Ikarus, 1968 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-10-02 / 20. szám

3 Befejezték az előkészületeket a pártoktatásra Szeptember 20-án, pénteken tájékoztatták a pártvégrehajtó bizottságot az 1968—69-es pártoktatási év szervezési munkájáról. Eszerint a marxis­ta egyetem általános tagozatá­ra az új oktatási évben az Ika­rustól 46-an, a szakosító tago­zatra 20-an járnak. A kerületi pártbizottság mellett működő marxista középiskolának 26 ikaruszos hallgatója van. A vállalaton belül is szer­veztek oktatási formákat. A szocializmus építésének kérdé­sei című tanfolyamra 199 fő, a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatára 169 fő és a vi­lágpolitikai és világgazdasági kérdések című előadásokra 115 fő iratkozott be. Ezenkívül a párt VB rendezésében az okta­tási évben 29 konferenciát is tartanak. Ahhoz, hogy az 1968—69-es pártoktatási év is sikerrel zá­ruljon, szükség van a részve­vők komoly munkájára, áldo­zatvállalására. Sok múlik a pártalapszervezeteken is, hogy mennyire tekintik az oktatást folyamatos munkának, meny­nyire tudják biztosítani a rész­vételt. Eredményes volt a termelési gyakorlat Gács Károly, az Ikarus KISZ VB titkára és Kubinyi Ödön főtechnológus szeptem­ber 26-án Kecskemétre, a Fel­sőfokú Gépipari és Automati­zálási technikumba látogattak. Gyárunk képviselői részt vet­tek azon a megbeszélésen, amelyet a kecskeméti taninté­zet az iskolával szocialista vagy munkaszerződésben álló vállalatokkal, gyárakkal foly­tatott. A tárgyaláson, amelyet a szerződés értelmében évenként rendeznek, a szocialista szerző­désben foglaltak teljesítéséről volt szó. Ezzel kapcsolatban kiemelték az iskola tanulóinak eredményes nyári termelési gyakorlatát, amelyet az Ika­rusban folytattak. A tanácsko­zást követően a vendégek megtekintették az iskola kor­szerű berendezéseit és talál­koztak a hallgatókkal is. Előadás a szervizeseknek Az NDK szervizesek részé­re szeptember 30-án, hét­főn ikaruszos szakemberek előadást tartottak a 180-as autóbusz fékrendszeréről, hid­raulikus sebességváltójáról elektromos berendezéseiről. Az előadás után a német ven­dégeknek levetítették a Biz­tonságos közlekedés — jó fé­kezés című filmet. 660-an vesznek részt a tömegszervezeti oktatásban Székesfehérvárott Október második felében megkezdődik az üzemi párt­oktatás. A feh­­érvári gyáregy­ségben az 1968/69-es párt­­oktatásra 366-an jelentkez­tek. Ebből 307-en vesznek részt az üzemi pártoktatás­ban, 30-an az egyéves közép­fokú iskolán tanulnak, míg 29-en a marxizmus—leni­­n­izmus esti egyetemre jár­nak. Az üzemi pártoktatás előkészítéséről Kása József propagandistával beszélget­tünk. Az új pártoktatási évet a felsőbb pártszervek útmuta­tásai és a sajátos üzemi adottságoknak megfelelően szervezték meg. Előbbre lé­pést jelentett, hogy az. idén teljesen az alap­­szervezetek hatáskörébe került az üzemi pártokta­tás. A csúcsvezetőség csak a fel­sőbb pártszervek által ren­dezett oktatással foglalkozik. — Az 1968/69. évi pártok­tatás szervezését megváltoz­tattuk a csúcsvezetőség ál­lásfoglalása értelmében mondotta Kása József. — Elvként mondtuk ki, hogy a pártoktatásnak elsősorban a párttagság elméleti felké­szítését kell szolgálnia, te­hát a párttagokat mind na­gyobb számban kell bevonni a szervezett ideológiai tanu­lásba. Ebből következett az a változás is, hogy a pártok­­tatást ez évtől csak párt­tag propagandisták vezethe­tik. Lényeges feladat volt a fizikai dolgozók, valamint a nők létszámának emelése politikai oktatásunkban. — A szervezés eredményeit a napokban összegeztük. Örömmel állapítottuk meg, hogy általában nőtt az érdeklődés az ideológiai-politikai okta­tás iránt. Növekedett a párttagság aránya; a most induló oktatásra a párttagság 80 százaléka je­lentkezett. Emelkedett a fi­zikai és női dolgozók száma is. A gyáregységben az új évadra négy pártoktatási for­mát szerveztek, így az idén is a szocializmus építésének kérdései, a közgazdasági alap­ismeretek tanfolyamán, a gazdaságpolitikai tanfolya­mon, valamint a világpoliti­kai és világazdasági kérdé­sek tanfolyamán tanulnak a hallgatók. Ezek az oktatási formák eddig jól beváltak. Felkészítettek a propagandis­ták, és biztosították a szük­séges tananyagot. A pártoktatás előkészítése mellett megszervezték a tö­megszervezeti oktatást is, mely ugyancsak októberben kez­dődik. A SDISZ-oktatásra 13­1- en, a szakszervezeti tömeg­­oktatásra 160-an jelentkez­tek, így a a székesfehérvári gyáregységben az 1968/69-es párt- és tömegszervezeti ok­tatásban mintegy 660 dol­gozó vesz részt. H. T. Március 22-én délután el­ső ülésre ült össze a Forra­dalmi Kormányzótanács. A több órán át tartó értekezle­ten határozatot hoztak a cí­mek és rangok eltörléséről, az egyház és az állam szétválasz­tásáról, és arról, hogy a f­ron­tokra politikai biztosokat kül­denek. A munkás, k katonai és földműves tanácsok válasz­tásának előkészítésére öt tagú, bizottságot jelöltek ki. A proletárállam gépezete működésbe lépett. A magyar nép leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúra kikiáltását. Március 21-e után a dolgozók az egész országban hatalmas tömeggyűléseken ünnepelték a Tanácsköztár­saság létrejöttét. A Magyarországi Szocialis­ta Párt március 23-án, va­sárnap az országház előtt több, mint százezer dolgozó részvé­telével impozáns nagygyű­lést tartott. Hasonló tömeg­gyűlések zajlottak le a vidé­ki városokban és falvakban is. A győri népgyűlés határozat­ban ü­dözölte a magyar, a szovjet kormányokat és Le­nint. Felszólított mindenkit, hogy jobban dolgozzék, mert most már saját magának dol­gozik. Az évszázadokon át kizsák­mányolt proletárok és parasz­tok végre élvezhették mun­kájuk megérdemelt gyyümöl­­csét. Az értelmiségi rétegből a tanítók többsége a Tanács­­köztársaság létrejöttében a nép és a saját felszabadulásá­nak biztosítékát látta, ezért a proletariátus diktatúrájának tevékeny harcosa volt, s nem egy közülük az életét áldozta a munkásosztály hatalmáért. Amennyire örültek a kom­munisták a proletárdiktatúra kikiáltásának, olyan aggoda­lom töltötte el őket, amikor megtudták, hogy a Forradal­mi Kormányzótanácsban a népbiztosok között csak két kommunista van: Kun Béla és Vantus Károly. A szociál­demokraták változatlanul megőrizték pozíciójukat a párt és a szakszervezeti veze­tésben. A kommunisták nem szíve­sen adták fel a pártszerveze­tek önállóságát, s sok helyen nem akartak átlépni a szociál­demokrata bázisra épült egye­sült pártba. A magyar szocialista párt­ban egyesült kommunisták és szociáldemokraták között ép­pen a proletariátus erőszak­­szervezeteinek létrehozása kö­rül éleződtek ki az ellentétek. A Tanácsköztársaság veze­tői semmit sem tudtak arról, hogy a proletárdiktatúra el­leni támadás előkészületei már a befejezéshez közeleg. Nem kétséges: a proletár­­diktatúra kikiáltásától eltelt idő alatt a legnagyobb erőfe­szítésekkel sem lehetett vol­na a Tanácsköztársaság ha­tárainak védelmét megbízha­tóan kiépíteni. A Forradalmi Kormányzótanács rosszul ítél­te meg a körülményeket, s így a gyenge katonai felde­rítés, s nem utolsósorban az antant magatartásával kap­csolatos illúziók következté­ben csak keveset tettek a védelem megszilárdításáért. A Vörös Hadsereg védelmi készségét éppen a legkritiku­sabb arcvonalon, a keleti fronton alapvetően meggyen­gítette, hogy a legerősebb had­osztály, a Székely-különít­mény parancsnoki kara a proletárdiktatúra esküdt el­lensége volt. A proletárdiktatúra, a kato­nai válságok napvilágra hoz­ták a munkáshatalom addig lappangó, súlyos betegségeit. Azt, hogy az egyesüléssel lét­rejött párt nem volt képes be­tölteni a forradalmi élcsapat szerepét. 1918. novemberétől 1919 márciusáig, a kommunista párt jelszavai meghódították a parasztok többségét, a ma­gyar kommunistákat és kato­nákat, de a párt szervezeti fejlődése nem járt együtt tömegbefolyásának növekedé­sével. A pártszervezetek lét­rehozása tulajdonképpen csak február elején vett nagyobb lendületet. Július 21-én néhány or­szágban, így például Ausztriá­ban és Romániában az ipari munkásság általános sztrájk­kal, bátor tüntetéssel fejezte ki szolidaritását az oroszor­szági és magyar proletariá­tussal. A siker szempontjából legdöntőbb országokban azon­ban a kormánynak a jobbol­dali munkásvezetés segítségé­vel sikerült a sztrájkot meg­akadályoznia. A magyar forradalmárok túlzott reményeket tápláltak a világsztrájk iránt, s amikor reményeik nem váltak való­ra, csüggedés lett úrrá raj­tuk. Az antant támogatását élvező erők a világsztrájk eredménytelenségén felbuz­dulva még fokozottabb aktivi­tással léptek fel a Tanácsköz­társaság ellen. A szovjet állam katonai helyzete nem tette lehetővé, hogy a Dnyeszter mentén olyan erőket összpontosítson, amelyek a román hadvezetést Magyarország frontjainak gyengítésére, az erők Keletre való átvezetésére kén­yszerí­­tették volna. A magyarországi esemé­nyekről a Kommunista Inter­­nacionálé végrehajtó bizottsá­ga megrázó kiáltványban adott hírt a világ proletárjai­nak: „Elvtársak! Rettenetes árulás történt: Magyarorszá­gon a tanácshatalom összeom­lott az imperialista rablók és a szociáldemokrata árulók sú­lya alatt.” Huszonöt esztendeig Mint sötét elnyomás, tengernyi szenvedés következett. A ma­gyar népnek, a munkásosz­tálynak mérhetetlenül sok könnyet és vért kellett áldoz­nia, amíg egy negyed század­dal később ismét üdvözölhette a szabadságot. 50 éve Megalakult a KMP IKARUS Készülnek a Volvók Az egyedigyártó-üzem egyre jobban ö­sszekovácsolódó kö­zössége most készíti a második Volvót. Előreláthatóan lapunk megjelenése után néhány napon belül mindkettőt befejezik KISZ-esek Ba­la­ton­bogláron Egy hetet töltöttek Bog­láron az Ikarus KISZ-tit­­kárai és vb-tagjai. Az egy hét alatt több előadást hall­­­gattak meg, amelyet gyá­runk gazdasági és kerületi KISZ-vezetők tartottak. Az előadásokat szemináriumok követték, ahol is bőven ju­tott lehetőség a hallottak és a különböző, eddigi munká­juk során felvetődött prob­lémák megvitatására. A mun­ka mellett sportversenyekre, szórakozásra, és hála a szep­temberi, nem túl erős, de mégis jóleső napsütésnek, für­désre és csónakázásra is sor került. E sorok írója, akit az a megtiszteltetés éri hogy részt vehetett a táborozáson, igyekezett minél több ese­ményen ott lenni. Egyrészt, mert ezáltal még jobban meg­ismerhette a gyár KISZ-ve­­zetőit, másrészt, mert ezek a programok neki sem vol­tak kedve ellen valók. Ilyen volt például a foci, amit a társaság olyan hévvel ját­szott, mintha Sós mester a­z itt látottaktól tette volna függővé az olimpián való részvételt. Vagy az, amikor egy veszprémi leány­osztályt hívtak meg a táborba — ott dolgoztak Bogláron 10 napig — és hosszasan elbeszélget­tek velük a legfontosabb fel­adatokról ... Az egész tábor, ki így, ki úgy benevezett a szobák tisztasági versenyébe. A tá­borzáráskor Gács Károly KISZ-titkár hirdette ki az eredményt és adta át a ju­talmakat. Az első a női lak­osztály lett (ebből is látszik, mennyire nincs nagyvonalú­ság a nőkben), a második helyezést Komár Jánosét­ érték el. Díjaztál­ az utolsó helyezetteket is, s az érde­kes az volt hogy míg az el­ső két helyezés jogosságát senki sem vitatta, az utolsó­nál többen is úgy érezték, igazságtalanság történt, el­fogultak voltak az értéke­lők. Mindent egybevetve, jól sikerült egy hetet töltöttek Bogláron a fiatalok, sokat tanultak, játszottak, szóra­koztak, aminek hasznát majd eztán, alapszervezeteiknél vég­zett munkájukban lehet majd lemérni. — préez — IMS. OKTÓBER 2. BARÁTSÁG - SZERELEM - VILÁGNÉZET Guntdaff program az ipari tanu­lók MÍMSZ-oktatásában Október 8-án kezdődik meg a művelődési házban az ipari tanulók KISZ-oktatása. Az ok­tatás az előző évhez hasonlóan az ifjúság természettudomá­nyos világnézeti nevelése mellett segítséget ad a közös­ségi embertípus kialakításához és az életkori sajátosságokból eredő problémáik megoldásá­hoz. Mindhárom évfolyamnál megemlékezünk az „ősziró­zsás” forradalomról a KPM megalakulásáról, valamint a Tanácsköztársaság eredmé­nyeiről. „Az új gazdasági mechaniz­mus gazdasági, társadalmi és politikai hatása", „Gazdasági helyzetünk és a harmadik öt­éves terv”, „Az Ikarus Gyár perspektívája” című előadások miközben szemléletüket alakít­ják, elősegítik szakmai fejlő­désüket. A lélektani és orvosi elő­adások feltárják a serdülő és ifjúkorban jelentkező nyugta­lanító jelenségek biológiai okait Munkalélektani előadá­sok: Hogyan ismerjük meg embertársainkat? Jó munka­társi kapcsolatok kialakítása címmel közelebb viszi a közös­ségi munkához. Erkölcsi, jogi illemszabályokról szólnak a: Szabad, kell, tilos és Szabad­ság, erőszak, felelősség —, A nemi erkölcs rendje című elő­adások, míg a harmadévesek­nél a Barátság, szerelem, há­zasság című előadás, a­ jövendő boldog családi élet előkészíté­sét célozza. A civil és a katona joga cí­mű előadás viszont bepillan­tást ad egynéhány katonai bí­rósági eset­ közelebbi megismerí­téséhez. Filmvetítések és élő il­uszt­­ráció egészíti ki a sorozatokat. Az előadók a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat mun­katársai, egyetemi főiskolai tanárok lesznek. A KISZ-bizottság a művelő­­dési ház ismeretterjesztési le­hetőségeit igénybevéve a lehe­tő legnagyobb gondossággal állította össze az oktatás prog­ramját. Most már csak az ipari tanulók komolyságától szorgalmától és akaratától függ, hogy ezek az előadások hozzásegítsék őket ahhoz, hogy gyárunknak nemcsak szakmai­lag, hanem műveltségben is felkészült szakmunkásai le­gyenek. Kováts Győzőné Évfordulók Október 9.-e: 135 éve (1833) szü­­letett Eugen Langemi német mér­nök (megh­.: 1895), aki Otto, ugyancsak német mérnökkel együtt, az atmoszférikus gázgép feltalálója. 10-e: 90 éve (1878) született A. V. Vintyer szovjet energetikus, a Dnyeper-vízierőmű tervezője. 10-e: 85 éve (1883) született Hor­váth Ernő fizika tanár, a ma­gyar repülés egyik úttörője. 13-a: 155 éve (1813) született Henszlmann Imre, (megh. 1888) építész, művészettörténeti író, egyetemi tanár, az MTA tagja. 14-e: 180 éve (1788) született Ed­ward Sabine angol tudós (megh.: 1893), a földmágnesesség egyik je­les kutatója. Mi legyen a faliújságokkal? Hiányzik a tartalom kiújságján 14 ..ablakocskát­­számoltam meg. Első pillan­tásra gazdagnak tűnik a táb­la, valamennyi üveglap mögött van valami. De mi? Képes üd­vözlőlapok az üdülésből, aztán megsárgult újságképek, kivá­gások innen-onnan... Van „cikk" is: Tűzrendészet hír­adó, alatta a dátum, 1965... Nézem a tmk ugyancsak nagy faliújságját. Olvasom: Tájékoztató a zamárdi üdü­lő... Tájékoztató az agárdi... (Májusban megjelent központi stencilanyagok.) Aztán hirdet­mény a benyújtott újítások­ról... És szintén képeslapok, színes sajtófotók ... Mindössze egy üzemi vonatkozású cikk akad, a versenyvállalásokat is­merteti ... Amilyen szép, reprezentatív külalakú az asztalos-kárpitos üzemben a faliújság, annyira szegény, üres is! Hét „ablaka” közül háromban van — ugyan­csak — valami. Újságképek. Az egyik Komarov, a másik Gagarin gyászkeretes újságké­pe ... De az előbbi kép alatt szöveg tudósít: a kárpitos 7- szeres szocialista brigád fel­vette a Komarov nevet... Megállók az idegenáru-átvé­­teli osztályon, a Széchenyi bri­gád faliújságja előtt is. Olyan szép ez a tábla... De nincs más rajta, mint három üdülés­ről küldött képeslap ... Ám a műszaki épületben a techno­lógia faliújságján bőven van cikk. Igaz, újságkivonatok, va­lamennyi a külpolitika terü­letéről közöl eseményt, de itt mégis írnak, cserélgetik a cik­keket ... S van olvasnivaló a gyártmányszerkesztés faliúj­ságján is, meg az igazgatósági épületben levő faliújságon is... A tapasztalat, a körkép el­gondolkoztató. A faliújságok többségének tartalma elégte­len. Számos helyen csak hirde­tőtáblának használják őket. Helyes lenne, ha a vezető­ségválasztásra készülve, a fali­újságok gazdái, a pártcsopor­tok, de az alapszervezetek is foglalkoznának azzal a kérdés­sel hogy mi módon lehet ma jó faliújságot készíteni, és egy­általán, miként lehet megmen­teni az elavulástól ezt a pro­pagandaeszközt! (h) A téma ezúttal nem a földön hevert, hanem a falról kínál­kozott. Ugyanis a minap, hogy jártam a gyáregység üzemeit, az épületek folyosóin meg­­megálltam néhány faliújság előtt. Vajon mik olvashatók, láthatók ez idő szerint a fali­újságokon? Az elektromosüzem nagy fa­

Next