látogatók, a hivatalos küldöttségek tagjai, és az üzletkötők. Gyárunk tolmácsai, az informátorok, a szerelők váltott műszakban teljesítenek szolgálatot. Rieger Piroska, dr. Pataki István az idegen nyelvűeket fogadja. Délelőtt Jéhn József, Klisz Ferenc, Berta Imre és Szász József, délután Bánki Oszkár, Ádám István, Kovács Lajos és Simon Ádám ad felvilágosítást a kiállított Ikarus-járművek mellett az érdeklődőknek. Dombi József és Molnár Gyula az ügyeletes szerelők. A pavilon háziasszonyai: Valent Pálné, Kovács Istvánné és Győr Gizella. Az autóipar külföldi kiállítói közül számosan felvonultatták gyártmányaikat: a Steyr—Daimler—Puch AG törpe teherautót, Mercedesék a legújabb luxuskocsikat, a francia Simca cég több személygépkocsiját hozta el: hétfajta járművet mutatott be az amerikai Ford, szerepel továbbá gépkocsikkal a japán Toyota Autógyár, ezenkívül a szocialista országok járművei is felsorakoztak. Megálltunk például a Ford.rakéta alakú Corvette-je mellett a nyolchengeres Mustang-nál, a világos színű Plv Mouth-nál, a halványzöld Oldsmobile-nél. Ismertették a sebességet, a fordulatot, a lóerőt, és amikor megkérdeztük, hogy mennyi egy ilyen jó kis 120 kilométeres sebesség esetén — nyolc-kilenc liter. Sok nézőt vonz a kis Zaporozsec 965 A típusú kocsi is, motorja 30 lóerős, fogyasztása pedig 5,5 liter száz kilométerre. A vásáron rengeteg a látnivaló. Ajánljuk, hogy aki megnézi, ne sajnálja idejét a nézelődésre. Van mit összehasonlítani, van mivel büszkélkednünk, van miből tanulnunk, és van miben gyönyörködnünk. Különösen jó érzés látni, milyen jól, békésen megférnek egymás mellett a világ különböző országainak pavilonjai. K. J. A világ legnagyobb helikoptere, a vásár főkapuja előtti téren IKARUS Emberség Horváth József, aki évekig volt a lemezes műhely dolgozója, átkerült két hónappal ezelőtt a fülke üzembe, üzemtechnikusnak. Az elmúlt napokban súlyos csapás érte, fiatal felesége meghalt, magára maradt két gyerekkel. Az üzem dolgozói érezték, hogy valamit tenni kell; igaz, nem közöttük dolgozik már, de mégis közülük való. Legalább az anyagi gondjain segíteni akartak. Könnyen gyűlt össze a pénz, s akkor áthívták Horváth Józsefet maguk közé, részvétüket fejezték ki, és érdeklődtek, mi van a gyerekekkel, be tudja-e fejezni technikumi tanulmányait, tud-e most érettségizni? A lemezesek jól tudták, hogy nagy fájdalmat enyhíteni nem lehet, de nem tévedtek, amikor arra gondoltak, hogy segíteni akarásuk jólesett Horváth Józsefnek. g. f- Igazgatói utasítás a termelési tanácskozások helyes lebonyolításáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége együttes határozatot hozott a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, az élen járó dolgozók kitüntetéséről, jutalmazásáról. E határozatnak helyi alkalmazásáról intézkedik a 12. számú igazgatói utasítás. Eszerint különösen nagy gondot kell fordítani a termelési tanácskozások előkészítésére, a beszámoló témájának megválasztására és az elhangzott észrevételek, javaslatok tanulmányozására. Termelési tanácskozásokat minden negyedévben kell tartani, de össze kell akkor is hívni, ha valamely munkaterület dolgozóinak többsége, illetőleg a szakszervezet vagy a gazdasági vezetők kérik. A termelési tanácskozás feladata az, hogy a dolgozókat bevonja a vállalat, illetve az üzemek vezetésébe. Ezek a tanácskozások döntési jogkörrel rendelkeznek, mégpedig a munkaverseny vállalások elfogadásáról, a legmegfelelőbb versenyformák alkalmazásáról, a kiváló dolgozó kitüntetés és a szocialista cím odaítéléséről. Az adományozott kitüntetéseket ugyancsak a termelési tanácskozás vonthatja vissza. A termelési tanácskozás véleményét és javaslatát kell kérni a termelési, gazdasági feladatok megvalósításához, a műszaki fejlesztés és a szervezési feladatok megoldásához. Az előkészítés érdekében műszaki konferenciákon kell megbeszélni a termelési tanácskozás anyagát. A beszámolót mindenkor a termelési egység gazdasági vezetőjének kell tartani. Hasonló elvek érvényesülnek a nem termelő részlegekben, osztályokon tartandó munkaértekezleteken is. A munkaértekezleteken és termelési tanácskozásokon jegyzőkönyvekbe kell rögzíteni a javaslatokat és a helyes javaslatok megvalósításáért a gazdasági vezető a felelős. A javaslatokra a vezető 15 napon belül köteles a dolgozónak választ adni és intézkedéséről a következő munkaértekezleten beszámolni. Háromtagú filmes stáb alakult az Ikarusban A műszaki fejlesztési osztály irányításával megalakult egy filmező csoport, tagjai Bobák György, Feilmaier Artur és Király János. A csoport 8 milliméteres keskenyfilmmel felvételeket készít a gyár életéről, a termelésről, technológiai folyamatokról. Jelenleg a vásáron filmeznek. Működésük célja a műszaki fejlesztés elősegítése és hiteles dokumentumok készítése. A vállalkozás félig magán, félig hivatalos jellegű: az anyagot és a gépet a vállalat biztosítja, a felvételeket pedig társadalmi munkában végzik. Az erkölcsi és az anyagi megbecsülésről Lapunk múlt heti számában beszámoltunk arról, hogy az első negyedévi értékelés szerint kik bizonyultak a legjobb fizikai, műszaki, adminisztratív dolgozóknak. A legtöbben örömmel vették tudomásul a hit, de akadtak olyanok is, akiknek kételyük támadt: valóban helyes-e az értékelés? Az biztos, hogy az elbírálók a legjobb tudásuk szerint jártak el, és alaposan megfontolták, kinek ítéljék oda a megtisztelő címet és az azzal járó pénzt, a jutalmat. Sokan ismerik például a gyárban Király Jánost a műszaki tájékoztatási osztály fiatal csoportvezetőjét — nem is kétséges, hogy elismerésre méltóan végzi munkáját. Mégis hallottunk ilyen kérdést: ki lenne a legjobb műszaki dolgozó az Ikarusban? Hol vannak, miként dolgoznak azok, akik részt vesznek a termelés közvetlen irányításában, a tervezésben, a konstrukciók szerkesztésében? Nincs közöttük, akit, vagy akiket meg lehetne jutalmazni? A kérdés jogos. Tudni kel azonban, hogy a szakma legjobbja címért „szabályos” verseny folyik, s ennek a vetélkedésnek meg vannak az előírásai: a vállalati munkaverseny irányelvei. Kötelező feltétel, hogy egy-egy munkahelyen az ott dolgozók tíz százaléka— de legalább öt személy —, versenyvállalást tegyen. Akik ezt elmulasztják, önmagukat zárják ki a jutalmazás és a kitüntetés lehetősége elől. Sok esetben éppen a munkahely, az osztály vagy a főosztály vezetője üti el a beosztottait a jutalomtól — több száz forinttól — mert nem szorgalmazza a versenyt, nem kíséri eléggé figyelemmel a hozzá beosztott dolgozók munkáját, eredményeit A műszaki dolgozók versenyébe például az első negyedévben — sőt a másodikban is — csak a főtechnológia, a műszaki fejlesztési főosztály és a busz I. gyáregység műszaki dolgozói neveztek be, de kizárták magukat a meó-hoz, a főkonstruktőrhöz, a termelési főmérnökhöz és a busz II. gyáregységhez tartozó műszakiak. Ugyanígy: a busz II-ben nem pályázták meg egyik műhelyből sem a legjobb lakatos, fényező, motorszerelő, hegesztő, kárpitos, csiszoló, forgácsoló, autóvillanyszerelő, anyagmozgató címet. Ezzel hány jó szakember esett el a jutalmazás lehetőségétől? És nem volt verseny a legjobb fizikai dolgozó címért sem a hűtőüzemben, sem a tmk-nál, sem a kísérleti üzemben. Nem versenyeztek a jutalomért az üzemgazdasági, a személyzeti, az anyag- és áruforgalmi, az igazgatási főosztály dolgozói sem. Ellenben, — ahol az illetékes vezető gondol a beosztottak anyagi és erkölcsi megbecsülésére — a főkönyvelőhöz tartozó osztályok dolgozói közül nyolc személy kapott pénzjutalmat, s közülük került ki a vállalat legjobb adminisztratív dolgozója is. (Harami Rezsőné könyvelő). Két heti fizetés, a kiváló dolgozó jelv vény jár ezzel együtt. Nef il téltunk, amikor azt állítjuk, hogy sok múlik a munkahely vezetőjén. Az igazgatási főosztály vezetőjének például az a véleménye, hogy az adminisztratív dolgozók versenyét nem lehet reális alapokra helyezni, mert nincs összehasonlítási alap az emberek munkájában — így nem csoda, hogy a főosztálynál nem is bontakozott ki egyéni verseny. Ahol a beosztottaknak egyértelműen megszabták a munkaköri kötelességet, ott nem lehet az összehasonlítási alap hiányáról beszélni. A kötelező munkát és a versenyszerződésben vállalt feladatokat lehet jól is, rosszul is elvégezni, s a vezető ezek alapján mérlegelni tud. Kényelmesebb persze, ha nem foglal állást, de állítjuk, hogy ugyanennyivel nehezebb is, mert nem él a jutalmazás lehetőségével. Vonatkozik ez a megállapítás mindarra a munkahelyre, azok vezetőjére, ahol nincs verseny, nincs értékelés, és vonatkozik a bírálat a beosztottakra is, akiknek mégiscsak joguk a kezdeményezés, a verseny megszervezése. Ezt a vezető esetleges nem tetszése ellenére is el lehet kezdeni. S ha már az erkölcsi és az anyagi ösztönzésnél tartunk, egyebeket is érdemes szóvá tenni. Vannak munkahelyek, főként műhelyek, amelyekben nem járnak el kellő körültekintéssel a jutalmazásra szánt keret elosztásánál, Így fordulhat elő, hogy kevésbé jól dolgozó előnyösebb helyzetbe kerül, mint a minden szempontból jobb eredményt felmutató munkás. Nem mindig érvényesül az az elv, hogy aki munkájával, hűségével, szorgalmával a közösség erkölcsi elismerését kivívta, annak az anyagi elismerés is kijár. Nemrég például „ünnepi beszédben” méltatták néhány idős dolgozó érdemeit, de az illetőket „kifelejtették” a jutalmazottak névsorából. Az említett esetek arra figyelmeztetnek, hogy vállalatunknál van még tennivaló az erkölcsi és az anyagi megbecsülés egyeztetése, összehangolása terén. Kovács József 1965. MÁJUS 1. Lengyel vendégek a gyárban Az elmúlt héten lengyel vendégek jártak az Ikarusban. A Bierut Autógyár negyven dolgozója, különböző beosztásúak jöttek el, hogy megismerkedjenek autóbuszgyártásunkkal. A gyár általános ismertetése után megtekintették az üzemeket, majd pedig különböző műszaki problémákra kértek felvilágosítást. A vendégek hangsúlyozták, hogy az üzem megnyerte tetszésüket, szeretnének szorosabb kapcsolatot tartani a gyárral és szívesen viszonoznák ezt a vendéglátást. Amíg az újabb szerződés létrejött... Hírt adtunk arról, hogy versenyszerződés jött létre a fehérvári és a budapesti bérosztály között. Az egymondatos jelentésen túl érdemes részletesen is foglalkozni az újabb párosversennyel. Éppen két évvel ezelőtt 1963 tavaszán kezdeményezték a fehérvári gyáregységben az első párosversenyt a budapesti gyárral. Nem sokkal a forgácsolóüzemek között létrejött verseny után vetélkedés indult meg az asztalosüzemek között is, majd az egyesülés második évének elején páros verseny kezdődött az elektromosipari dolgozók között is. Hol fehérváriak, hol pestiek kerültek ki győztesként a vetélkedésből, de az igazi nyertes a közösség lett: mindkét gyárban szép eredmények születtek a munkában, s sok-sok élő kapcsolat, barátság alakult ki, emberek kerültek közelebb egymáshoz. Eddig üzemi dolgozók között folyt a párosverseny, de április 5-től már az irodai dolgozók is versenybe léptek. A budapesti és a fehérvári bérosztály dolgozói határozták el, hogy versenyszerződést kötnek, s az üzemek példájára ők is közösen küzdenek feladataik teljesítéséért Tapasztalatátadással segítik egymás munkáját, baráti kapcsolatot teremtenek, szocialista módon végzik a jövőben igen felelősségteljes munkájukat. A párosverseny feltételeit —, melyeknek teljesítését negyedévenként értékelik — hét pontban rögzítették a bérelszámolók. Ezek között szerepelnek: a vállalások teljesítése, munkatárs helyettesítése betegség esetén, egyéni és kollektív továbbképzés, a zárási határidők betartása, munkafegyelem és egyéb feltételek. Székesfehérváron a bérosztály dolgozói a Béke kétszeres szocialista brigád tagjai. Munkájukat eddig is lelkiismeretesen, nagy szorgalommal végezték, és bizonyos: a most indított párosversenyben csak tovább öregbítik brigádjuk jó hírét. (H.) Csak jövőre készül . A nyereségrészesedés felosztásakor mind a budapesti, mind a fehérvári üzemi tanács bizonyos összeget tartalékolt jóléti célokra, a többi között az agárdi vízi sporttelep épületének befejezéséhez szükséges kiadásokra. Mind többen érdeklődnek a vállalatnál, mi is a helyzet az agárdi vízi sporttelep körül? — A befejező munkák elvégzéséhez a pénzügyi fedezet csak idén áprilisban állt rendelkezésre, így azóta foglalkozunk intenzíven a vízi sporttelep ügyével — mondja Major Jenő a fehérvári gyáregység műszaki fejlesztési osztályán. — Lényegében négy feladat vár megoldásra: 94 ezer forint értékű kőműves-, 32 ezer forint értékű vasszerkezeti lakatos-, és 20 ezer forint értékű villanyszerelő-munka. Továbbá meg kell oldani a vízkérdést. — Mi történt eddig? — Hogy biztatót mondjak: a villanyszerelési munkákat a mi tmk-nk már elvégezte a közelmúltban. A vasszerkezeti munkákat a Fémipari Ktsz még ebben a hónapban elkészíti és elszállítja Agárdra. A befejező kőművesmunkákra most folyik a szerződéskötés az Építőipari Ktsz-szel, sajnos, itt van a legnagyobb probléma, tudniillik nincs kapacitásuk. Szóbeli ígéret alapján csak a harmadik negyedévben tudják a munkákat elkezdeni, s előreláthatólag szeptemberben befejezni. Ezek szerint az idei szezonban még nem lesz használható a víkendház, s a telep? — Sajnos, későn jött a pénz, ilyenkor már nehéz szerződést kötni kivitelezővel. És persze, az ivóvíz biztosítása, a szennyvíz elvezetése, ez jelenleg rendezetlen kérdés. Így lényegében 1966-ban áll majd teljesen rendelkezésre a vízi sporttelep. (Heresznyei) Ami a kőművesmunkákat illeti: ha a ktsz nem vállalja, talán más vállalatnál akad erre a kis munkára .kapacitás” ... (A szerk.) Újítási ankétot rendeznek a gyáregységben június elején, ahol az újítómozgalom időszerű feladatai mellett ismertetik a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére — márciusban — megrendezett újítási versenyhónap eredményeit. Ekkor kerül sor a versenyhónapban legjobb eredményt elért újított megjutalmazására is, összesen 1500 forint értékű tárgyjutalmakat osztanak ki. A versenyhónap alatt beadott újítások értékelése jelenleg még folyik, 50 újító 74 javaslatot nyújtott be.