Ikarus, 1967 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-08-09 / 16. szám
1967. AUGUSZTUS 9. A munkaverseny hírei Legjobb: a préslakatos üzem Annak idején beszámoltunk arról, hogy a fehérvári gyáregység szakszervezeti bizottsága — egyetértésben a gyáregység párt- és gazdasági szerveivel — új irányelveket fogadott el a versenymozgalom formáira, eredményeinek értékelésére és jutalmazására. Ismertettük az irányelveket, melyekből kitűnt: a jövőben is pontozási rendszer lesz az alapja a versenymozgalom értékelésének, de figyelembe veszik az üzemek, osztályok sajátosságait. Külön értékelik a termelőüzemek és külön a műszaki osztályok és segédüzemek közötti versenyt. Közöltük azt is, hogy a gyáregységben az idén 50 ezer forint fordítható a munkaverseny helyezetteinek jutalmazására, és az új irányelveket első ízben az első félév befejezése után alkalmazzák. Augusztus 2-án ülést tartott a versenymozgalom eredményeit értékelő bizottság a gyáregységben, és az új irányelvek alapján értékelte a második negyedév versenymozgalmát. A bizottság a következő helyezéseket állapította meg: az első helyezett a préslakatos üzem 111,1 ponttal. A további sorrend: karosszériaüzem 80,0 ponttal, asztaloskárpitos-festő 59,7, forgácsolódő-galván 47, egyedi fülke 23,9 és a motoros üzem 35 ponttal. A gyáregységvezetés és a szakszervezeti bizottság az első helyezett üzemet 5 ezer, a másodikat 3 ezer, a harmadikat pedig 1500 forint pénzjutalomban részesítette. Rögzítsék a kollektív szerződésben: Teremtsenek egészségesebb munkakörülményeket ! Minden körülményt alaposan számbavéve megállapítható, hogy munkásvédelmi és egészségügyi szempontból az Ikarus gyár a jó osztályzatú ipari üzemek közé tartozik. A balesetek száma újabban mégis jelentősen megnőtt. A balesetek számának szaporodásában több tényező játszik lényeges szerepet. Álljon itt közülük egynéhány: több részlegben nagy a zsúfoltság, emberben , gépben egyaránt. A dolgozók egynegyede zajártalmas munkahelyeken tartózkodik. A gyár területén a közlekedési előírásokat nem veszik figyelembe, sem a járművezetők (8 km maximális sebesség), sem a gyalogosok (figyelmetlen járkálás). A teherhordó járművek néha gondatlanul megrakodtak, néha túlhalmozottak. Az előírt védőeszközöket (kesztyű, mellény, szemébényol Bőrkötény, védőör stb.) nem használják rendszeresen a dolgozók. A kesztyűk, tenyérvédők minősége, mennyisége elégtelen. Ellenőrző vizsgálatok Ártalmas, veszélyes anyagokkal kevesen dolgoznak az Ikarusban. Az előírt munkásvédelmi berendezések (elszívók, megfelelő levegőcsere és fűtés, kézmosás, fürdés), rövidített munkaidő, pótszabadság, védőételek és italok, a jobb táplálkozást célzó veszélyességi pótlék és egyéb a megelőzést célzó juttatások, (üdülés, stb.) igyekeznek elejét venni a lehetséges ártalmaknak A rendszeresen végzett időszakos ellenőrző vizsgálatok során felfedik az esetleges romlás jeleit, megfelelő kezeléssel, szükség esetén időleges vagy végleges áthelyezéssel megóvják a dolgozókat a veszélyes munkakörülmények következményeitől. Említsük meg, hogy foglalkozási betegségek (silicosis, bőrbajok, nitro- vagy ólomártalom stb.) az évek folyamán alig fordultak elő. A munkakiesést okozó betegségek közül messze kiemelkedik a hűléses fertőzőzések feltűnő nagy száma. Ezek elszaporodásához a járványos fertőzésen kívül hozzájárul a munkatervek, öltözők és fürdőhelyiségek olykor egyenetlen, elégtelen fűtése, a melegvízszolgáltatás időszakos elakadása vagy teljes hiánya. Alapos tanulmányozás javábanFolynak minden hazai üzemben és vállalatnál, így az Ikarus gyárban is a Munka Törvénykönyve (MT) módosításának munkálatai. Fontosnak tartjuk, hogy e munka kezdetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződés elkészítése előtt alaposan vizsgálják meg a munkások munkakörülményeit és aszerint szövegezzék meg a munka- egészségvédelemmel, és a társadalombiztosítással foglalkozó szerződéspontokat. Helyesnek tartjuk, ha az egyik szerződési pont meghatározza, azokat a munkaköröket, amelyek a csökkent munkaképességű dolgozók teljesítőképességének megfelelnek. A szerződés ezen pontja kösse ki, hogy ezeket a munkahelyeket pontosan fel kell térképezni, a csökkent munkaképességű dolgozókat ezeken a helyeken kell foglalkoztatni, viszont ide más, mint orvosilag csökkent munkaképességűnek nyilvánított dolgozó ne kerülhessen. Úgy tudjuk, hogy az 1968. évi egészségügyi és munkavédelmi feladatokat, ezek eszközigényeit a korábbi komplex tervek mintájára el kell készíteni. Ez a feladat évenként megújul és alkalmazkodik a fejlesztés révén bővülő lehetőségekhez. Intézkedések Helyeseljük azt az előírást, hogy a szerződésben részletezni kell a munkakörülmények tervszerű javítására, a legtöbb balesetet és megbetegedést okozó veszélyforrások megszüntetésére szolgáló intézkedéseket. Többek-között a zsúfolt munkahelyeit felszámolása, a zaj csökkentése, a rakodás, tárolás, anyagmozgatás korszerűsítése tartozik ebbe a megoldandó feladatkörbe. A folyamatban levő építések, bővítések, átépítések, újabb technológiák és gépeik bevezetése ígéri e törekvés sikerét. A rendelkezésre bocsátandó tisztálkodási eszközök, védőételek és italok, bőrvédő kenőcsök munkakörönkénti szabatos meghatározása és felsorolása módot ad minden jogos igény kielégítésére, egyszersmind a meg nem alapozott kívánságok és reklamációk indokolt elutasítására. Az épülő új nagyméretű öltözőfürdő használatba vételén kívül szerződésileg gondoskodni kell a már meglevő fürdők, mosdók, melegedők, öltözők, ivókutak, vízvezetékek, árnyékszékek korszerűsítéséről, szaporításáról, rendszeres tisztításáról. Ugyanakkor a dolgozóknak is kötelezniük kell magukat arra, hogy ezeket a létesítményeket megfelelően használják és állandóan tisztán tartják. Öltözőszekrényeiket gondosan kitakarítják. Mindezen körülmények kellő ellenőrzéséről a rendszeres* mehatározott időközökben tartandó biztonsági szemlék is gondoskodni tartoznak. dr. Fodor Pál üzemi fm'*'«« Új fejezet kezdődött Mátyásföld történetében, amikor Bravatinszky mérnök mintegy 38 holdnyi területet megvásárolt Pejacsovich Márkné grófnőtől, és parcelláztatni kezdett; mintegy 200 parcellát bocsátott áruba. Cinkota község vezetői az új telepen történő építkezéseket olyan feltételekhez kötötték, amellyel biztosítani akarták a település villaszerű jellegét. A feltételeket betartották, s az új telep hamarosan benépesült, és Pepacsovich-telep néven vált ismeretessé. Ezt a területet a Keresztúri út választja el Ó Mátyásföldtől. Mátyásföld gyors fejlődése szükségessé tette, hogy 1927- ben iskola épüljön Új-Mátyásföldön. A Baross Gábor út 30. szám alatt épült is egy két tantermes iskola, amely 6 osztállyal s mintegy 80 tanulóval indult. Rákosi szántó Ezzel egy időben, a húszas évek végén, egy hosszantartó huzavona kezdődött azért, hogy Mátyásföld önálló község legyen. Ezt a tervet azonban gátolta egy kis helyi csoport elgondolása és az akkori belügyminisztérium által is támogatott terv, hogy Cinkota Mátyásföld, Sashalom és Rákosszentmihály rendezett tanácsú várossá egyesüljön. Ennek a mozgalomnak jelentős szócsöve volt az 1921- ben megindult „Rákosi szántó” című hetilap, amely rendszeresen foglalkozott mind Mátyásföld, mind pedig a környező falvak életével. A szerkesztőség Mátyásföldön volt, a nyomda Cinkotán. E lap köré csoportosultak azok a helyi értelmiségiek, akik a várossá alakulás hívei voltak. A terv azonban meghiúsult, mert az új mátyásföldi vezetők kimondták, hogy ők pedig nem akarnak elszakadni Cinkotától. Mátyásföldet üdülőhellyé nyilvánították. Korszerűsítették a klubházat és a strandot. A strand és a teniszklub környékére koncentrálták az öszszes üdülési és szórakozási lehetőségeket. Az üdülőházban kapott helyet a kaszinó, a vendéglő, és itt székeltek a különböző sportegyesületek. Megalakult az üdülőhelyi bizottság, amely prospektust készített, és azt szétküldtük az ország minden részébe, mondván, hogy nyaraljanak Mátyásfölőn. Ettől várták Mátyásföld anyagi fellendülését. Elképzelésükben nem is csalatkoztak, mert jöttek is a nyaralók, a pénzemberek, a vagyonosok. Nagy társasági összejövetelek voltak, természetesen zártkörűek. Ugri testvérek 1933-ban önálló közigazgatással rendelkező község lett Mátyásföld. Ekkor már volt gimnáziuma is, amely Corvin Mátyás nevet vette fel. A gimnázium nem tett különbséget helybeli vagy távolban lakók között, a jelentkezőket felvették, az 1936/37-es tanévben tanulóknak alig csak a 20 százaléka volt mátyásföldi. A II. világháború nagy változást hozott a község életébe. A repülőtér katonai felügyelet alá került, s a mellette levő gépgyárat átvette a honvédség. Hadi termelésre álltak át. Ekkor telepedett meg Mátyásföldön gyárunk előde, az Ikarus. E gyár őse az Uhri testvérek Angol park mögött levő üzeme volt. Ott rozoga, régi barakképületekben gépkocsik javításával és autókarosszéria készítésével foglalkoztak. A kis lakatosi műhelynek hamarosan 200 munkása volt. 1937-től a háborús konjunktúra kezdetétől főleg a katonaság részére dolgoztak. Többek között Fordalvázakra tehergépkocsikat építettek. (1935 óta már a Hungária út 207. szám alatt volt az üzemük.) 1942-ben már repülőgépgyártó részleggel is bővült az üzem Csepelen. Az állandó katonai megrendelések gyors ütemet adtak a gyár fejlődésének: 1942-ben már 800 munkást foglalkoztattak az Uhri testvérek. 1944- ben — a nagy bombázások után — Csepelről átköltöztették a repülőgépgyárat Mátyásföldre. Májusban már itt termelt a németeknek. Amikor közeledett a front, a németek elrendelték az üzem leszerelését és a gépi berendezéseknek Németországba történő szállítását. A munkások ekkor szabotázsakciókat szerveztek, és sok nyersanyagot mentettek meg. 1944 Szilvesztere A felszabadító szovjet hadsereg csapatai 1944. december 31-én vonultak be Mátyásföldre Csömör és Rákosszentmihály irányából. Az Ikarusgyárnál levő csekély ellenállás leküzdése után a HÉV vonaláig jutottak előre. Január 1- én Mátyásföld teljesen felszabadult. A község határában levő urasági földeket felosztották a szegényparasztok között, a Nemzeti Bizottság mozgósította a telep dolgozóit az újjáépítésre, s rövidesen meg is indult az élet. Megindult a villany- és vízszolgáltatás, megkezdték működésüket az iskolák. A munkásság nagyarányú beáramlása következtében megszűnt Mátyásföld arisztokratikus jellege. Az Ikarust 1948-ban államosították. 1950. január 1-től Mátyásföldet Nagy-Budapest területéhez kapcsolták mint a XVI. kerület egyik egységét. MÁTYÁSFÖLD TÖRTÉNETE Pejacsovich grófnő - Üdülőhely A repülőgyár költözik (Befejező rész) (3. rész) A SAVIEM-gyárban az üléseket ugyanúgy konvejorsoron gyártják, mint nálunk. Tizenkét fajta ülést készítenek. Az üléscsöveket elektrosztatikus pisztollyal fújják le, kemencében égetik. Eredménye: a csövek mintha krómozva lennének. Annyira jó a festékanyaguk, hogy a fényezett csöveken tompa hegesztővel lehet dolgozni anélkül, hogy a festék megrongálódna. Az ülésekhez a rugózatot laticellel együtt rendelik meg, így is szállítják. A laticelben benne van a hullámrugó, és van kerete. Az elkészített műbőrt csak ráhúzzák erre, alul rákapcsolják. Nem készítenek fakeretet, és nincs náluk rugószegezés. A kárpitosüzemben összesen tizenketten dolgoznak. A SAVIEM-cégnél az önhordó autóbuszoknak a készítési ideje ülésgyártással együtt 1980 óta. (Normál városi kivitelű autóbusznál.) Az ülésgyártásban még egy érdekességet láttunk: rézforrasztást is alkalmaznak, nemcsak védőgázas hegesztést. Feltűnt, hogy a karosszériák szárnyas ajtajainak csuklópántjaiba műanyag csapszegeket tesznek. A zsanér kovácsolt vagy temperaöntött. A benne levő műanyag csapszeget nem kell zsírozni. Anyagellátás Érdekes a harmonikaajtók vezetése. A golyóscsapágyakban a koszorú golyósorban van,, a koszorú egyenes, és az vezeti az ajtót, abban csúszik az ajtóvezető. Pontos, nem lötyög. A SAVIEM-, de a Berliet-cégnél is nagy gondot jelent a megfelelő mennyiségű anyag biztosítása. Hozzánk hasonlóan statisztikai becsléssel állapítják meg előtte a szükséges anyagmennyiséget Speciális anyagokért ugyanúgy rohangálnak, mint mi. Előnyösebb helyzetben vannak azonban, mert a szállítók készségesebbek. A Berliet-nél elmondották, hogy a programozást elektronikus számológéppel tudják végezni, ez a gép az anyagot kigyűjti, összesíti. Az anyagrendelésnél azonban a gyártás előtt egy évvel és tizenkét nappal tudni kell, hogy mi szükséges a járműhöz. Ezt éppúgy nem lehet biztosan tudni náluk, mint itt. Ha egy rendelő jön, és azt mondja, hogy neki kocsi kell öt vagy hat hónap múlva, akikor ezt a kívánságot ők is teljesítik. A SAVIEM-cég a Berliet-vel egy cipőben jár: a piac megtartása érdekében különleges autóbuszokat kell gyártaniuk 10—15—20-as nagyságrendben. A gyár azonban nem ilyen munkára van berendezve. Elmondták, hogy helyük nincs, terjeszkedni nem tudnak. Jelenleg a piac igényeit olasz karosszériával elégítik ki. Az olaszokkal készíttetett karoszszériák azonban méregdrágák, és ezért velünk szeretnének kooperálni. A Renault-gyárban Mivel a SAVIEM is a Renault-konszernhez tartozik, és a MOGÜRT importál Renaultszemélygépkocsikat, ezért ezt a gépkocsigyárat is megnézhettük. Az ottani műszakiak azt mondták, ha figyelmesen akarjuk végignézni a szerelőszalagot, akkor arra másfél nap kell. Valóban, csak a szerelő- szalag végén tekinthettük meg. Egyébként nem láttunk mást, mint amit filmen, híradóban már többször bemutattak. Arról meggyőződtünk, hogy náluk olyan alkatrészeket használnak, amelyek a célnak legalkalmasabbak. Könnyű a helyzetük, mert onnan vásárolnak, ahonnan akarnak. A berendezések és szerelvények a világ legkülönbözőbb részeiről vannak. (Így például a szélvédő, a páramentesítő francia, a terepfűtés nyugatnémet, a villogólámpa angol, de a villogó adója már nyugatnémet.) Francia autóbuszgyárban. IKARUS A Művelődési Ház bemutatja Július 12-i lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy az Állami Déryné Színház bemutatta Békés József fiatal író Hetedik kocsi című drámáját. Az író esztendőkkel ezelőtt itt dolgozott a gyárban, a dráma témájának alapgondolata is gyárunkból való. Reményünket fejeztük ki, hogy a drámát vállalatunk dolgozói is láthatják, mégpedig az Ikarus művelődési házban. A művelődési házban kapott információk szerint még ebben az esztendőben módunk lesz rá, hogy láthassuk. A művelődési ház szerződést kötött az Állami Déryné Színházzal a darab bemutatására. Ennek értelmében november 18-án, vállalatunk dolgozóinak kívánságára, részesei lehetünk ennek az érdekesnek ígérkező színházi estének. Kiváló dolgozók Skernyák Józsefné 1959 óta dolgozik a fülkeüzemben. Villanyhegesztő szakmunkás. Munkáját lelkiismeretesen végzi. Szorgalmas. Magatartása példamutató. Dolgozótársai szeretik, gazdasági vezetői megbecsülik. Okleveles kiváló dolgozó. Tóth József, a fülkeüzem lakatosa. Sokoldalú szakember. Mindenféle munkát rá lehet bízni. Igyekszik, hogy a legjobb tudása szerint oldja meg a feladatokat. Magatartása, munkafegyelme példamutató. Okleveles kiváló dolgozó. Kádár József, az I-es szerelőüzem villanyszerelője. 1953 óta dolgozik vállalatunknál. Szorgalmas és többször bebizonyította, hogy képzett az elektromos szakmában. Brigádtag. Fegyelmezett és példás magatartású. Okleveles kiváló dolgozó. Cserni István, a II-es szerelőüzem művezetője. 1952 óta dolgozik a vállalatnál. Elvégezte a technikumot, s nagy tapasztalattal irányítja a hozzá beosztott dolgozókat. Jó szervező. Erről a tulajdonságáról tett tanúságot a 404-es hűtőgépkocsik gyártásakor. Okleveles kiváló dolgozó. 5